Az ÉRV program jelentősége a kardiovascularis betegségek kimutatásában, illetve prevenciójában az 52. centrum eredményei alapján Dr. Ruby Erzsébet 2009.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr. Bernát Sándor Iván I. Belgyógyászat Angiológia
Advertisements

Az artériás funkció mérése - jelentősége és lehetőségei
AZ EMELKEDŐ PSA JELENTŐSÉGE RADIKÁLIS PROSTATECTOMIA UTÁN
Acut coronaria syndroma A késés szerepe a STEMI ellátása során
Predonáció előtti GFR jelentősége
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Merjünk-e hinni a szemünknek ?
Az ISZB kialakulása. Preklinikus szakasz
AIDS.
„Valami más, mint az eddigi”
A CSALÁDORVOS PREVENCIÓS MUNKÁJA
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
ATORVASTATIN ALKALMAZÁSA MAGASVÉRNYOMÁS BETEGSÉGBEN Dr.med.habil. Barna István Semmelweis Egyetem I. Belklinika December 6. MHT Kongresszus.
Malignus Lymphomák Molnár Zsuzsa O.O.I..
Perifériás érbetegségek
Az elhízás.
Hypertensio Ábrahám György Dr..
Koszorúér betegség dr. Bierer Gábor.
A kardiovaszkuláris betegségek
Dr. Alföldi Sándor Semmelweis Egyetem, I. Belklinika
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A szívelégtelenség diagnózisa június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Dr. Masszi Gabriella November 12. SOTE –NET Barna-terem
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Thrombosis profilaxis vesebetegekben
Időskor és a vesebeteg gondozás
A dialízis elutasításának, elhagyásának problémája
CT és MR kontrasztanyagos vizsgálatok veszélyei vesebetegekben
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ,
A krónikus veseelégtelenség és az arteriosclerosis obliterans
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
A sztatinok Janus-arca
egyetemi tanár, részlegvezető
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Krónikus vesebetegek ischaemiás szívbetegsége: a nephrologiai
Érbetegségek, vitiumok
TÖBBSZÖRÖS REGRESSZIÓS SZÁMÍTÁSOK II
ÖSSZEFOGLALÓ ELŐADÁS Dr Füst György.
A két vagy több független változó elemzéséhez használható különböző módszerek (Dawson, Trapp, 2001)
Méltó helyet a fittségnek a kardio-vaszkuláris- metabolikus rizikó megítélésében !
1 Szemléletváltás az ST-elevatióval járó acut myocardialis infarctus kezelésében a váci Jávorszky Ödön Kórház Kardiológiai Osztályán az elmúlt 35 év során.
Flór Ferenc kh. II. Belgyógyászat
Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai osztály
A belgyógyászati érbetegellátás helyzete Magyarországon (2008)
? Reménytelen eset Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
A korszerű centrális antitenzív kezelés szerepe a
Kirschner Róbert, Pécsvárady Zsolt
Kardiovaszkularis kockázati tényezők arthritis psoriatica-ban
A szívelégtelenség elméleti és gyakorlati vonatkozásai
Kardiológiai rehabilitáció
A prevenciót és a rehabilitációt átívelő horizont
NSAID gastropathia: a megelőzés és kezelés újabb szempontjai
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
Érrendszeri betegségek
Gyermekgyógyászati tünetcsoportok IV.
Érrendszeri betegségek
Koszorú- és agyérbetegségek: tények és megelőzés
Mikrovaszkuláris reaktivitás vizsgálata túlsúlyos és normál testsúlyú fiatal nőkben Babos Levente, Tóth Krisztina, Farnady Ágnes,, Sallai László, Cseprekál.
Renalis osteodystrophia
Makroangiopáthia diabetes mellitusban
Gyakori kardiológiai kórképek
Acut szívelégtelenség kezelése Budai Irgalmasrensi Kórház
Miért növekszik a gyakorisága a diabetesnek és a metabolikus
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Stroke-os dializált betegek ápolásának sajátos szempontjai
Horváth Mária Olga, László Edit, Kocsis Ibolya
Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan - A fejlett.
ATHEROSCLEROSIS II. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK, KOCKÁZATBECSLÉS, „ÚJ” KOCKÁZATOK ÉS AJÁNLÁSOK SZOLLÁR LAJOS KÓRÉLETTANI INTÉZET SEMMELWEIS EGYETEM ÁOK BUDAPEST.
Az Egészségfejlesztési Intézetek szerepe az egészségügyi ellátásban
Előadás másolata:

Az ÉRV program jelentősége a kardiovascularis betegségek kimutatásában, illetve prevenciójában az 52. centrum eredményei alapján Dr. Ruby Erzsébet 2009.

