titkosszolgálatok a diktatúrákban 1. Németország Titkosszolgálatok a 20-21. században 2011-10-27  kurtán 2011

a titkosszolgálatok feladatai Fenyegetés Funkciók Külső katonai katonai hírszerzés politikai politikai hírszerzés Belső külföldi kat. kémek kémelhárítás külföldi pol. kémek rendszert ellenzők kémelhárítás, alkotmány/állam-védelem

A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK JELLEMZŐI BRZEZINSKI ÉS FRIEDRICH SZERINT Brzezinski és Friedrich szerint a totalitarizmusnak két alapesete van: a szovjet és a német rendszer. Ismérveik a következők: 1. Monopolhelyzetű, átfogó ideológia 2. Egypártrendszer, a párt és az állam-apparátus összefonódása 3. Terror-rendszer 4. A tömegkommunikáció egyenirányítása 5. A fegyveres erők feletti ellenőrzés 6. Az összgazdaság központi felügyelete és vezérlése

A DEMOKRÁCIA ÉS A DIKTATÚRATÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (LINZ ÉS STEPAN, 1995) Pluralizmus Ideológia Hatalmi Elit Mobilizáció Demokrácia P: lényegi G: van T: van Nincs központi Választásokon választódik ki Állampolgári participáció Autoriter diktatúra P: korlátozott Nincs vezető ideológia, jellemző gondolkodás-mód Kis számú, kiszámítható normák Nem jellemző Totalitarizmus P: nincs G: nincs T: nincs Átfogó, kizárólagos diktátor, kiszámíthatatlan normák, pártkarrier Nagyfokú Mobilizáció fentről Poszt- Átfogó kizárólagos, gyengülő Saját biztonság Nem csak párt karrier Rutinszerű, csökkenő

POLITIKATUDOMÁNYI VIZSGÁLATI SZEMPONTOK A TITKOSSZOLGÁLATOK VONATKOZÁSÁBAN  A szolgálat helye a politikai rendszerben  A szolgálat súlya a politikai rendszerben  Jogi szabályozás formája  Hírszerzés és elhárítás elkülönítése  Ellenőrzés módja (párt – szolgálat viszonya)

Belbiztonsági szolgálatok/politikai rendőrség  egy önálló szervezet a fennálló rend védelmére (a német minta alapján alkotmányvédelemről is beszélhetünk) ) információszerzési jogkörrel, nyomozati jogkör nélkül  fennálló rend védelme a rendőrséghez tartozik, ezen belül speciális jogkörrel  önálló szervezetként, pl. a belügyminisztérium részeként, nyomozati jogkörrel (ez utóbbi a diktatúrákra jellemző

Brodeur álláspontja  low policing: bűnüldözés, közlekedésrendészet  high policing: állam „magasabb” érdekeivel kapcsolatos rendőri tevékenység

A NÁCI NÉMETORSZÁG TITKOSSZOLGÁLATAI Belbiztonság: Gestapo SD-Belföld Hírszerzés: Amt Ausland/Abwehr SD-Külföld

A GESTAPO 1933: Hitler hatalomra jutása után átalakul az addigi biztonsági rendőrség megalakulnak a tartományokban Geheime Staatspolizei Amt-ok (Titkos Államrendőrségi Hivatal) 1936: egységesítik a tartományi rendőrségeket újjászervezik a német rendőrséget (Orpo, Sipo) 1939: létrejön a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt, RSHA)

HEINRICH HIMMLER Heinrich Himmler (1900-1945) 1929: Reichsführer-SS und Chef der deutschen Polizei : Birodalmi Belügyminiszter 1945: öngyilkosságot követ el

REINHARD HEYRDICH Reinhard Heydrich (1904-1942) 1920: belép a haditengerészet- be 1931: becsületsértő magatartás miatt elbocsátják a hadi- tengerészettől 1931: belép az SS-be 1936: a Biztonsági rendőrség vezetője 1939: a RSHA vezetője 1942: cseh ellenállók megölik

ERNST KALTENBRUNNER Ernst Kaltenbrunner (1903-1946) 1923-28: jogi tanulmányokat folytat Bécsben 1930: belép az NSDAP-be 1937: az osztrák SS parancsnoka 1939-43: Bécs rendőrfőnöke 1943-45: A RSHA vezetője 1946: A nürnbergi perben halálra ítélik és kivégzik

A BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL BELSŐ TAGOZÓDÁSA REICHSSICHERHEITSHAUPTAMT (BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL) AMT I. Személy- zeti ügyek AMT II. Igazga- tási ügyek AMT III. SD belföld AMT IV. Gestapo AMT V. Bünügyi r. AMT VI. SD külföld AMT VII. Archí- vum AMT VIII. Kat. Feld.

