1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban 2011-12-15 munkaadói szervezetek az EU-ban.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
UDOVECZ GÁBOR Közelmúlt és jövőkép az agrárgazdaságról Pallas Páholy december 11.
Advertisements

Lobbizás az egészségügyben
A szakszervezeti integráció egyes aspektusairól – munkaadói szemmel- About the aspects of trade unions’ integration – on behalf of employers - -FORMA –
A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede ( ) Készítette: Papp Zsuzsa Tivadari Evelin.
Winkler Gyula EP képviselő
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti.
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
MUNKAADÓI MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKISMERETEK KÖZSZOLGÁLTATÓI MUNKAADÓK SZÁMÁRA II. RÉSZ SZAKOKTATÁSI SEGÉDANYAG II. RÉSZ : STRATOSZ ISMERETEK STRATOSZ.
1 Pluralizmuselméletek © kurtán sándor 2011 érdekegyeztetés és érdekérvényesítés az eu-ban
A nemzetközi üzleti élet etikája
A Multinacionális Társaságcsoportok hatása az érdekvédelemre Magyarországon.
Szociális párbeszéd az EU-ban BDSZ-konferencia a szociális párbeszédről Budapest november 27.
Összehasonlító gazdaságtan
MTA Regionális Kutatások Központja Urban-regime Pécsett Pálné Kovács Ilona PTE BTK, MTA RKK.
Adódhat-e új lehetőség Magyarország számára az európai együttműködésből? Lóránt Károly Sopron, Közgazdász klub március 1.
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
A HR vezető, mint a Vezérigazgató legfontosabb partnere
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
UMVP MB KAP albizottság, KAP-reform Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
1 intézményes érdekegyeztetés © kurtán sándor 2011 a politikatudomány alapjai
Hogyan legyünk társadalmilag felelős vállalat? Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2008 Prof. Angyal Ádám.
Az EU és Kelet-Közép-Európa. Kezdetek Visszatérés Európába? rendszer váltások Közép- Európában Első reakció: –EBRD (1989. július Párizs)-G7 csúcs.
A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon
Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat? Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató Az OFA FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban című TÁMOP – /
Az ellátási láncok biztonsága
Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon (1.) november 21.
1 Szociális párbeszéd az EU-ban © kurtán sándor 2011.
1 Ph. Schmmiter, G.Lehmbruch és a korporatizmus © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
1 2 érdekérvényesítés érdekegyeztetés az Európai Unióban 2. alapfogalmak © kurtán sándor 2011.
1 Érdekegyeztetés és mediáció az Európai Unióban 4. az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011.
1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban munkavállalói szervezetek.
1 szociális párbeszléd magyarországon © kurtán sándor 2010 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(3) december 5.
alkotmány – állam- és kormányformák
1 az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011 mediáció és érdekegyeztetés az eu-ban
1 az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
Tudásmenedzsment eredmények és tapasztalatok a MOL Csoportban Tóth Róbert Tudásmenedzsment vezető, MOL Csoport Budapest, 2006.február 23.
Munkaügyi kapcsolatok rendszere Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 7.
A régió informatikai ágazati és szakképzési fejlesztési lehetőségei Mlinarics József Magyar Tartalomipari Szövetség 2008 évi Informatikai Regionális Szakképzési.
1 GÁZIPARI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG Budapest,
Balatonszemes Június A villamos energia közszolgáltatási helyzete és szerepe Magyarországon Fő kérdések, aktualitások 2.
Budapest, szeptember A villamos energia közszolgáltatás helyzete és szerepe Magyarországon Fő kérdések, aktualitások 2.
Electricity network in Europe Berlin, március 21.
Magyar szerepvállalás az EDF Európai Üzemi Tanácsában, különös tekintettel a magyarországi munkavállalók érdekeinek megjelenítési lehetőségeire. Dr. Kurunczi.
Európai Üzemi Tanács tevékenysége a magyar szakszervezetek szemszögéből november 16. Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet.
EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés
A A A B B B C C BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES DIASOROZATOK
A STRATOSZ regionális SZERVEZETI struktúráját megteremtő szervezési projekt előkészítése (1. RÉSZ) ADOTTSÁGAINK FELADATAINK KÖTELEZETTSÉGEINK Készült a.
Strukturális és Kohéziós Alapok
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Európai Vegyipari Szociális Párbeszéd Bizottság Balatonszemes.
Civil érdekérvényesítés az Európai Unióban © Dr. Kégler Ádám, 2009 Minden jog fenntartva!
A szakszervezetek és a válság Budapest,
CSR ALAPÚ MOTIVÁCIÓ ÉS BÉREZÉS I.A CSR FOGALMÁRÓL II.CSR ALAPÚ BÉREZÉS III.CSR ALAPÚ MOTIVÁCIÓ IV.CSR ALAPÚ GLOBÁLIS BÉRPOLITIKA MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOKNÁL.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Az Arab Liga és az Iszlám Tanács
Adományozási kultúra az Európai Unióban Előadó: Dr. Talyigás Katalin.
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
Ágazati kapcsolatok és szociális párbeszéd az EMCEF-ben Balatongyörök, április 29.
Az EU agrárrendszere 30 óra Heti két óra. Az élelmiszertermelés területi kapcsolatai Agglomeratív tényezők túlsúlyban Regionális tényezők túlsúlyban Súlyvesztő.
Magyar Bányászati Szövetség Magyar Bányászati Szövetség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: (06-1)
MUNKAERŐPIACI ELMÉLETEK, KATEGÓRIÁK
Eredmények és kihívások az Önkéntesség Európai Éve kapcsán Önkéntesség a kultúrában, a közművelődésben november 18.
EVDSZ Budapest, A vizsgálat célja annak feltérképezése, hogy a magyar gyakorlatban hogyan érkeznek el a hazai ágazati vállalati dolgozókhoz.
Magyarország az EU egyik soros elnöke 2011-ben Oktatás és munkavédelem a bútor- és faiparban március 11. Tihany Kónya Márton ELTE ÁJK Politikatudományi.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
A szociális partnerek és az EU elnökség Magyarország az EU egyik soros elnöke ben TPK Konferencia, május 28. Dr. Arató Krisztina ELTE ÁJK Politikatudományi.
Follow-up national seminar Implementation of European social partners’
Follow-up national seminar Implementation of European social partners’
Előadás másolata:

