A pólusprogram, és a gazdaságfejlesztés Pécs dr. Kéri István elnök

Változó gazdaság Globalizáció: a kkv-k nem maradhatnak „helyiek”. Gazdaságszerkezeti átalakulások Technológiai fejlődés Megújuló szervezeti formák Erőforrások: fizikai pénzügyi információs humán A piaci folyamatok, és a fogyasztói szokások megváltozása Versenyszelekciós tényezők, a korábban „puhának” minősített tulajdonságok

A közösségi tőke hat formája 1.Természeti > csökkenteni a felhasználását /talaj, levegő, víz, energia/ 2. Fizikai > növelni a vagyont /kórház, iskola, tömegközlekedés, távközlés/ 3. Gazdasági > megerősíteni, stabilizálni /javakat helyben előállítani, pénzt is itt forgatni/ 4. Emberi > gyarapítani /eü, táplálkozás, oktatás, szakképzés/ 5. Társadalmi > megsokszorozni /hatékony önk., demokr. tervezés, együttműködés/ 6. Kulturális > fenntartani /örökség, művészetek, történelem, hagyomány/

E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a versenyképességi pólusok kialakításának előkészítéséről /2005. okt./ „A hazai fejlesztéspolitika fókuszában – egyik kiemelt célkitűzésként – a gazdasági versenyképesség erősítése áll. E cél megvalósításában jelent konkrét lépéseket az öt vidéki nagyvárosban és Budapesten kialakítandó – az európai kutatási és gazdasági térbe is jó eséllyel integrálható – versenyképességi pólus. Annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos előkésztő és tervező munkát a helyi közösségek folytathassák, s ehhez szükséges forrásokat a munkát koordináló önkormányzatok megkaphassák, a hatályos jogszabályok értelmében a kormány döntése szükséges.” dr. Baráth Etele

„A fejlesztési pólusok kialakításának funkcionális modellje A fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó fejlesztéseknek alapvetően négy funkcionális szintjét különböztethetjük meg: I.Innovációs funkciók II. Gazdaságfejlesztési, gazdaság-szervező funkciók III. Egyéb, a regionális központ szerephez kapcsolódó funkciók IV. Városfejlesztési funkciók, melyeknek célja a vonzóbb befektetési környezet kialakítása.”

A WHO szerint az „egészség” a fizikai, a szellemi és a szociális jólét egy olyan komplexuma, amely nemcsak pusztán a betegség vagy a gyengélkedés hiányára utal. Egy életminőségi pólus tehát lényegében nem más, mint a három kategóriát vertikális stratégiai szövetséggel támogató ipari együttműködés, ahol a fizikai állapot megőrzéséhez az egészségipart, a szellemi állapot megőrzéséhez a kulturális ipart, a szociális állapot megőrzéséhez a környezetipart rendeli

Gyógyszer alapanyagok Bio- és gyógynövény termesztés, feldolgozás Diagnosztikumok, Implantátumok Táplálék kiegészítők hasznosítása, élelmiszeripari termékskála bővítése. Egészséges életmódra nevelés EGÉSZSÉGIPAR I. eeeeee Az egészségipar komponensei: K+F+I FELDOGOZÓIPAR MEZŐGAZDASÁG TURISZTIKA SZOLGÁLTATÁS

Egészségturisztikai bázisok hálózatos fejlesztése Egészségturisztikai bázisok hálózatos fejlesztése Gyógy korházak, termálfürdők integrált hasznosítása Gyógy korházak, termálfürdők integrált hasznosítása Sport és mozgásterápiás szabadidős parkok létesítése Sport és mozgásterápiás szabadidős parkok létesítése Civil szervezetek, karitatív szervezetek aktivizálása Civil szervezetek, karitatív szervezetek aktivizálása Kistérségek bekapcsolása a tervezésbe, végrehajtásba Kistérségek bekapcsolása a tervezésbe, végrehajtásba Spin-off cégek bekapcsolása Pólusok innovációs láncba szervezése Transzfer intézmények célirányos működtetése Felsőfokú képzés átalakítása, nemzetköziesítése EGÉSZSÉGIPAR II.

K+F+I határon belüli hálózata

A KULTURÁLIS PIAC SAJÁTOSSÁGA A tudástársadalom ismérveinek tömörített hordozója, a társadalom technika formáló erejét fejezi ki. A tudás gazdaság megtestesítője, a technika társadalom átalakító szerepének közvetítője. Tudás intenzív foglalkoztatottak, magas minőségű új termék és szolgáltatás létrehozására.

KÖRNYEZETIPAR A globális klímaváltozás és az életminőség. A helyi közösségek kapcsolata – a természeti erőforrásokon keresztül – a gazdasággal. Agráripar – ipari termelés – közszolgáltatás, mint területi /nem ágazati/ elvű klaszter A környezeti és az emberi egészség egységes kezelése javítja a költséghatékonyságot. /ivóvíz,parlagfű, allergia, CO2 kibocsátás stb./ Meg kell akadályozni a termelés és a fogyasztás egyes költségelemeinek indokolatlan áthárítását más közösségekre.

HOGYAN JUTOTTUNK EL EDDIG Piacfejlesztő stratégiát tartottunk szükségesnek, amelynek nem eszköze, hanem központja az ember. Indulástól a program koordinátora a kamaránk volt. Így könnyen azonosultunk a projekt helyetti program finanszírozással, ami rendszerek tervezéséről, működtetéséről szól. Az innovációs lépcső:stratégia és megvalósíthatósági tanulm. a projektcsomag, mint pályázat szervezeti megújulás termék, és szolgáltatás A helyi kkv szektor megerősítését szolgálja. Közérthető kommunikáció, benchmark, transzparencia. Verseny a helyi korrekt és kevésbé ilyen ellenfelekkel. Mindig előrébb jártunk, mint a tervezők és a programozók. A stratégia megvalósítása eddig kiállta a gyakorlat objektív kritikáját.

HOGYAN TOVÁBB I. A régió specializálódását elindította, ezt kell stabilizálni. A km-es körzethatárt már túlléptük, figyelembe veendő a menedzsment szervezet fejlesztésénél. A PEIK projekt és közvetlen kapcsolódásai a rendszer szem- léletű stratégia valóra váltásának alig 10-15%-a. A mobil, modulrendszerű, munka centrikus /MMM/ progra- mokhoz, ilyen szemléletet és munkastílust kell társítani. Már a horizontális pályázatok kerültek benyújtásra. Készülünk az akkreditációs pályázat benyújtására. Továbbra is a projektekhez célszerű forrást keresni, nem pedig fordítva.

II. PROJEKT GENERÁLÁSI IRÁNYOK MÓDSZERTAN: az innovációs hálózatok fejlesztése regionális innovációs-transzferek létrehozása a célcsoportnak megfelelő források elérése A helyi szereplőknek fel kell számolni: a szakmai féltékenységet a hátrányos rivalizációt az információk visszatartását az elefántcsont-torony szindrómát

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS REMÉNYÉBEN