Cellulóz-acetát lágyítása ε-kaprolaktonnal Katalizátortartalom hatása a lágyításra Készítette: Kiss Elek Zoltán Témavezető: Dr. Pukánszky Béla Konzulens: Imre Balázs
Bevezetés ●CA felhasználási területei ●CA-t lágyítani kell… Magas T g Nagy ömledék-viszkozitás Külső lágyítás →migráció Belső lágyítás →lágyító kémiailag kötött ●Eddigi eredmények Homopolimerizáció ↔ ojtás Ojtási hatékonyság ↔ degradáció Katalizátortartalom hatása a reakcióra és a termék tulajdonságaira??? ideális: 180 °C, legalább 20 perc T g, szilárdság, merevség ↓; deformálhatóság ↑
Kísérleti rész ●Mintakészítés Alapanyagok: CA (DS=2,1), CL, Ón-oktoát Szárítás (110°C, vákuum, 3 nap) Reaktív feldolgozás (Brabender Plastograph; 180°C, 50 min -1, 45 min.) Szárítás (vákuum, 70°C) Préselés (Fontijne SRA 100; 180°C, 1 mm) Szabványos próbatestek kivágása (115x10x1 mm) Extrakció (2 g minta, 160 ml toluol, 24 óra) Szárítás (80°C, vákuum, 3 nap) ●Mérések Szakítás (INSTRON 5566, 50 mm/perc, 0,5 mm/perc) FTIR (Mattson Galaxy 3020???, cm -1, 16 scan, 2 cm -1 ) DMA (Perkin Elmer Pyris Diamond, 1 Hz, -120 – 150 °C, 2°C/min Színmérés (Hunterlab Colourquest)
Eredmények Reaktív feldolgozás - degradáció ●A katalizátortartalom növekedésével… Degradáció jelentősebb Reakcióidő csökken A maximális nyomaték nő Az iniciálási idő csökken
Eredmények Reaktív feldolgozás ● A maximális nyomaték és frikciós hő értékek a katalizátor-tartalom növelésével nőnek → fizikai térháló ●A reakciósebességre a nyomaték és hőmérséklet változás sebessége utal ●Reakciósebesség nő katalizátortartalom növelésével A katalizátortartalom hatással van az ojtási reakcióra
Eredmények IR ●Ojtás hatékonyságára a -CH2-/-CH3 arányból lehet következtetni ●1,1 m/m% kat. tartalom felett ez az arány csökken → homopolimerizáció??? ●0,1 m/m% kat. tartalomnál szembetűnően kisebb arány→kisebb ojtási hatékonyság
Eredmények DMA ●α-átmenet: Tg-szegmensmozgás nem egyértelmű, a kat. tartalom növekedésével túlságosan meglágyul az anyag csökkenő tendencia ?(T, intenzitás) ●β-átmenet : ismétlődési egység vagy a főlánchoz ojtott molekulák mozgása mozgása ●γ-átmenet: gyengén kötött víz, szabad –OH csoport
Eredmények DMA ●γ-átmenet intenzitása csökken→ojtási hatékonyság nő ●Ellentmondás az IR eredményeivel! ●β-átmenet intenzitása nő, ez jelezheti az lágyítás sikerességét
Eredmények Mechanika ●Külső lágyító hatása kisebb ●Görbe menete: ↑: növekvő deformálhatóság ↓:→degradáció →homopolimerizáció↔ojtási reakció ●0,3 m/m% kat. tartalom felett a merevség kismértékben csökken Optimális katalizátortartalom
Eredmények Mechanika Belső lágyítás hatása (-CH2-/-CH3- arány alapján): ●Szakadási nyúlás nő ●Nagyobb deformálhatóság, szívósabb anyag ●Szakítószilárdság nő (fizikai térháló)
Konklúzió ●A katalizátortartalom jelentős hatással van az ojtási reakcióra (iniciálási idő, reakcióidő, ojtási hatékonyság) ●A katalizátor a polimerizációs reakciót gyorsítja; új, kisebb aktiválási energiájú reakcióutakat nyit meg, nem feltétlen az ojtási hatékonyságot és a molekulatömeget növeli ●Hatékony reaktív lágyításhoz katalizátor szükséges ( >0,3 m/m%) ●A katalizátor tartalom minden határon túli növelése nem jelenti azt, hogy a tulajdonságok és a körülmények is javulnak → Optimális katalizátor mennyiség (~ 1 m/m%)
Kitekintés… ~ Meghatározni az optimális katalizátortartalomhoz tartozó ideális hőmérsékletet, reakcióidőt ~ Elemezni a víztartalom hatását ~ Behatóbban megvizsgálni, hogy egy bizonyos katalizátor-tartalom felett valóban előtérbe kerül-e a CL homopolimerizációja az ojtási reakcióval szemben Érdemes…
Köszönöm a figyelmet!