BCE előadás 2011.11.09. Katona Anikó ELTE-TáTK Intenzív családmegtartó szolgáltatás a Józsefvárosban - beszámoló szakdolgozat alapján - BCE előadás 2011.11.09. Katona Anikó ELTE-TáTK
A szolgáltatás és története A szolgáltatás, a Magdolna Negyed Program II. bűnmegelőzési- és szociális alprogramjának részeként jött létre. Tervezett szolgáltatás induló neve/célja: „Antiszociális és a negyedbe bevándorló családok gondozása” – (önkényes lakásfoglalók is!) Változtatás oka:Bányai Emő doktori disszertációja
„Intenzív Családmegtartó- és Családtámogató Szolgáltatások” A program megvalósulása: 2009. július 1 - 2010. május 31. A szolgáltatás területe: Bp. VIII. Magdolna-negyed - a város rehabilitációs programmal megegyezően Módosított neve/célja: „Intenzív Családmegtartó- és Családtámogató Szolgáltatások” Általános cél: 2 szociális munkás - 9 hónap alatt - 10 család intenzív gondozását lássa el Szakmai vezető: Bányai Emőke
A szolgáltatás célja: Olyan intenzív segítségnyújtás, amely megakadályozhatja, hogy a gyermeket/ket: védelembe kelljen venni, ki kelljen, emelni a családból, mindezt, a család jobb/hatékonyabb/fenntartható működési dinamikájának elérésével. A szociális munkás feladatai: Család dinamikájának/problémáinak a feltérképezése/meghatározása ill. egyéni megoldási stratégiák kidolgozása Családon belüli konfliktusok rendezésében való együttműködés/mediálás/stb. Család képviselete/segítése/eljárás hivatalos ügyintézésekben Családi szerepek szükség szerinti átvállalása (pl. gyermek-”pesztra”, stb.) Célirányos- és direkt segítség kérés a problémák megoldásához
Öt alapvető cél (Encyclopedie of Social Work) lehetővé tenni, hogy a gyermekek biztonságban maradhassanak otthonukban családi kötelék fenntartása és megerősítése a kiemelést indokló krízishelyzet leküzdése készségek és kompetenciák javítása a problémákkal való megküzdéshez segíteni a formális és informális forrásokhoz való hozzájutást
A szolgáltatást igénybevevők Magdolna-negyedben élő, (de legalább VIII. kerületi lakcímmel rendelkező!), krízishelyzetben lévő családok, amelyekben: a gyermeket/ket védelembe vették/vagy védelembe vételét/tüket javasolják, a gyermekkel foglalkozó intézmények úgy érzékelik, hogy a családnak átmenetileg! sok segítségre van szüksége, ÉS: önként vállalják a programban való részvételt! A szolgáltatást nem vehetik igénybe: - akiknek nincs gyermekük, - akik nem a Magdolna-negyed területén élnek, - akiknek nincs állandó, kerületben bejelentett lakcímük, vagy önkényes lakásfoglalók, vagy ahol a szülő/k nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhető/ek (demencia, pszichiátria, függőség, stb.)
A programban részt vevő családok jellemzői: általában sokgyermekesek (három vagy annál több) élettársi kapcsolatban élnek bérlakásban laknak (lakbértartozás, rossz környezet, stb.) alacsony iskolázottság (8 általános, max. valamilyen szakma) tartósan alacsony jövedelemszint / jövedelem hiánya alacsony önértékelés, motiváció hiánya, bizalmatlanság
Prevenció (Nelson Landman Deutelman-családmegtartó szolgáltatás) Elsődleges: szülői készségek fejlesztése Másodlagos: kiemelés megelőzése Harmadlagos: a család újraegyesítése A Magdolna Negyed Program II-ben: elsődleges és másodlagos prevenciók Módszer: Az intenzíven együtt töltött idő és a közös tevékenységek közbeni tevékenységek képzik magát, a családterápiát
Önkéntesség Bálint Sugárka: „Önként kilábalni” család döntése, hogy igénybe szeretné-e venni ezt a szolgáltatást küldő: Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekvédelmi Iroda Részvétel visszautasítása → együtt jár-e a stigmatizációval a küldő részéről? Gyakorlat: sajátos megítélést vonhat maga után → megkérdőjelezi az önkéntesség tisztaságát Szolgáltatás időtartama 4 vagy 6 hét (cél a veszélyeztető körülmények megszűntetése, a 30 napos eljárási rendhez igazodik) a család dönti el, mennyi időre szavaz bizalmat később bekerült elem a: „hosszabbítás”(új struktúrák stabilizálása)
Szolgáltatás lépcsői 1. kezdeti esetkonferencia 2. első megkeresés 3. első találkozás Önkéntes együttműködési megállapodás: rész:a szolgáltatás kritériumai (időintervallum, tájékoztatás, krízistelefon használata, jelzéskötelezettség) - transzparencia, megfelelő információ a döntéshez II. rész: problémák, célok megfogalmazása és vállalások ♦ szenzitív a változó problémadefinícióra ♦ a szolgáltatástervezés nem sablonizált ♦ rugalmasság: a család képességei mentén (kis üzenőfüzet)
A szociális munkás szerepe → Nyitottabb struktúrájú családok → Zártabb struktúrájú családok - A család jelöli ki a szociális munkás helyzetét, ők engedik be - Szerepét az határozza meg, hogy a család milyen funkciókban szenved hiányt Ez nem átstrukturálást jelent: segítő → indukál család → maga éri el a képességeinek, készségeinek fejlődését Σ: nem a személye épül be, hanem az általa bemutatott módszer Dependencia
Utógondozás nem került eljárásszerű kidolgozásra - Bálint Sugárka: állandó elérhetőség biztosítása
Társintézmények Szolgáltatás körüli jelzőrendszer jó működtetése (érdeklődés és bizalom az új módszer iránt) Gyermekjóléti szolgálat és családsegítő → együttműködési megállapodás Más szervekkel szóbeli megállapodás Hatóság túlzott bevonása nem szerencsés Civilek segítsége az éppen aktuálisan felmerülő igényeknél
Hatékonyságvizsgálat Nincs mihez hasonlítani Az eredmény megfogalmazása nem leegyszerűsíthető Bálint Sugárka: kvalitatív eszközökkel lehetséges: 1. milyen állapotban került be a család 2. milyen célok valósultak meg
C KÉRDÉS 1: Egy családgondozó és egy intenzív családmegtartó szolgáltatást végző szociális munkás KÉRDÉS 2: Az integrált szolgáltatás intézménykörnyezeti szempontból miben különbözik?
Családgondozó versus intenzív családmegtartó szolgáltatást végző szociális munkás
A program szociális munkása elmondása alapján: - túlterhelt családgondozók - egyszerre maximum két család → koncentráltabb megismerés (nem csupán jelek és elmondottak) - kizárja a tervezett találkozásokat - alapegység a család - bizalmas szituációkban lehet jelen - az általános szociális munkástól eltérő cselekvések: takarítás, bevásárlás - kevésbé jár szorongással, pillanatnyi sikertelenség → másnap új stratégia
Köszönöm szépen a figyelmet!