A modern közgazdaságtan és a marxi elmélet kapcsolata

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Advertisements

Közgazdasági elméletek története
Megnyitó Új közgazdasági perspektívák szakpolitikai relevanciái Fazekas Károly főigazgató MTA KRTK AZ MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és az MTA Emberi.
A közgazdaságtan tablója
Elméleti és gazdaságpolitikai tanulságok és teendők – öt évvel a krízis után Treasury Klub konferencia Budapest, május 29. Bod Péter Ákos
A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 1. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése.
Elmélettörténet Bevezetés.
Elmélettörténet Posztkeynesizmus. A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson.
Neoklasszikus szintézis
A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)
Elmélettörténet John Maynard Keynes.
Sikeres, egészséges vagy örömteli szervezet? Készítette: Frank Ádám.
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
KÖRNYEZETTANULÁS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
Költségvetési (fiskális) politika
Mikroökonómia II. előadás. Szükséglet-termelés kapcsolata Szükséglet-termelés kapcsolata Szükségletek néhány osztályozása Szükségletek néhány osztályozása.
Közgazdaság: tudomány vagy tan? A "modern elmélet" a válság tükrében.
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba
A regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonya a közgazdaságtani irányzatokban Málovics György SZTE-GTK KGI Regionális Gazdaságfejlesztési.
Elméleti közgazdaságtan
Társadalomtudományi Tanszék
Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról Vándorgyűlés Magyar Közgazdasági Társaság szeptember 25. Szepesi Balázs Közjó és Kapitalizmus.
Mihályi Péter A hatékonyságibér elmélet belső ellentmondása és messzire vezető következményei Szirák, november 9-10.
A pénzügyi rendszer fogalma, alaptípusai, a pénz fogalma
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Közgazdasági elméletek története
KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK
Közgazdasági elméletek története
Közgazdasági elméletek története 4. Előadás október 10. A marginalista forradalom.
Közgazdasági elméletek története
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 29. A modern növekedéselmélet eredete.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei.
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Elmélettörténet Heterodox irányzatok.
Keynes Keynes előzményei és utóhatása
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Modern monetarizmus Új klasszikus makroökonómia
Makroökonómia 1. ea..
A pszichikumról általában
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
A nevelés értelmezése - célja –feladatrendszere
Személyiségelméletek
Európa városi történelme
Az innováció forrásai.
Alapfogalmak, definíciók
SZOCIÁLPOLITIKA DR. KOVÁCS JÁNOS.
Siker a tőzsdén A/10 A Dow elmélet, az örök „igazság”
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
SZTE Gazdaságtudományi Kar Differenciált integráció – kiútkeresés az Európai Unió válságából Budapesti Corvinus Egyetem április 29. Farkas Beáta.
Horváth Róbert és a gazdaságstatisztika
II. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. Marinovich Endre .
A fizika mint természettudomány
12. A világgazdasági válság
Közgazdasági elmélettörténet 2.
KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETTÖRTÉNET I.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
Mikro- és makroökonómia
Előadás másolata:

A modern közgazdaságtan és a marxi elmélet kapcsolata MARX KÁROLY HENRIK A modern közgazdaságtan és a marxi elmélet kapcsolata

BEVEZETÉS Marx közmegítélése Marx újrafelfedezésének története Vajon Marx a közgazdaságtan fejlődésének zsákutcája?

Érték - értéknagyság - csereérték NÉHÁNY GONDOLAT… Marx életéről Marx elméleteiről: „Az érték az áru újratermeléséhez szükséges munka megnyilvánulási formája.” Az érték fogalmának speciálisan marxi sajátosságai: Érték - értéknagyság - csereérték

A KÖZGAZDASÁGTAN CSALÁDFÁJA XIX. század Neoklasszikus a gazdasági környezet változatlansága tökéletes verseny az egyén optimalizáló magatartása piaci automatizmus önszabályozó mechanizmus  a gazdaság hatékonyan működik stabil rendszer társadalmi optimum Marx instabil tőkés rendszer társadalmi környezettel való kölcsönhatás kapitalizmus problémái munkanélküliség válság  a kapitalizmus bukásának szükségszerűsége

BÖHM BAWERK A klasszikus munkaérték-elmélet megcáfolása Rossz érték-ár transzformáció Marxnál Ellentmondás a Tőke I. és III. kötetében → tudományosan teljesen hibás Marx nem tudta munkaérték-elméletét igazolni

INSTITUCIONALIZMUS „Ha a marxi rendszert nem egészként…tekintjük, akkor az nemcsak nem védhető, de nem is érthető meg. A rendszere egy elkülönített sajátosságának (például az értékelméletnek) a megvitatása ezért… hiábavaló.” (Veblen)

MARX ELŐRE MEGJÓSOLTA? 1823 XX. SZÁZAD „A tőkés társadalom ellentmondásos mozgása a legszembeötlőbben a periodikus ciklus viszontagságaiban érezteti magát, amelynek a csúcspontja az általános válság” válságok sorozata  A konjuktúra ciklusok létét már nem lehetett tagadni A Say-dogma újragondolása

A KEYNESI ÉS A MARXI ELMÉLET HASONLÓSÁGOK Átfogóan bírálják a klasszikus / neoklasszikus elméletet A beteg gazdasággal foglalkoznak Elutasítják a Say-dogmát Felismerik a gazdaság mikro- és makro-szemlélete közti különbséget Számolnak a munkanélküliség szükségszerűségével Nincsenek önszabályozó mechanizmusok KÜLÖNBSÉGEK Marx: a tőkés gazdaság bukásának szükségszerűségét vezeti le Keynes: a kormányzat aktív gazdasági szerepvállalása Marx: a gazdaságfejlődés dinamikája Keynes: rövid távú egyensúly

MARX ELMÉLETTÖRTÉNETI HELYE KÉT ÁLLÁSPONT ALAKULT KI: A marxi elmélet a klasszikus elmélet egyik változata A marxi elmélet a modern gazdasági elméletek egy korai változata A TUDOMÁNYOS KÖZGAZDASÁGTANON KÍVÜLRE KERÜLÉS OKAI: Csak részben kapcsolódnak az eredeti marxi mondanivalóhoz Szorosan kapcsolódnak a közgazdaságtudomány fejlődéséhez Marxot inkább forradalmárnak tekintették, mint tudósnak