3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
Advertisements

Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok.
Szakítódiagram órai munkát segítő Szakitódiagram.
Felületszerkezetek Lemezek.
2. Forgácsolás modellezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
5.4. MARÁS A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok A marás
A FELÜLETI ÉRDESSÉG.
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
Egymáson gördülő kemény golyók
Az igénybevételek jellemzése (1)
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
A talajok mechanikai tulajdonságai
Anyagok forgácsolhatósága Forgácsoló erő szükséglete
Felületi minőség.
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
9. Előadás Gyártási folyamatok modellezése
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
HIDRAULIKA Hidrosztatika.
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
2. FOGAZATOK MEGMUNKÁLÁSA III.
Megmunkálási eljárások I.
Megmunkálási eljárások I.
1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
3. Külső hengeres felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal
Szerszámanyagok A szerszámanyagokkal szemben támasztott követelmények
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
3.3.Technológiai adatok meghatározása
Gépgyártástechnológia alapjai 3. gyakorlat
6. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ SZERSZÁMMAL
TARTÓSSÁGNÖVELŐ ELJÁRÁSOK
TARTÓSSÁGNÖVELŐ ELJÁRÁSOK
Összefoglalás Dinamika.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Számjegyvezérlésű forgácsoló megmunkálás tervezése CAD/CAM rendszerekben Dr. Horváth László.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Biológiai anyagok súrlódása
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Gépi forgácsoló szakma
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
Erőtörvények Tóth Klaudia 9/b..
Hő- és Áramlástan Gépei
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 2. Előadás
A szerszámot érő igénybevételek alapján a megmunkálási technológiák csoportosítása Hidegalakítás Melegalakítás- és fémöntés Forgácsolás Műanyag alakítás.
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan TanszékVeszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék Hajtások.
Különféle erőhatások és erőtörvények
Munka, energia teljesítmény.
Felületminőség előadás. Széchenyi István Egyetem A felületminőség alapfogalmai Mértani felületnek nevezzük a munkadarab rajzán az ábrával és méretekkel,
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és –javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L. u. 2. Zép. 608.
Szerkezetek Dinamikája 3. hét: Dinamikai merevségi mátrix végeselemek módszere esetén. Másodrendű hatások rúdszerkezetek rezgésszámításánál.
A testek néhány mérhető tulajdonsága 3. óra
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)
Az erőhatás és az erő.
Felületminőség.
Előadás másolata:

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA A technikai fejlődéssel növekszik a szerszámgépek pontossága. Az elmúlt század elejétől a közepes nagyságú esztergák pontossága tízévenként egy pontossági osztállyal növekedett. A megmunkálás pontosságát befolyásoló tényezők (Hibaokozók). A mdb. és a szerszám viszonylagos helyzetének meghatározottságából adódó hibák A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága MKGS rendszer alakváltozása okozta hibák Szerszámkopás okozta hibák Hő okozta hibák

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA a) A mdb. és a szerszám viszonylagos helyzetének meghatározottságából adódó hibák Helyzetmeghatározási és bázismegválasztási hibák. b) A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága a szerszámgép geometriai hibája (nyugalmi, terheletlen állapotban mért hibák) a kinematikai lánc hibái (mechanizmusok alkatrészei) a szerszámél pályájának hibái (főorsó tengely = mdb. tengely és az ágyvezetés (szerszámpálya) párhuzamossági hibája a szerszám pontatlanságából adódó hibák egyélű forgácsoló szerszámok (eszterga és gyalukés) hibája nem befolyásolja közvetlenül a mdb. pontosságát - rossz forg. szim. a többi szerszám hibái többé-kevésbé rámásolódnak méretes szerszám mérethibái alakos szerszám alakhibái forgó szerszámok ütése (orsótól független) széles élen dolgozó szerszámok elhelyezési hibái.

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA b) A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága a szerszámgép geometriai hibája (nyugalmi, terheletlen állapotban mért hibák) a kinematikai lánc hibái (mechanizmusok alkatrészei) a szerszámél pályájának hibái (főorsó tengely = mdb. tengely és az ágyvezetés (szerszámpálya) párhuzamossági hibája a szerszám pontatlanságából adódó hibák egyélű forgácsoló szerszámok (eszterga és gyalukés) hibája nem befolyásolja közvetlenül a mdb. pontosságát - rossz forg. szim. a többi szerszám hibái többé-kevésbé rámásolódnak méretes szerszám mérethibái alakos szerszám alakhibái forgó szerszámok ütése (orsótól független) széles élen dolgozó szerszámok elhelyezési hibái. a készülék pontatlanság okozta hiba geometriai és szerelési hibák készülék kopására figyelni kell

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA c) MKGS rendszer alakváltozása okozta hibák MKGS alakváltozása az alkatrészen helyzethibát, mérethibát, alakhibát okoznak, a rezgések - hullámosságot. Erőhatás okozza ( súlyerő, szorítóerő, forgácsoló erő, kiegyensúlyozatlan részek okozta röpítő erő) Erőhatásra a rendszer elemei alakváltozást szenvednek  a szerszámél helyzete megváltozik. Az erő meghatározása: kísérleti úton erőmérés teljesítmény mérés alapján analitikus úton fajlagos forgácsoló erő felhasználásával normatív összefüggések felhasználásával.

