Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos

ELTE-kutatás eredménye  Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most!  A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84 százaléka olyan háztartásban él, ahol a befolyó jövedelem a legalsó ötödbe tartozik. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egyetlen aktív kereső sincs ezekben a családokban.  A kutatásból az is kiolvasható, hogy az általánosan elterjedt nézettel szemben – a szegények nem költenek a gyerekeikre, mert elisszák/eljátékgépezik a pénzüket – a szegény családokban a felnőttek nem a gyerekeik rovására, a szűkös forrásokból is inkább rájuk költenek.  Az emberek ugyanakkor semmilyen esélyt nem látnak arra, hogy a jövőben változzon a helyzetük.  Az LHH-ban megkérdezettek 33,7 százaléka teljes mértékben szegénynek tartja magát, 40,1 százalékuk szerint az lesz egy év múlva is. Sokat romlott tehát a helyzet: tíz éve teljesen szegénynek „csak” 12,4 százalék tartotta magát.

A szegénység etnikai arca  A szegénységnek van etnikai arca is – a magukat romának vallók 93,2 százaléka kifogyott a pénzéből hó végére (ez a szám nem romáknál 55,6 százalék), harmaduknál nincs vezetékes víz (a nem romáknál ez a szám 6,5 százalék).  A családi ellátások közül a családi pótlék a leginkább elfogadott ellátás, függetlenül attól, hogy a megkérdezett az ország mely településén lakik; a gyerekek után adható segélyek hatékonyságában kevésbé hisznek az emberek.  Nincs eltérés az országos átlagtól a leghátrányosabb helyzetű térségekben azzal kapcsolatban, hogy az emberek zöme a munkájából akar megélni.

Kinek mennyi a jövedelme?  Az alsó decilisben élő 1 millió ember összes évi jövedelme 2011-ben kb. 310 milliárd,  az alsó 30 százalékban (akik minden mérvadó adat szerint szegénynek tekinthetők) összesen1,420 milliárd Ft. A 2010-es, valamint az eddigi és tervezett 2011-es intézkedések, elvonások jelentős része az alacsony jövedelműeket érinti.  Az elvonások becslésénél figyelembe kell venni, hogy számos rossz helyzetű csoport nagy arányban él az alsó három decilisben.  Ebben a jövedelmi tizedben él a gyermekek fele!  Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy közel 1 millió gyermek él szegénységben az orbáni Magyarországon!

Létminimumadatok EGY HÁZTARTÁS EGY FŐREösszes / élelem 1 felnőtt felnőtt+1 gyerek felnőtt+2 gyerek

Kétszülős háztartások EGY HÁZTARTÁSEGY FŐRE összes / élelem 2 felnőtt felnőtt+ 1 gyerek felnőtt+2 gyermek felnőtt+3 gyermek felnőtt+4 gyermek

Summázat. Háztartástípusonként mért létminimum értéket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikusnak tekinthető magyar háztartás két felnőtt+két gyermek létminimum értéke 2,9 x Ft= Ft. Ezen háztatásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték Ft volt. Az egy főre számított átlagos érték 64 ezer forint körüli s a 48 ezer és 79 ezer Ft közötti sávban szóródtak. EZEK ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTHATÓ HOGY MAGYARORSZÁGON fő ÉL A LÉTMINIMUM ALATT!

Kiket mi és hogyan érint?  Az átlagosnál jobban fogja őket érinteni a rokkantnyugdíjak és a táppénz szigorítása, az álláskeresési támogatás csökkentése, a gyerekellátások indexelésének elmaradása.  A családi adókedvezmény jórészt elkerüli őket.  Durva becsléssel az sejthető, hogy a 2011-ben az alsó 3 jövedelmi tizedhez kerülő 1 420milliárd Ft legalább milliárddal csökken.  A magas jövedelmű harmad kára a megszorításokból nem túl nagy, ugyanakkor a szja csökkentésből és a családi adókedvezményből profitálnak. Vagyis a szegényektől a gazdagabbakhoz való átcsoportosítás folytatódása egyértelmű.

Minek mi lesz a következménye?  A következmények, várhatóan:  - a jövedelmi egyenlőtlenségek további növekedése;  - a mélyszegénységben élők teljes lesüllyedése a fenyegető éhezés és társadalmi ellehetetlenülés szintjére;  - a társadalmi feszültségek növekedése;  - a rasszizmus erősödése, stb.