KÖRNYEZET GÉNEK Klinikai megjelenés Hypertonia Diabetes Obesitas Dyslipidaemia Obesitas Menopausa Inaktivitás Nem Dohányzás Kor Diéta Tünetmentes betegség GÉNEK KÖRNYEZET BKH Coronaria meszesedés Carotis stenosis Perifériás érbetegség Gyulladás Endothel dysfunctio Klinikai megjelenés Stroke Claudicatio intermittens Angina AMI Hirtelen halál Szívelégtelenség Shaw LJ, 2005 nyomán

Endothelialis dysfunctio Atherosclerosis kialakulásának folyamata Habos sejtek Zsírosodás Intermedialis laesio Atheroma Fibrosus plaque Lesio/ Ruptura Endothelialis dysfunctio Tünetmentes állapot Funkcionális tesztek Strukturális tesztek Endothel funkció Artériás stiffness Carotis ultrahang Coronaria MS-CT Boka/kar index Pepine CJ. Am J Cardiol. 1998;82(suppl 104).-nyomán

A boka/kar index (ankle/brachial index, ABI) meghatározása Egészséges 1-1,3 Kóros ≤ 0,9 Súlyos ≤ 0,4 Nem komprimálható > 1,3 AV-on (boka) mért syst RR ABI = --------------------------------- FV-on (kar) mért syst RR Hiatt WR. N Engl J Med. 2001;344(21):1608-21.

Belch JJF et al. Arch Intern Med 2003;163:884-892 Teszt Szenzitivitás (%) Specificitás (%) Papanicolau kenet 30-87 86-100 Weber teszt 37-78 87-98 Mammographia 75-90 90-95 Boka/kar index 95 100 Belch JJF et al. Arch Intern Med 2003;163:884-892 5

65 év felett minden 5. embernél alakul ki Csak minden 10. perifériás érbetegnél jelentkeznek a klasszikus tünetek 65 év felett minden 5. embernél alakul ki perifériás érbetegség† Ezen betegek közül csak minden 10. –ben lép fel claudicatio intermittens Only 1 in 10 patients with PAD has classical symptoms of intermittent claudication The GetABI study shows the prevalence of PAD in a typical unselected sample of patients in a primary care setting is substantial. On average, about every fifth unselected patient (age-adjusted prevalence 19.8%) in primary care has an ABI < 0.9, indicating generalised atherothrombosis. Sensitivity of diagnosis – proportion of PAD patients in whom PAD is detected correctly by means of the WHO Intermittent Claudication (IC) questionnaire – was 11.1% when using the ABI as a yardstick against which the questionnaire was completed. Reference: Diehm C et al. High prevalence of PAD and co-morbidity in 6880 primary care patients: cross sectional study. Atherosclerosis 2004; 172; 95-105. † ABI<0.9 Diehm C et al. Atherosclerosis 2004; 172; 95-105.

