A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS JÖVŐKÉPE DR A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS JÖVŐKÉPE DR. SZABADFALVI ANDRÁS TORMAY KÁROLY EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT GÖDÖLLŐ
A tudományos-technikai forradalom felgyorsulása és eredményei az egészségügyi gyógyító-megelőző ellátás rendszerének szünet nélküli fejlesztését teszik szükségessé. A fejlesztés rendszerszemléletű tevékenységét követel meg az egészségügy szakértői elitjétől. Az alapellátás területén elvárt definitív ellátás szélesítése csak a járóbeteg-szakellátás egyidejű fejlesztésével oldható meg.
Jövőkép felvázolása nem lehetséges anélkül, hogy megfogalmaznánk az egészségügyi ellátórendszer célját. Mivel a rendszer főszereplője és célszemélye az ember, a célok megfogalmazása is a lakosság életminőségének javításában határozható meg. Az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi jogoknak /WHO-1998/. A lakosság életminőségének javítása a gazdasági és társadalmi fejlődés végső célja, egyszersmind előfeltétele is.
Amikor egy alrendszer (pl Amikor egy alrendszer (pl. a járóbeteg-szakellátás a kistérségi kapcsolataival), vagy az elemek (a háziorvosi praxisok) fejlesztési feladatait kívánjuk megfogalmazni, mindig az egész rendszer (a magyar gyógyító-megelőző ellátás) célkitűzéseinek figyelembevételével kell eljárni.
finanszírozásának átalakításával, Például: A kórházakra háruló, ésszerűtlenül nagy betegellátási teher csökkentését: a háziorvosi ellátás szélesítésével, finanszírozásának átalakításával, az ellátásra vonatkozó kompetencialista meghatározásával, valamint a járóbeteg-szakellátásnak az egészségügy rendszerébe történő újszerű illesztésével indokolt mérsékelni.
Az alapellátás orvosai mind a szakorvosi rendelőintézetektől (ill Az alapellátás orvosai mind a szakorvosi rendelőintézetektől (ill. a kórházaktól), mind pedig egymástól elkülönülten dolgoznak és egyre inkább ki vannak szolgáltatva a piacgazdaság hatásainak. Ezért a közeljövőben olyan szolgáltatásfejlesztési stratégiára van szükség, amely figyelembe veszi a lokalitás fontosságát, de a térségi fejlesztés rendszerszemléletű módszerét alkalmazza.
A korszerű informatika és a tudatos együttműködés szoros kapcsolatba: „HÁLÓZATBA” vonhatja a térség orvosait és egészségügyi szolgáltatóit. A „HÁLÓZAT” (cluster) meghatározott célú, önigazgatási funkciójú, önálló szakemberek és csoportok kollektívája, amelynek vezetője nincs, de központja van. A hálózatba tömörülés a tagok integritását és gazdasági önállóságát nem csorbítja.
önálló rendelőintézetek, A megszervezhető kistérségi egészségügyi hálózatok központjai lehetnek: önálló rendelőintézetek, városi kórházak, kórházakhoz integrált szakorvosi rendelőintézetek, vagy kifejezetten erre a célra megalkotott alapellátási egészségügyi centrumok.
A kistérségi egészségügyi hálózatok központjai az alapellátás orvosainak az igényeit szolgálják ki: szakorvosi konzíliumok biztosításával, onkologiai, pulmonologiai, dermato-venerologiai, psychiatriai szűrés-gondozás szervezésével, integrált informatikai rendszer centrumának és adatbázisának üzemeltetésével.
Az orvostudomány differenciálódása és az orvostechnika fejlődése miatt a gyakorló orvoslásban egyre nagyobb szerephez jutnak a szakorvosok, de a szakvéleményeik konzekvenciáit a háziorvos integratív tevékenysége „fordítja le a beteg nyelvére” A specialisták konzíliumi véleménye többszemélyessé módosította az orvos-beteg viszonyt, de végül a háziorvos tevékenysége biztosítja a beteg számára azt a fontos (és intim) helyzetet, amely a kétszemélyes orvos-beteg kapcsolat funkcióját újraformálja.
A háziorvosi tevékenységben a definitiv ellátás szakmai feltételeit leghatékonyabban a „kistérségi hálózatok” szervezésével lehet megoldani, ahol az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás szabályozott feladatmegosztásban működik együtt. A hálózat elemei, alrendszerei között szerződéses kapcsolat is lehet, de ha nincs is, különböző marketing és vezetői funkciók adnak lehetőséget hasznos együttműködésre.
A kistérségi egészségügyi hálózatszervezésének hazánkban még kidolgozott módszertana nincs. Más ágazatokban (clusterként) és néhány európai országban példákat lehet találni. A hálózat-szervezés – mint fejlesztési lehetőség, már a közeljövőben is választott feladatunkká válhat. A hálózat-szervezés egyetlen korábbi szervezeti megoldáshoz sem hasonlítható (Pl. a vezetés kompetenciái nem feltétlenül a központba települnek).
Miért kell foglalkoznunk a kistérségi egészségügyi hálózatok megvalósításának a gondolatával ? A gazdasági és szakmai versenyben sikeresek csak a nem elkülönült piaci szereplők; a nem egymástól független egészségügyi szolgáltatások lehetnek. Egybeesik az európai fejlődés trendjeivel. A járóbeteg-szakellátás fejlesztése leghatékonyabban az alapellátással együtt kezelhető. Lehetőséget nyújt a szakmai kapcsolatok kiteljesítésére.
A kistérségi hálózat kialakítása lehetőséget nyújt a „TELEMEDICINA” megteremtésére. A telemedicina hálózati rendszerében az alapellátás orvosai elektronikus adatátvitel segítségével a kistérségi egészségügyi központban tárolt adatokhoz (a saját pácienseikre vonatkozóan) tér- és időkorlát nélkül, bármikor hozzáférhetnek.
A „Telemedicina” rendszerében egy orvos (a konzílium során) nincs feltétlenül a beteggel és a kollégájával azonos helyen, de hozzájárul a diagnózis felállításához, terápiás javaslatot tehet stb… A Telemedicina további értelemben magába foglalja a távoktatást, a távtanulást, a videokonferenciát, irányelvek és standardok kommunikációját stb… is.
A vidéki területeken az orvosok a hálózathoz tartozóan, a telekommunikációs lehetőségek birtokában kevésbé elszigeteltnek érzik magukat. Ez jobb kollegalitáshoz vezet és megkönnyíti a vidéki térségben maradást.
A Telemedicina meggyorsítja a folyamatokat, amelyek elősegítik a háziorvos számára a definitív ellátást; ez pedig rövidebb kórházi tartózkodáshoz is vezethet. Lehetővé teszi továbbá a területi különbségek kiegyenlítését és a megfelelő orvosláshoz való hozzáférési lehetőséget.
A Telemedicina fejlettebb formája az „e A Telemedicina fejlettebb formája az „e.Health”, amely a modern automatizációs és telekommunikációs technológiák alkalmazását és az egészségügyi szolgáltatások szervezeti, innovatív átalakításának az esélyét nyújtja, minden résztvevő, de különösen a betegek számára.
A járóbeteg-szakellátás felvázolt jövőképét csak gondos előkészítéssel, megfelelő tervezéssel, demokratikus légkörbe ágyazott újszerű vezetési rendszer alkalmazásával, megfelelő szervezeti kultúra és minőségbiztosítás talaján, valamint korszerű informatikai lehetőségek birtokában lehet megvalósítani. Lássunk hozzá !
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket !