Kisebbségben élő magyarság

Magyar nemzetiségűek 1991-ben 2001-benA csökkenés mértéke (1991 =100%) Szlovákiában – 8,2% Ukrajnában (1989) – 4% Romániában (1992) (2002) – 11,73% Szerbiában (Vajdaság) (2002) – 15,5% Horvátországban – 25,8% Szlovéniában (2002) – 22,5% Magyar nyelvcsoportok Ausztriában/Burgenlandban – 5,5% – Felsőőr/Oberwart – 31% – Ausztriában magyar köznyelvűek (Umgangssprache) %

Kisebbségben élő magyarok helyzete a rendszerváltozás előtt A szomszédos országokban élő magyar kisebbséggel kapcsolatos politikát az azonos szövetségi rendszerhez való tartozás tudata, illetve az internacionalizmus eszméje határozta meg. A magyar politika a fordulat után lényegében lemondott a határon túli magyarok érdekeinek képviseletéről. Ezek a kérdések csak a nyolcvanas években kerültek ismét a külpolitika formálóinak érdeklődési körébe. A szomszédos államokban élő magyarok rövid időszakoktól eltekintve erős asszimilációs nyomás alatt éltek.

Romániában élő magyarok Lényegében felszámolták a második világháborút követően kialakított, a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó politikát ben létrehozták a székelyföldi Magyar Autonóm Tartományt, ez nem jelentette a kisebbségi autonómia elismerését. Éppen ellenkezőleg, jogalapot szolgáltatott a tartományon kívül élő magyarokkal szembeni asszimilációs fellépésre ban a tartományt is felszámolták. - folyamatosan csökkentették a magyar oktatási intézmények számát - szűkítették az egyetemi kvótákat - folyamatos volt a románok betelepítése a magyarlakta területekre Ceausescu-korszak: - "homogenizálási program" - "falurombolás„ A drasztikus asszimilációs törekvések elől a nyolcvanas években tízezrével menekültek az erdélyi magyarok Magyarországra és Nyugat- Európába. A magyar nemzetiségűek száma a korszakban 1.6 millió körül mozgott.

A felvidéki magyarok A csehszlovák fennhatóság alá került magyarokat megfosztották állampolgárságuktól. A reszlovakizáció keretében, 1946 és 1948 között fő nyújtott be kérvényt szlovákká nyilvánítása érdekében. Az etnikai tisztogatás szinte valamennyi eszközét bevetették: - egymást követték a deportálási hullámok - egyoldalú kitelepítések - a magyarok szülőföldjükről való szisztematikus elüldözése - kényszerű reszlovakizáció - csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény 1949-től lassan normalizálódott a helyzet: - visszatérhettek lakhelyükre a deportált magyarok ben kormányhatározat rögzítette a magyarok egyenjogúságát ben felülvizsgálták a reszlovakizációt - megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete - az alap-és középfokú oktatási intézmények ismét működhettek

A felvidéki magyarok Továbbra is érvényesült a politikai nyomásgyakorlás és adminisztratív eszközök alkalmazása. Az 1968-as eseményeket követően a Gustav Husák nevéhez fűződő "normalizációs" kurzus tudatosan napirenden tartotta a nemzetiségi kérdést. Az önálló magyar politikai mozgalmak és pártok az 1989-es "bársonyos forradalmat" követően jöhettek létre, de a demokratikus átalakulás nem hozta magával automatikusan a többségi nemzet és a kisebbségek ellentéteinek feloldódását. Az itt élő magyarok száma: ben ben ben

A kárpátaljai magyarok A Szovjetunióhoz került terület nemzetiségi politikája a klasszikus sztálini megoldást követte. A kisebbségeket tízezrével deportálták a kényszermunkatáborokba (mintegy főt), akik közül minden harmadik életét vesztette. A kitelepítettek csak az ötvenes évek közepétől költözhettek vissza lakhelyükre. A kisebbségek létfeltételeiben csak a Szovjetunió felbomlásának időszakában következhettek be változások. Ekkor alakulhatott meg a kisebbségi érdekvédelmi feladatokat is ellátó Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A kárpátaljai magyarok létszáma: ben ben ben

A délvidéki magyarok Becslések szerint fő esett áldozatul a háborút követő kollektív megtorlásoknak. A viszonylag egységes magyarlakta területeket betelepítésekkel próbálták felszabdalni. Tartós javulás csak a hatvanas években következett be: ban alkotmányos szinten szabályozták a kisebbségek jogait - a Vajdasági Autonóm Tartományban biztosították a korlátozott önrendelkezési jogokat Számos konfliktus alakult azonban ki a deklarált jogok és azok megvalósítása között mutatkozó ellentmondásokból. A nemzetiségek létfeltételeit a délszláv háborúk jelentős mértékben rontották. A Kis-Jugoszláviában élő nemzetiségek közötti ellentétek a kilencvenes évek folyamán végletesen kiéleződtek. A térségben élő magyarok száma: ban fő ben fő ben fő

Magyar diaszpórák A Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő magyarság létszáma a világháborút követő évtizedekben jelentősen növekedett. A legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Svájcban és Franciaországban telepedtek le. Összlétszámuk 1,5-2 millióra becsülhető. A század első feléhez viszonyítva az országot elhagyók között a magasabb képzettségű, fiatalabb korosztályhoz tartozó városiak kerültek többségbe.