PAD betegekben nagy az ischaemiás CV események rizikója PAD* (≥50 év) 5-éves kimenetel Végtag morbiditás 70%–80% Stabil claudicatio 10%–20% Romló claudicatio 1%–2% Kritikus végtag ischemia CV morbiditás 20% Nem fatális CV esemény (MI vagy stroke) Mortalitás 15% to 30% 75% CV ok következményeként PAD patients are at increased risk for CV ischemic events. Five-year outcomes for PAD patients 50 years of age or older include the following scenarios: Limb Morbidity 70%–80% stable claudication 10%–20% worsening claudication 1%–2% critical limb ischemia CV Morbidity 20% nonfatal CV event (MI or stroke) Mortality 15%–30% 75% from CV causes Up to one-third of PAD patients will die within 5 years, 75% from CV causes. * Patients with an initial clinical presentation of asymptomatic PAD, atypical leg pain, or claudication. Adapted from Hirsch AT et al. Available at: www.acc.org. 2006. Hirsch AT, Haskal ZJ, Hertzer NR, et al. ACC/AHA guidelines for the management of patients with peripheral arterial disease (lower extremity, renal, mesenteric, and abdominal aortic): executive summary: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines (Writing Committee to Develop Guidelines for the Management of Patients With Peripheral Arterial Disease [Lower Extremity, Renal, Mesenteric, and Abdominal Aortic]). Available at: http://www.acc.org/clinical/guidelines/ pad/summary.pdf. Accessed March 22, 2006.

Cardiovascular Health Study: Kaplan-Meier túlélés 4268 egyén A boka/kar index, mint a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás prediktora Cardiovascular Health Study: Kaplan-Meier túlélés 4268 egyén 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 — ABI 1.0<1.5 (n=3323) — ABI 0.9<1.0 (n=536) — ABI 0.8<0.9 (n=196) — ABI <0.8 (n=213) Év Túlélés (%) 3 5 6 4 2 Adapted from Newman AB, et al. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 1999;19:538-545.

Nagy kockázatú kategória KOCKÁZAT BESOROLÁS Nagy kockázatú kategória 2 - Diabetes mellitus - 2-es tipus, vagy - 1-es tipus mikro-v makroalbuminuria - Krónikus veseelégtelenség 1. – Koszorúér-betegség, vagy - Perifériás érbetegség, vagy - Cerebrovaszkuláris betegség 3. Kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapot: A. Legalább egy súlyos kockázati tényező jelenléte: - összkoleszterin >8,0 mmol/l - vérnyomásérték > 180/110 Hgmm - testtömegindex (BMI) >40kg/m² - GFR (glomerulus filtr. ráta) <60ml/min - mikroalbuminuria 30-300mg/l között B. Legalább egy, önmagában nagy kockázatot jelentő tényező: - Igazolt szubklinikus atherosclerosis – plakk Familiaritás (korai CV esemény, <55, ill. <65 év) Boka/kar index ≤ 0,9 - Balkamra hypertrophia C. Nagy kockázatot mutató score esetén: - 10 éves halálozási kockázat ≥ 5 % (SCORE, ill. Relativ Risk Chart) D. Metabolikus szindróma (IDF-módosított haskörfogattal > 102/88 cm) E. Globális kardiometabolikus kockázatot meghatározó tényezők: Hypertonia, visceralis obesitas, dohányzás, inzulin rezisztencia; vércukor , HDL-Ch , Tg. LDL-Ch. ; inflammációs kockázatjelzők (pl. CRP), prothrombotikus faktorok (pl. PAI1) kóros értéke III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus 2007.

Boka/kar index program A Magyar Hypertonia Társasággal A Nemzeti Programban

„Ereink védelmében” Az ÉRV program A vizsgálat célja 1.szakasz: Széles körű, noninvazív műszeres szűrés a tünetmentes érbetegség kimutatása céljából. 2.szakasz: A betegek 5 éves után követése a II. Magyar Terápiás Konszenzus konferencia által ajánlott terápiás ajánlások alkalmazásával. Szűrési periódus: 2007. április 15. – 2008.szept. 30. 53 centrum: 20. 000-30.000 beteg tervezett szűrése

Betegek A programba olyan, válogatás nélküli 50-75 éves férfiak és nők kerültek, akik a megadott időintervallumban bármely okból a centrumban vizsgálatra megjelentek Módszer 1. A boka/kar index meghatározása és követése folyamatos hullámú kézi Doppler készülékkel. 2. Kardiovaszkuláris rizikófelmérés és követés.

