A pedagógiai kutatás módszertana Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak

A szakirodalom tanulmányozása Mikor tekinthet ő egy szakirodalom relevánsnak? ugyanazokat a kérdéseket, változókat vizsgálja azonos elméleten alapul ugyanazon elmélet empirikus igazolására támaszkodik hasonló gyakorlatot elemez. A releváns szakirodalom nem mindig korlátozható az adott szakterületre területére (ld. határtudományok).

A szakirodalom áttekintésének el ő nyei Lehet ő séget ad a probléma pontos körülhatárolására, megfogalmazására. El tudjuk helyezni a kutatásunkat mind történeti perspektívában, mind pedig a jelenkori megközelítésmódok között. Elkerülhetjük a szükségtelen ismétl ő déseket. Lehet ő vé válik tudományos eredményekkel alátámasztott kijelentések megfogalmazása. Megtudhatjuk, hogy mely kutatási módszerek és eszközök bizonyultak eredményesnek, ill. alkalmatlannak a miénkhez hasonló problémák megválaszolásában. Kutatási eredményeink megfelel ő értelmezéséhez segít hozzá.

A szakirodalom forrásai Könyvtárak és levéltárak  egyetemi könyvtárak. El ő zetes források: összefoglalják, annotálják, indexelik a szakirodalmi cikkeket, könyveket stb. katalógusok: bet ű rendes katalógus, szakkatalógus, témabibliográfia, Könyvek Központi Katalógusa, folyóirat katalógus, sorozati katalógus, fordítások bet ű rendes és szakkatalógusa, tankönyvek különgy ű jteménye, ifjúsági irodalom katalógusa, értesít ő k katalógusa, UNESCO kiadványainak katalógusa referáló folyóiratok: Magyar Pedagógiai Irodalom, Külföldi Pedagógiai Információ, Resources in Education, Current Index to Journals in Education, Education Index, Content Pages in Education, Bibliographie Paedagogik szakbibliográfiák, témabibliográfiák.

A szakirodalom forrásai Másodlagos források: az els ő dleges források, azaz a kutatásról készített beszámolók, disszertációk alapján készített összefoglalások. Lehet ő vé teszik a kutató számára, hogy áttekint ő képet kapjon a kutatás egy területér ő l, az alapvet ő problémákról, a kutatási irányzatokról, a jelent ő sebb kutatókról, kutatóhelyekr ő l, a téma jelenlegi állásáról, a f ő bb eredményekr ő l, a téma keretében használatos f ő bb terminusokról. lexikonok, enciklopédiák: Pedagógiai Lexikon, Új Pedagógiai Lexikon kézikönyvek: Pedagógiai Kézikönyv tankönyvek: jegyzetek monográfiák tanulmánykötetek: Tanulmányok a Neveléstudomány Köréb ő l szakszótárak „review” folyóiratok.

A szakirodalom feltárásának lépései A szakirodalom feltárásának 2 módja van: folyamatos tájékozódás: ha lépést akarunk tartani az új eredményekkel visszatekintő (retrospektív tájékozódás): ha egy adott id ő pontban akarjuk feltárni a minket érdekl ő téma irodalmát. Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását végezni?  „Optimális stratégia”: A kutatás problémájának pontos körülhatárolása. Friss, releváns másodlagos források áttekintése (lexikonok, enciklopédiák stb.); majd a probléma pontosítása. A jelent ő sebb referáló folyóiratok legfrissebb számainak áttekintése. A kulcsszavak összegy ű jtése (kulcsszólista). A referáló folyóiratok legfrissebb számaiból a releváns tanulmányok összegy ű jtése. A kigy ű jtött els ő dleges források beszerzése. Ezek elolvasása. Jegyzetek készítése, azok rendszerezése, a tanulmányunk struktúrájának megtervezése. Ezek alapján a kritikus áttekintés megírása.

A szakirodalom feldolgozásának technikái Jegyzetelés: naplózó kivonatolás (egy füzetben), cédulázás, bibliográfiai jegyzetek, tárgyi jegyzet

A kutatómunka fázisai

A tervez ő sablon egy kutatásban A jutalmazás hatását vizsgáljuk óvodások viselkedésére a terv szerint a kísérlet helyszíne egy óvodai játszószoba, ahol 4-5 éves középső csoportos gyerekekkel kezd játszani a kísérletvezető, két külön (10-10 fős) csoportban gyerekek játékai közé mindkét csoportban előzetesen egy ismeretlen, meglepetést tartogató dobozt teszünk, amit a kísérletvezető megtilt kibontani, majd távozik. Az egyik csoportban csupán a tiltás hangzik el, a másik csoportban viszont a tiltás betartása esetén jutalmazást helyez kilátásba A két helyzetről videókamera segítségével felvételt készítünk.

A tervez ő sablon

A hipotézis felállításának el ő zményei A kutatási kérdés egyben egy nagyon fontos definiálási kérdés is, mert meghatározzuk, hogy mely elméleti kereten belül gondolkozunk A pedagógiában és pszichológiában a vizsgálatok segítségével kétféle információt gyűjthetünk. Egyrészt a mi? kérdésre adott válaszok leíró és prediktív jellegű információt adnak, másrészt a miért? kérdésre az oksági viszonyok megértését és magyarázatát hozzák létre Általában a leíró/prediktív jelleg1 kutatások nem experimentális vagyis beavatkozás mentes vizsgálatokat alkalmaznak, míg a magyarázatra, okságra, megértésre alapozók, inkább experimentális vizsgálatokat igényelnek.

