Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2008. október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Biblia Levelez ő Iskola „Idegen vagyok a földön, ne rejtsd el el ő lem parancsaidat”
Advertisements

Közgazdasági elméletek története
Matematika a filozófiában
A statisztika alkalmazása különféle tudományterületeken I. Közgazdaságtan és gazdálkodástudomány Kovács Péter.
II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
Közgazdasági elméletek története 7. Előadás november 7. Neoklasszikus ortodoxia a két világháború között.
David Ricardo ( ).
Thomas Robert Malthus, február 13-án született Anglikán papnak tanult a cambridge-i egyetem Jesus College-ében Papi hivatását rövid ideig.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 12. Ricardo.
Gimnázium Óbecse Információs társadalom. Gimnázium Óbecse Az információ technológia (IT) az információ kezelésében, visszakeresésében, feldolgozásában,
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA I.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 DátumTémakör szeptember.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 6. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése.
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 1. előadás 1 BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA Előadás: szerda óra, Laky Dezső terem (GO3) Előadó:
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 1. előadás 1 A kurzus programja előadás: kedd 14-16, TIK nagyelőadó előadók:Czagány László, docens –
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 1. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése.
Elmélettörténet Bevezetés.
Elmélettörténet Posztkeynesizmus. A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson.
Formalizálás, matematizálás és ökonometria
Gazdasági növekedés rövid- és hosszútávon
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
A FEJLETT ÉS A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK SZEREPE KORUNK VILÁGGAZDASÁGÁBAN.
Az etruszkok eredetének kérdése (röviden)
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
A társadalmi modernizáció és a szociológiai gondolkodás gyökerei
Rendszer és modell szeptember-december Előadó: Bornemisza Imre egyetemi adjunktus.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
Felvilágosodás Bevezető óra.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
IPARÁGAK VÁLTOZÁSA : HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EVOLUCIONISTA SZEMSZÖGBŐL Bajmócy Zoltán egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.
A középvárosi dzsentrifikáció várospolitikai dilemmái
A munkanélküliség és az infláció kapcsolata
A politikai gazdaságtan tárgya és módszere
KISS CSABA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
avagy zavar minden szinten
Elméleti közgazdaságtan
Vámossy Zoltán 2004 (H. Niemann: Pattern Analysis and Understanding, Springer, 1990) DIP + CV Bevezető II.
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Közgazdasági elméletek története
KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK
Közgazdasági elméletek története
Környezet-gazdaságtan Környezet és tudomány. Ember és környezete Környezet: természetes és mesterséges elemek A Húsvét-szigetek esete A környezet döntő.
A modern közgazdaságtan és a marxi elmélet kapcsolata
Közgazdasági elméletek története 4. Előadás október 10. A marginalista forradalom.
Közgazdasági elméletek története
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 29. A modern növekedéselmélet eredete.
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Történelemtanár képesítési követelményei Kaposi József szeptember.
Makroökonómia 1. ea..
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Európa városi történelme
A népesség számának változása Európában
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
7.Az elméleti redukció 1.A mechanizmus-vitalizmus vita –Szélesebb értelemben: redukálható-e a biológia a fizikára és a kémiára, vagy beszélhetünk-e autonóm.
Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok
A politikai gazdaságtan természete (Gilpin 2-3. fejezet)
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Készítette: Borzási Stefánia.  augusztus 31-én született a németországi Potsdamban.  Német orvos és fizikus volt.  Édesapja, Ferdinand Helmholtz.
Mérő László egyetemi tanár ELTE Pszichológiai Intézet Innováció Netlock, december 2.
A kezdetektől…. …”napjainkig” ( )
Horváth Róbert és a gazdaságstatisztika
Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
Közgazdasági elmélettörténet 2.
KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETTÖRTÉNET I.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Mikro- és makroökonómia
Mikro- és makroökonómia
Előadás másolata:

Közgazdasági elméletek története 3. Előadás október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei

I. Az önálló tudomány * A 19. század első évtizedére elismert „tudományos” diszciplína (A. Smith) 1800-as évek: az első önálló politikai gazdaságtani kurzus (Dugold Stewart) 1805: Malthus a modern történelem és a politikai gazdaságtan professzora „Ny-Európa közgazdászai egyesüljetek!” Céljuk: az „Alapmű” gyakorlati kérdésekhez való alkalmazása és kritikai továbbfejlesztése * Kertész Imre

