Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2014. július 29. A modern növekedéselmélet eredete.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Advertisements

A keynesiánus makromodell
5. hét: Solow-modell Csortos Orsolya
Mikroökonómia szeminárium 4. Termelés elmélet
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Közgazdasági elméletek története
Makroökonómia 5. előadás.
TERMELÉSI FÜGGVÉNY.
Makroökonómia gyakorlat
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
A turizmus rendszer környezete
Vállalat kínálati magatartása
A gazdasági fejlettség mutatói
Készítette / Author: Tuska Katalin
Makroökonómia 3.előadás.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 12. Ricardo.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
Műszaki haladás közgazdasági szempontból Meyer Dietmar március 3.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Elmélettörténet Bevezetés.
Elmélettörténet Posztkeynesizmus. A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson.
Neoklasszikus szintézis
Új klasszikus makroökonómia
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon Növekedés erőforráskorlátokkal.
Gazdasági növekedés rövid- és hosszútávon
Makroökonómia Mundell-Fleming.
A makrgazdasági munkakínálat:
A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN /KRITIKAI ELEMZÉS/ Dr. Vasa László.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Tulajdonjogok és a nemzetek gazdagsága Heitger, B. [2003]: Property rights and the wealth of nations: a cross-country study Csorba László II. évfolyam.
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan
Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban
Pénzügytan II. – február 23. Dr. Farkas Szilveszter
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Közgazdasági elméletek története
Közgazdasági elméletek története
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei.
A vállalati döntések elmélete
Makroökonómia 1. ea..
Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban
Költségek, költségfüggvények
Költségminimalizálás, profitmaximalizálás
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Kereslet-rugalmassági számítások
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
A gazdasági élet problémái
A termelési függvény.
Keynesiánus modell és neoklasszikus modell
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Az értékkategóriák.
A Dél-borsodi Akciócsoport LEADER programja Értékelési szempontok Tiszaújváros szeptember 30.
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
Vegyesgazdaság Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Mit Piac: Fogyasztói pénzszavazatok, keresleti-kínálati.
II. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. Marinovich Endre .
A piac és a piacgazdaság
Vegyesgazdaság Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Mit Piac: Fogyasztói pénzszavazatok, keresleti-kínálati.
Közgazdasági elmélettörténet 2.
KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETTÖRTÉNET I.
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet
A telephelyválasztást, letelepedését befolyásoló tényezők
Előadás másolata:

Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 29. A modern növekedéselmélet eredete

Vázlat 1.Merkantilisták teljes munkaerő, GNP ↔ egy főre jutó 2.Fiziokraták 3.Smith 4.Ricardo

Quesnay Tableau économique-ja 1955 Phillips: input-output mátrixok A három osztály A növekedést serkenti a mezőgazdasági többlet (felhalmozási ráta) → javaslatok a kamatláb maximálására a mezőgazdaságban és a szektort sújtó adók mérséklésére

Smith A növekedés két egymással összefüggő tényezője: 1.A specializációból fakadó munkatermelékenység 2.A profitból eszközölt megtakarításokból származó tőkefelhalmozás (legyen több, mint amennyi a meglévő tőket fenntartásához kell)

A kézművesek kedvező helyzete a)A munka szempontjából (Deane, 1997, 64. o.) b)Hajlamosabbak a takarékosságra c)Átlagosan magasabbak a jövedelmek ebben a szektorban (uo.), illetve termékeik iránt kevésbé telítődik a kereslet, mint az élelmiszerek esetében A munkamennyiség növekedésének mechanizmusa (im., 65. o.)

Két fontos mozzanat A Say-törvény & Malthus megelőlegezése: nincsenek elköltetlen megtakarítások, illetve a munkaerő-kereslet és a népesség alakulásának összekapcsolása (im., o. + A „stacioner állapot”, melyet a követkők – a klasszikus növekedéselmélet – Malthusra és a csökkenő hozadék törvényére vezettek vissza

Ricardo Növekedési tényezők: tőkefelhalmozás (foglalkoztatható produktív munkaerő) & technikai haladás (munkaerő- megtakarító) Novum: a mezőgazdaság és a többi szektor közötti összefüggés leírása a profitráták egyezősége hosszú távon a szabad verseny következtében (im., 69. o.)

Rendkívül egyszerű és konzisztens modell A tőke a munkaerővel azonos arányban nő Az Alapelvek 1821-es kiadásában már körvonalazódik egy új tőkeelmélet, melyben a tőke a munkát helyettesítheti is A helyettesítésnek a növekedésre vonatkozó hatásait nem gondolta végig (mint Marx)

Összefoglalva 1.Rámutattak az egy főre jutó jövedelem növekedésének tényezőire: természeti erőforrások, népesség, tőke, technológia, a gazdasági élet intézményei 2.Összefüggések a fentiek között: pl. a természeti erőforrások korlátossága vélhetően csökkenő hozadékhoz vezet, melyet a technikai haladás ellensúlyozhat

3.Rangsor: a tőkefelhalmozást tekintették a legfontosabbnak A mezőgazdaság valamelyes háttérbe szorulásával a neoklasszikus közgazdászok már növekvő hozadékot feltételeztek (Mill átmenetet képez) Csak Marx volt elég bátor ahhoz, hogy a technológiai és intézményi tényezőket változóként kezelje

Kellemes hétvégét!