Leíró és magyarázó jelleg ű kutatás

Hogyan alkossunk hipotézist? Példa: A filmen látott agresszió hatásait vizsgáló kutatási problémán keresztül bemutathatóak a jó és rossz hipotézis-megfogalmazás jellemzői A felállítandó hipotézis szakirodalmi előzménye: Bandura és munkatársai (1963) bebizonyították, hogy egy agresszív viselkedést mutató modell látványa fokozza az agresszió megjelenését, mert a modell megfigyelésével elsajátítjuk a látott viselkedést, minden további megerősítő tényező nélkül. Úgy cselekedni mint mások az önmagában megerősítő hatású, és a modell látványa csökkenti az agresszív viselkedésre vonatkozó szociális gátlásokat.

Hogyan alkossunk hipotézist? A hipotézis jellemzői: Vizsgálható és ellenőrizhető Példa: A valóságtól elszakadó rajzfilmeken bemutatott agresszió látványa növeli a gyermekek felnőttekkel szemben mutatott nyílt, támadó viselkedését. Ellenpélda: A filmen látott agresszió növeli a háborúk valószínűségét. MERT ez a feltételezett összefüggés közvetlenül nem tesztelhető, a háborúk kialakulásának valószínűsége mint változó túl nagy és túl összetett kategória ahhoz, hogy egy változóként megragadhassuk. Az összefüggés más-más empirikus szintre utal: a filmen látott agresszió intraindividuális, míg a háború egyén feletti szinteket (társas, csoport) céloz meg.

Megalapozott, indokolt és nem „légből kapott”, már korábban létező elméletekből, tényekből kiindulva fogalmazzuk meg. Példa: A filmen látott erőszak hatására csökken a fenyegető ingerekre mutatott érzékenység. Ellenpélda: A filmen látott agresszió depressziót okoz. MERT nehezen bizonyítható, hogy a filmen látott agresszió és a depresszió kialakulása között közvetlen kauzális kapcsolat van, a fent bemutatott elméleti háttérhez nem köthető, elméletileg nincs megalapozva.

A feltételezett változók között összefüggés van, ami ugyanakkor nem triviális mindenki számára ismert kapcsolat. Példa: A televízióban látott negatív, agresszív hősökkel való azonosulás nagyobb mértékben növeli az erőszakos viselkedés megjelenésének esélyét az óvodai játékban, mint a pozitív, de ugyancsak agresszív hősökkel való azonosulás. Ellenpélda: A gyerekek az agresszív viselkedést a televízióból tanulják. MERT az összefüggés csak részben igaz, agresszív mintát nem csak a televízióból kapnak a gyermekek, másrészt túl általános, már korábban bebizonyított összefüggést állít. Ellenpélda: Az erszakos filmek rossz hatással vannak a gyerekek fejlődésére. MERT ez az összefüggés túl triviális, és a megfogalmazás túlságosan általános, nem konkretizált: „gyermekek fejlődése” alatt nagyon sok mindent értünk.

A hipotézis olyan állítás, amely tisztán és precízen van megfogalmazva. Példa: A televízióban látott agresszív viselkedést alkalmazó negatív hősök modellt nyújtanak a gyermekek számára, ami növeli az erőszakos viselkedés megjelenésének esélyét az óvodai játékban. Ellenpélda: A filmen látott agresszió összefüggésben van a fiúk közötti óvodai verekedésekkel. MERT ez a hipotézis egyrészt csak azt állítja, hogy van kapcsolat a látott agresszió és a verekedés között, nem határozza meg, hogy milyen jellegű az összefüggés. Továbbá az „óvodai verekedés” nem szakkifejezés, nem pszichológiai jelenség, hanem egy vizsgálni kívánt jelenség megfigyelési (operacionalizált), viselkedéses szintje.

Egy világos problémára fókuszál. Példa: A filmen látott erőszak hatására csökken a fenyegető ingerekre mutatott érzékenység. Ellenpélda: Az agresszió hatására megváltozik a gyermek személyisége, nehezen kezelhető, szorongóbb lesz. MERT pontatlan, túl nagy területre vonatkozik: az „agresszióra”, a „személyiségre, ami túl összetett, ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk, ezáltal nincs körülhatárolva a probléma. Ezenfelül a hipotézis egyszerre több jelenség között is kapcsolatot tételez fel, ami megnehezíti a probléma vizsgálatát.

Pontosan, de kellően általánosan fogalmazzuk meg a hipotézist, a részleteket hagyjuk a módszertani részre! Példa: Az erőszakos eseményeket tartalmazó filmek nézésével eltöltött idő egyenes arányban áll a verbálisan kifejezett agresszió mennyiségével. Ellenpélda: A „Tini Nindzsa” nézésével eltöltött idő mennyisége egyenes arányban áll a PFTben mutatott expresszív agresszió mutatóval. MERT ez a hipotézis már az operacionalizált, a kísérlet megvalósítási szintjére vonatkoztatva fogalmazza meg a feltevését. A „Tini Nindzsa” önmagában nem egy pszichológiai jelenség, hanem egy rajzfilm, ami jó példája a filmen megjelenő agressziónak, ezért alkalmas arra, hogy ezen keresztül vizsgáljuk az agresszió hatását a fiatalokra. De a hipotézisbe nem szokás beleírni, csak amikor a változókat határozzuk meg.