Rovarok a fákon és a fában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kattintással tovább léphetsz!
Advertisements

Vizeinkben élő gerincesek
Ízeltlábúak törzse.
Az állati test szerveződésének típusai
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár.
Városlakó állatok.
A Hüllők osztálya Készítette: MBI®.
Ízeltlábúak törzse.
A mosómedve.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
A burgonya.
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Melyik a kakukktojás? (Miért?)
Készítette: Rácz Imre Vince Erőss Lajos Református Ált. Isk.
Hogyan születnek a lepkék?
Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő
A Tisza büszkesége A tiszavirág Előadó: Purgel Adrienn 12. C.
Hazai erdőink.
Készítette: Vomberg Fanni Virág
13. Ismertesse a méhek rovar-, madár-, és emlőskártevőit!
Készitette: Cammisa Matteo
Százlábuak.
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
Készítette: Rácz Imre Vince
A szilvafa.
A fejes káposzta és egyéb káposztafélék
A nyílt vizeken.
Hogyan táplálkozik a kagylók többsége?
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Ízeltlábúak Készítette: Főző Attila.
A nyílméregbéka.
Tápláléklánc hálózatok
2013. ÉV KÉTÉLTŰJE: A BARNA ÁSÓBÉKA.
NYÁRI TŐZIKE (Leucojum aestivum). Nyirkos vagy nedves rétek, ártéri erdő, nedves, időszakosan elárasztott, tápanyagban dús, humuszos agyag, illetve vályogtalajokon.
A tiszavirágzás „”Az apró kérész mindössze egyetlen napig él. Egyetlen napig. Mégsem sajnáljuk érte, hiszen ezen a napon csak annak él, amit szeret. Szárnyra.
Pöttyös hátú Harkály Dendrocopos Leucotos
Hogyan születnek a lepkék?
ÉLET A TUNDRÁN.
Házi légy Mindenhol előfordul , ahol van meleg és napfény!
Vöröshagyma.
Füsti fecske.
Madarak a mezőn fácán egerészölyv.
Aranyos futrinka Fémes aranyzölden csillogó rovarok, férgek csdigák
PAPRIKA.
Mező élővilága.
Ízeltlábúak törzse.
- Olasz sáska, zöld lombszöcske, mezei tücsök -
Bárhová lépsz, ott vannak
KN Munkatankönyv 3. osztály, 1. kiadás Tankönyv 2. kiadás.
A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó.
A füves puszták élővilága
Készítette: Dulka Rebeka Zsuzsanna.  Alkonyattájt a vízpartok sajátos hangulatát a békakoncert adja  A békák gerinces állatok, kétéltűek  Szaporodásuk.
Százlábúak,rákok és pókszabásúak
Hazai halaink KÉSZÍTETTE: Laukó Emese 3.c.
Baromfiudvar lakói.
Rovarok (folytatás).
Ízeltlábú fajismeret.
Rovarok a vízben, vízparton
Rétek állatvilága 1..
Csodálatos madárvilág
16. lecke Az ízeltlábúak.
Rovarok (folytatás).
Az ízeltlábúak szervei
Rovarok a vízben,vízparton
Az ízeltlábúak II. A rovarok.
Rovarok (folytatás).
Kattintással tovább léphetsz!
A kafferbivaly.
Előadás másolata:

Rovarok a fákon és a fában Szarvasbogár, gyapjaslepke

Hím szarvasbogár (fej – tor – potroh)

2.1. Rovarok a fákon és a fában A fák törzsén, a lombok között és a fa belsejében gazdag a rovarvilág. A fák táplálékot, búvó- és ivadéknevelő helyet is adnak. Legnagyobb védett rovarunk a szarvasbogár. Színe tompa fekete, szárnyfedői és elágazó rágói gesztenyebarnák. A hím 8-9 cm, a nőstény 4-6 cm hosszúra nő. 5. kép: hím szarvasbogár

2.2 A kifejlett bogarak rövid életűek. Június végén a nőstény a talajba rakja petéit. A kikelő lárvák a fa korhadékával táplálkoznak. Később berágják magukat a fába, és 5 éven át abból élnek. Majd bebábozódnak, és a kifejlett bogarak a 6. év tavaszán jönnek elő. Ezt a fejlődési folyamatot teljes átalakulásnak nevezzük. A szarvasbogár ma már védett állat. Számuk drasztikus csökkenését az esztelen gyűjtés és az ivadéknevelő helyeik elpusztítása okozza.

Teljes átalakulás

2.3. A gyapjas lepke Erdeink egyik legveszedelmesebb rovara a gyapjas lepke. A nőstény piszkosfehér színű, vaskos, lomha mozgású, A hím barnásszürke, karcsú és rendkívül mozgékony. A kifejlett állatok színét kitinpikkelyei adják. A pikkelyes szárny a lepkék legjellemzőbb tulajdonsága. Szájszervük a pödörnyelv, mellyel a növényi nedveket szívogatják. 6. kép: gyapjas lepke

Pödörnyelv

A hím és a nőstény a nyár közepém párzik A hím és a nőstény a nyár közepém párzik. Ezt követően a nőstény ezernél is több petét rak le, melyet potrohszőrével borít. A tavasszal kikelő lárvákat, a hernyókat könnyű felismerni. A falánk állatok éjjelenként a fák rügyeit, leveleit rágják. Gyorsan fejlődnek, többször vedlenek, majd bábozódnak. Természetes ellenségeik a ragadozó bogarak, denevérek, és a kakukk