GESTAPO-JELVÉNY

AZ AMT IV. (GESTAPO) BELSŐ TAGOZÓDÁSA IV.A. (A rendszer ellenségeinek felkutatása) A.1. (kommunizmus, marxizmus, háborús vétkek) A.2. (szabotázs-elhárítás) A.3. (reakciósok, ellenzékiek, liberálisok, emigránsok) A.4. (operatív megfigyelés) IV.B. (szekták) B.1. (politikai katolicizmus) B.2. (politikai protestantizmus) B.3. (egyéb egyházak, szabadkőművesek) B.4. (zsidóügyek) IV.C. (nyilvántartás) IV.D. (megszállt területek) IV.E. (elhárítás) IV.P. (kapcsolattartás külföldi rendőrségekkel)

AZ AMT III. (SD-BELFÖLD) BELSŐ TAGOZÓDÁSA (1940) A. Alapkutatás B. Világnézeti ellenfelek 1. szabadkőművesek 2. zsidók 3. politikai egyházak 4. marxizmus 5. liberalizmus C. Belföldi problémák (kultúra) D. Külföldi problémák (égtájak szerint)

A KATONAI FELDERÍTÉS AMT AUSLAND/ABWEHR Abteilung Abteilung Abteilung hírszerzés Abteilung II. szabotázs Abteilung III. belső elhárítás Abteilung Z. személyzeti ügyek pénzügyek „Brandenburg” hadosztály

AZ NDK TITKOSSZOLGÁLATAI Belbiztonság: Állambiztonsági minisztérium Ministerium für Staatssicherheit (MfS „Stasi”) Hírszerzés: Állambiztonsági minisztérium Hírszerző Főcsoportfőnökség (politikai és katonai hírszerzés) Verwaltung Aufklärung der NVA (katonai hírszerzés)

AZ MfS CÍMERE

ERICH MIELKE Erich Mielke (1907-2000) 1925: belép a NKP-ba 1936-39: Spanyolországban harcol 1939-45: illegalitás 1950: államtitkár az MfS-ben 1957-89: állambiztonsági miniszter 1993: 6 évre ítélik kettős gyilkosság vádjával 1995: büntetést felfüggesztik 2000: meghal egy öregek otthonában

AZ NDK ÁLLAMBIZTONSÁGI MINISZTÉRIUMÁNAK BELSŐ TAGOZÓDÁSÁNAK NÉHÁNY ELEME I. Főo. Katonai elhárítás II. Főo. Kémelhárítás III. Főo. Rádiófelderítés VI. Főo. Útlevél-ellenőrzés VII. Főo. Belső elhárítás VIII. Főo. Szakszolgálat IX. Főo. Vizsgálati ügyek Főo. Vizsgálati fogházak XVII. Főo. Turisták ellenőrzése XVIII. Főo. Népgazdasági ügyek XIX. Főo. Közlekedés XX. Főo. Államapparátus, egyházak, kultúra, földalatti mozgalmak XXII. Főo. Terrorelhárítás Sz. Főo. Személyvédelem K. Főo. Káder- A Csfség. Hírszerzés Őrezred (11.000 fő)

AZ MfS XX. FÖ.-NAK BELSŐ TAGOLÓDÁSA 1. Oszt. Állami objektumok védelme Oszt. Ifjúságvédelem, államellenes izgatás, náci bűnösök 3. Oszt. sport 4. Oszt. egyházak 5. Oszt. Nyugat-berlini befolyás elhárítása 7. Oszt. kultúra 8. Oszt. iskolák, felsőfokú oktatás Oszt. földalatti mozgalmak (alternatív kultúra) 10. Oszt. Pártintézmények védelme AKG Értékelés és ellenőrzés AGL mozgósítás TITKÁRSÁG infrastruktúra

AZ MfS FELDERÍTÉSÉNEK (HVA) NÉHÁNY SZERVEZETI EGYSÉGE I. NSZK államapparátusa II. NSZK pártjai és tsdi. szervezetei III. Rezindentúrák a 3. világban IV. Katonai hírszerzés az NSZK-ban VII. Értékelés VIII. Operatív technika, híradás IX. Támadólagos elhárítás Aktív intézkedések (dezinformáció) az NSZK-ban XI. Észak-Amerika, USA-intézmények az NSZK-ban XII. NATO és EK XVIII. Szabotázs-előkészítés AG S Belső biztonság AG 5 Hadfelszerelés operatív beszerzése

Az MfS létszáma,1950-1989 Megjegyzés: 1957-ig a HV A nélkül, 1981-ig SZT- tisztek nélkül Forrás: Gieseke 2000