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA Az egyszerű kezelhetőség érdekében a forgácsoló fő és mellékmozgások irányában célszerű komponensekre bontani. F – forgácsoló erő a szerszámot és szerszám-befogó rendszert P – alakító erő a mdb.-ot és az azt befolyásoló rendszert terheli A számításoknál szükségünk lesz - a merevség, elmozdulékonyság értelmezésére (az MKGS rendszer jellemzésére használják a hibák vizsgálatánál) Merevség: a szerkezet (vagy mdb.) rugalmas alakváltozással szembeni ellenálló képességét értjük. mdb - merevségi tényező P - ható erő (N) y - erőhatás irányába eső elmozdulás (mm)

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA Elmozdulékonyság: a szerkezet (vagy mdb.) egységnyi erő hatására létrejött, adott irányú elmozdulása. Wmdb - elmozdulékonysági tényező ymdb - terhelés irányába eső elmozdulás (mm) P - elmozdulás irányába eső erő (N) A mdb. merevsége Alakváltozás szempontjából - a mdb. méretei és az esztergálásnál fellépő erők figyelembevételével megkülönböztetünk teljesen merev és rugalmas mdb.-ot Teljesen merev: ha a forgácsoláskor fellépő alakítóerő a mdb.-on nem okoz mérhető rugalmas alakváltozást. Rugalmas: ha az alakító erő a mdb.-on mérhető rugalmas alakváltozást hoz létre.

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA d) Szerszámkopás okozta hibák A mdb. méretváltozása szempontjából a hátkopás élkopás csúcskopás játszik fontos szerepet, mivel a megmunkálandó felületre merőleges irányban változtatják a szerszám méretét. Mérethibát okoz: a szerszám kopása azonos munkadarabok méretre állított szerszámokkal végzett megmunkálásakor, sorozat vagy tömeggyártás esetén. Alakhiba: a szerszám kopásából nagyméretű munkadarabok megmunkálásakor keletkezik.

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA Méretváltozást - közvetlenül mérik, - közvetve a hátkopásból határozzák meg. szerszám rövidülése hátkopás hátszög A következő lineáris összefüggésekkel kifejezhető (kopásgörbe lineáris szakasza) L2 = C1  t - forgácsolás ideje, min. L2 = C2  L - szerszám forgácsolási útja, m v. km L2 = C3  A - a megmunkált felület nagysága, m2 C1, C2, C3 - a munkadarab anyagától, a megmunkálás körülményeitől függő állandók

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA e) Hő okozta hibák Pontosságot befolyásolják a fellépő hő okozta alakváltozások. Hővé alakul forgácsolásnál : - alakváltozáshoz - súrlódáskor felhasznált energia. Hő származik: - gép mozgó alkatrészeinek súrlódásából - elektromotor hidraulikus rendszer működéséből Következmény: MKGS rendszer elemei melegednek és deformálódnak. Állandósult hőállapot: a rendszerben a hő egyensúlyban van keletkező hőmennyiség = eltávozó hőm. MKGS elemeinek hőmérséklete állandó

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA Változó hőállapotú rendszer üzemelés kezdeti, befejező szakasza hosszabb munkaszünet szerszám 10-20 perc nagyobb tömegű 3-4 óra alatt érik el az állandósult hőállapotot. Pillanatnyi hőállapot A mdb felmelegedéséből adódó hiba Döntően a forgácstőben keletkező hő idézi elő. Furatban több hő keletkezik, mint KHF forg. A mdb. felmelegedés nő, ha V, S, a

3.5. A megmunkált felület minősége Felületminőség (FM): - Felület geometriája (felszíne, „domborzata”, topográfiája, érdessége…) - Felületi réteg állapota Felület geometriája : - mikrogeometria érdesség - makrogeometria Érdességi jellemzők: elméleti valóságos

3.5. A megmunkált felület minősége Elméleti érdesség:

3.5. A megmunkált felület minősége Valóságos érdesség: érdességi mérőszámok Átlagos érdesség: Egyenetlenség magasság: Hordozóhossz: Viszonylagos hordozóhossz:

3.5. A megmunkált felület minősége Az elméleti értéktől való eltérést a megmunkált anyag tulajdonságai, a technológiai adatok, a szerszám állapota, az MKGS rendszer rezgései okozzák. Éllekerekedési sugár

3.5. A megmunkált felület minősége Felületi réteg tulajdonságai A forgácsolt felületére jellemző tulajdonságok jelentősen befolyásolják az alkatrész felhasználási tulajdonságait Jellemezhetjük: Maradó feszültség nagysága, előjele, mélysége A felületi felkeményedés mértéke Szövetszerkezet megváltozása