A kor vezető közgazdászai James Mill & J. R. McCulloch Bentham, Ricardo A kontinensen: Say, Sismondi

1821 Politikai Gazdaságtan Klub Smith „hibás nézetei:” földjáradék – Malthus és West, 1815, ( illetve James Anderson, 1777) értékelmélet – Ricardo (egyúttal elosztás- és járadékelmélet)

1820-as évek vége: tanszékek Oxfordban 1825, Senior; Londonban 1827, McCulloch A smithi paradigmán nyugvó politikai gazdaságtan vonzereje nem akadémiai tekintélyén, hanem az aktuális problémákhoz való kapcsolódásán alapult Gazdasági növekedés (népességrobbanás); kereskedelempolitika (gabonatörvények); infláció (az arany magas ára)

II. Az „új szakasz” Ricardo „Csak” Smith elméletének „foltozása” Nagyobb hatást gyakorolt a közgazdászokra (bár széles körben kevésbé volt népszerű) A gazdasági elemzés új technikája, az első közgazdász specialista Szakít a bonyolult filozófiai fejtegetésekkel, közgazdasági problémákkal kezdi és azokkal fejezi be.

A modern közgazdaságtan kezdete, amely inkább elemzési technika, mint filozófiai axiómák és történelmi vagy áltörténelmi általánosítások 1810 Az aranyrúd magas ára: premissza: kereskedők célja pénznyereségük maximalizálása → a forgalmi eszköz elértéktelenedése felesleges mennyiségének szükségszerű következménye

→ új kamatelmélet: a kamat nem a papírpénz, hanem a tőke nem pénz összetevőjének bőségétől függ (aranystandard, Deane, 108. o.) 1815 Értekezés az alacsony gabonaárnak a profitra gyakorolt hatásáról Alapelvek Módszere (Deane, 109. o.) → (Keynes)

Elmélete Elfogadja Smith nézetét, miszerint a tőkefelhalmozás a növekedés fő hajtóereje Ezért a profitra koncentrált, és ki kellett dolgoznia a nemzeti termék profitok, bérek és járadékok közti elosztásának elméletét Az értékkel azért foglalkozott, hogy meg tudja magyarázni a nemzeti termék értékét a fentiektől függetlenül

Az elosztás kérdésének előtérbe kerülése (történelmi háttér) Földbirtokosok → iparosok SS. Ricardo egy egyszerű, konzisztens makroökonómia rendszert hozott létre, amely komplex gazdasági problémák elemzéséhez is alapul szolgálhatott

III. A Ricardo-Malthus vita Malthus Földbirtokosi érdek: a föld a gazdagság végső forrása (Smithen keresztül visszanyúl egészen a fiziokratákig) Erkölcsi-filozófiai alapok Ricardo Ipari érdek a belső és nemzetközi kereskedelem a gazdagság forrása Matematikai-logikai diszciplína

Egyikük sem óhajtott új paradigmát teremteni „Ricardo túl sokat általánosít, Malthus túl keveset.” Robert Torrens (lásd Deane, 114. o.) Ricardo „győzelme”, majd fél évszázadon át rá hivatkoztak De jó száz évvel később Keynes mintegy rehabilitálja Malthust

IV. Ricardo hatása a közgazdasági elmélet módszertanára A valós világtól elvont, inkább logikai, mint empirikus úton igazolható elméletek felé mozdította el a közgazdászok érdeklődését (Malthus kritikai megjegyzése) Lehetővé tette a közgazdaságtannak a többi társadalomtudománytól független fejlődését – „stilizált tények”

Senior posztulátumai 1.A jövedelemmaximalizálási elv 2.Módosított malthusi népesedési elv 3.A tőkefelhalmozás elve 4.A csökkenő hozadék elve (Deane, 117. o.) A közgazdaságtan beszűkülése „a közgazdaságtan tudománya” és „a közgazdaságtan művészete”

Introspekció útján létrejövő premisszák A közgazdaságtan vizsgálódási területe azokra a kérdésekre szűkült, amelyeket ezzel az apparátussal megoldhatók voltak Így kiszorult a jólét és a fejlődés gazdaságtana egészen a 20. század derekáig

J. S. Mill ( ) Formalizálta Ricardo módszertanát → mértékadó tankönyv 1890-ig (Marshall) A politikai gazdaságtan definíciójáról (Deane, 120. o. és 121. o.) erkölcsi (pszichológiai) tudomány a gazdasági ember posztulátuma

Kellemes hétvégét!