ÉRV vizsgálat 1.szakasz eredmények 21 892 beteg – átlagéletkor: 61,45 év 9162 férfi – átlagéletkor: 61,43 év 12730 nő – átlagéletkor: 61,46 év Perifériás érbetegség (ABI ≤ 0,9): 14 % ABI= 0,91-0,99: 15,6 % ABI> 1,3: 9,38 %

ÉRV Centrumok Százhalombatta (52) Miskolc (2) Nyíregyháza Balassagyarmat Mosonmagyaróvár Eger Sopron Győr Budapest (15) Tatabánya Debrecen Százhalombatta (52) Szombathely Székesfehérvár Berettyóújfalu Szolnok Veszprém Cegléd Tapolca Zalaegerszeg Siófok Kecskemét (2) Keszthely Békés Békéscsaba Kalocsa Gyula (2) Mosdós Hódmezővásárhely Kaposvár Szekszárd Szeged Makó Pécs

ÉRV programba beválasztott betegek arányának eloszlása az 52 ÉRV programba beválasztott betegek arányának eloszlása az 52. centrumban

A PAD betegek aránya a beválasztott hypertóniás betegek között

A PAD előfordulás az életkor növekedésével nő

A PAD társbetegségeinek előfordulása

A dohányosok száma a PAD-os betegek között: 26 fő, ami majdnem 50%!!!

II. Csoportban (0,9 – 1 boka/kar index) előforduló betegségek eloszlása

Alsó végtagi érszűkület kezelése

A perifériás érbetegség kezelése Cél: a szisztémás és lokális események prevenciója ill. kezelése Konzervatív Nem gyógyszeres Gyógyszeres Intervenciós radiológiai Sebészi

ACC/AHA ajánlás CV rizikó csökkentés Claudicatio kezelés* Ajánlás Osztály Evidencia Thrombocyta AGG I A Kontrollált tréning Antihypertenzív kezelés Cilostazol Dohányzás elhagyás I B Sebészi kezelés Statin kezelés Glucose kontroll IIa C Endovascularis kezelés I A The 2006 ACC/AHA PAD guidelines provide recommendations for cardiovascular risk reduction and symptom relief: Selected cardiovascular risk reduction: Antiplatelet therapy (Class I; Level of Evidence A) Antihypertensive therapy (Class I; Level of Evidence A) Smoking cessation (Class I; Level of Evidence B) Statin therapy (Class I; Level of Evidence B) Glucose control therapy (Class IIa; Level of Evidence C) Selected treatment for claudication: Supervised exercise training (Class I; Level of Evidence A) Cilostazol (Class I; Level of Evidence A) Surgical intervention in appropriate patients (Class I; Level of Evidence B) Endovascular procedures in appropriate patients (Class I; Level of Evidence A) * A tünetek javítása és a claudicatiós távolság növelése céljából. Adapted from the 2006 ACC/AHA PAD guidelines. Hirsch AT et al. Available at: http://www.acc.org/clinical/guidelines/pad/summary.pdf. Accessed March 22, 2006. Hirsch AT, Haskal ZJ, Hertzer NR, et al. ACC/AHA guidelines for the management of patients with peripheral arterial disease (lower extremity, renal, mesenteric, and abdominal aortic): executive summary: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines (Writing Committee to Develop Guidelines for the Management of Patients With Peripheral Arterial Disease [Lower Extremity, Renal, Mesenteric, and Abdominal Aortic]). Available at: http://www.acc.org/clinical/guidelines/ pad/summary.pdf. Accessed March 22, 2006.

ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgált 21 892 betegben nagy gyakorisággal (14%) igazolódott a perifériás érbetegség A perifériás érbetegség előfordulása nagyobb a magas halálozási valószínűségű régiókban. A hagyományos rizikó becslés alapján kis vagy közepes rizikójú egyénekben a boka/kar index mérés alkalmas lehet a valódi kardiovaszkuláris kockázat megállapítására. A boka/kar index mérés egy egyszerű, olcsó módszer, mely széles körben alkalmazható a tünetmentes érbetegség kimutatására és ezáltal hatékony eszköze lehet a kardiovaszkuláris prevenciónak.

ÉR-REGISZTER Cél: a boka/kar index szűrés folytatása szélesebb körben, lehetőleg minél több családorvosi praxis bevonásával. A program keretében vállaljuk: Az asszisztensek betanítását Az elektronikus adatlapok begyűjtését Elvárás: minimum heti két beteg vizsgálata

Köszönöm a figyelmet!