1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban munkaadói szervezetek az EU-ban

2 munkaadói szervezetek az EU-ban 1. BUSINESSEUROPE (2007-ig: UNICE (Union of Industrial and Employers' Confederations of Europe) Alapítva: 1958 A kis, közepes és nagyvállalatokat képviseli

3 munkaadói szervezetek az EU-ban 2. UEAMPE (European Association of Craft, Small and Medium-Sized Enterprise)) Alapítva: 1979 A kézműveseket, a kis és középvállalatokat képviseli

4 munkaadói szervezetek az EU-ban 3. CEEP (European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Economic Interest) Alapítva: 1961 Az állami és közösségi tulajdonban levő vállalatokat képviseli

5 munkaadói szervezetek az EU-ban 4. Eurocommerce Alapítva: 1993 A kiskereskedelmi, nagykereskedelmi és nemzetközi kereskedelmet képviseli Európában

6 A munkaadói érdekszervezetek fő célja Minimalizálni az európai szociális törvényhozás következményeit az európai vállalatokra

7 UNICE  Elkerüli a szociális partnerség kifejezést mert országonként mást jelent mert inkább a szociális dialógust preferálja  A gazdasági és munkaerőpiaci kérdéseket lehetőleg együtt tárgyalják, mert így az utóbbi hatása az előbbire jobban látsziok

8 ETUC reakciója Igen, tárgyalják őket együtt, mert a makróökonómiai megközelítés nem hagyhatja figyelmen kívül a munkaerőpiaci igényeket

9 UNICE  Ne keveredjen össze a tárgyalás kollektív megállapodásokkal  Lehetőleg csak kötetlen megbeszélésre kerüljön sor

10 Fordulat az UNICE-nél 1991 IGC UNICE új álláspontot alakít ki: Korrekt stratégia, ha a szakszervezetekkel (ETUC) kötelező jellegű megállapodásokat kötnek MERT ez a kisebbik rossz NEHOGY a Bizottság, a Tanács, vagy az Európai Parlament hozzon döntést!

11 UNICE Ellenzi  mind az EU-szintű törvényhozást,  mind a kollektív alkukat De az utóbbiból több jó jön ki számára (pragmatikus megközelítés)

12 Tanulási folyamat SAP (Social Action Programme) 1974-ben fogadták el először 1989 újabb verzió A Bizottság behatóan konzultált a szociális partnerekkel Jól láthatóvá vált, hogy a munkaadók és a szakszervezetek álláspontja jó néhány ponton eltér  hatással volt a Bizottságra

13 LOBBIZÁS AZ EU-BAN

14 Vállalati érdekek megkülönböztetése  vállalat nagysága szerint  földrajzi kiterjedés (multinacionális/nemzeti) szerint  gazdasági szektor (ipar, szolgáltatás) szerint

15 Vállalatok és erőforrások Jellemző vonás ErőforrásokPolitikai súly Multinacionális cég Globális hatás a gazdaságra, erős láthatóság Nincsenek korlátok; a politikai keretfeltételeknek megfelelően használják fel lobbizásra Nagy Nagy nemzeti vállalat Erős hatásKorlátozott, de nagyNemzeti szinten: nagy; EU-szinten: csekély KKVRegionális és lokális érdekek Erősen korlátozottNincs súlya Forrás: Michalowitz 2007:57

16 Az EU-n belüli lobbizás 3 fázisa 1. fázis 1970-es, 1980-as évek 2. fázis Belsőpiaci fázis 3. Fázis Poszt-Maastricht fázis

17 Lobbizás funkciói RadarfunkcióAWACS- funkció MonitoringAktív lobbizás Általános információ- gyűjtés Felhívás potenciális veszélyekre Információ elemzés Részletek Célzott információ- gyűjtés a kontakt- személyekről Direkt kontaktfelvétel, a saját pozíciók és érvek megmagyarázása