A Közép-Dunántúli Régió Heinrich Péter Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Ügyvezető igazgató 1

Közép-Dunántúli Régió Magyarország jelenlegi területi beosztása Az EU csatlakozás megkövetelte egy olyan terület-beosztási rendszer létrehozását amely megfelel a NUTS rendszer követelményeinek. A megyék mérete túl kicsi a NUTS II szinthez Hét tervezési-statisztikai régió létrejötte Magyarországon Jogszabályi háttér: A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2004. évi módosítása Régiók létrejötte: Föderalista vagy szövetségi (tartományok önkéntes szövetsége, pl: Németország, Ausztria) Regionalizáció („bottom-up” pl: Olaszország, Spanyolország) Decentralizáció („top-down” pl: Franciaország, Portugália) Unitárius államok (helyi önkormányzatok széles feladatkörrel rendelkeznek pl: Nagy-Britannia, Írország) Régiók kialakulása: Politikai okok (állami feladatok megkönnyítésére) Gazdasági okok (azonos térségi struktúra) Kulturális értékek (nyelv, vallás, szokások, stb…) Tervezési-fejlesztési okok (területfejlesztés)

Közép-Dunántúli Régió A Közép-Dunántúli Régió Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék összefogásával jött létre 1997. szeptemberében.

Közép – Dunántúli Régió Terület (km2) 11 117 Lakosság 1 107 453 Kistérségek száma 26 A RÉGIÓ NÉGY KIEMELT TÉRSÉGE: Turisztikai: Balaton, Velencei-tó Vértes, Dunakanyar Gazdaságfejlesztési, közlekedés: M8

Közép-Dunántúli Régió Ország Régió % Megjegyzés Terület 93 030 km2 11 117 km2 11,9% 2. legkisebb régió Lakosság 2007.I.01. 10 064 000 fő 1 107 453 fő 11% 3. legkisebb régió Népsűrűség 108.1 fő/km2 99.6 fő/km2 92% 2. legnagyobb Városi népesség 2007.I.01. 67% 59,1% - 4. a régiók között GDP (ezer Ft/fő)2005 2118 2055 97% 3. a régiók között Egy lakosra jutó ipari termelés (1000 Ft) 2006 I.negyedév 434,1 1086,7 250,3 % 1. a régiók között Regisztrált vállalk. 2007.III.31. 1 184 626 119 021 10% Foglalkoztatottak Munkanélk. ráta Aktivitási arány 2006 I.negyedév 50,5% 7,7% 54,5% 53,7% 7,1% 57,6% A K+F helyek és foglalk. 2004 2541 22826 158 1206 6,2% 5,3% 5. a régiók között A gazdasági statisztikák túlnyomó többségében Közép-Dunántúlt csak a Budapesttel egybe vett Közép-Mo.-i illetve a Nyugat-Dunántúli Régió előzi meg: Kiemelhető jellegzetessége a régiónak az országosan kiemelkedő részesedése az ipari termelésből. Gazdasági súlyához képest gyenge K+F arány 5 5

Közép-Dunántúli Régió

Central Transdanubian Region Régiónk egy „Kis-Magyarország”, mert: 4 kiemelt térség található területén: Balaton, Velencei-tó – Vértes, Dunakanyar, 8-as út; hatalmas a turisztikai kínálat: Balaton, Velencei-tó, Bakony, királyi városok (Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom, Tata); közlekedési és kommunikációs folyosók középpontja; az elmúlt évtized sikeres gazdasági szerkezetváltásának részese; jelen vannak a tudásalapú gazdasági hálózat szereplői; kiválóak a földrajzi adottságok. Egyéb említhető elemek: Kapcsolat Szlovákiával (Esztergom-Párkány, Komárom-Komárno) – legrövidebb határszakasszal rendelkező régió (~ 70 km) Budapest közelsége, gyors elérhetősége a régióközpont illetve a megyei jogú városaink szempontjából

Eredmény az EU átl. Régió=100% Közép-Dunántúli Régió EU Regionális befektetési index - Centre for Economics & Business Research 2005 január Az EU Régiók rangsora növekedési kilátásuk szempontjából RÉGIÓ ORSZÁG Eredmény az EU átl. Régió=100% 1. Prágai Csehország 178 % 2. Közép-Magyarországi Magyarország 172 % 3. Pozsonyi Szlovákia 168 % 4. Közép-Dunántúli 167 % 5.Litvánia Litvánia Az elemzés értékelési szempontjai: a regionális gazdaság növekedési kilátásai, a régió népességének képzettségi szintje, a régiós piac mérete, az EU regionális támogatásaihoz való helyi hozzáférhetőség lehetőségének nagysága 8

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások I. A Balaton – térség fejlesztése A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3780 km2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet - három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat Dunántúl) részét képezi. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) - kiemelt térségként - egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel – de nem önálló régió Egyes fejlesztési területek esetén ahol a 3 régió vonatkozásában a Balaton menti fejlesztések összehangolására van szükség a 3 ROP-ból nyílhat lehetőség a balatoni pályázatok finanszírozására, annak a szereplők közötti térségi szempontú koordinációjával A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján.

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások I. A Balaton – térség fejlesztése Gyakorlati kihívás: Balaton zászlóshajó program megvalósítása 4 térségi szerveződésű intézmény együttműködését igényli: Balaton Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Illetékes kormányzati szervek, intézmények NFÜ, ÖTM, GKM, KVVM, Turiszt.Hiv.

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások II. Fejlesztési pólusok Jövőkép Székesfehérvár-Veszprém fejlesztési tengely a Közép-dunántúli régió versenyképességének katalizátora, a járműipar, az informatika, a környezetipar és a logisztika fejlesztésén keresztül modernizálja a gazdaságot, közelítve az Európai unió fejlett régióihoz, ezáltal vonzó életkörülményeket és befektetési környezetet biztosít. Gyakorlati kihívás: Városok közötti koordináció a fejlesztési pólus típusú programokban az ÚMFT források – magántőke egészséges arányának megtalálása Székesfehérvár MJV Veszprém MJV NFÜ, GKM, OKM

Egy speciális Komplex Program: Versenyképességi pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Salgótarján Ungvár/ Kijev Miskolc Nyíregyháza Sopron Eger A Közép-Dunántúli Régió „Fejlesztési tengely”-ének speciális helyzete: A ‘klasszikus’ 1971-es OTK óta közszájon forgó – a fővároson kívüli - felsőfokú központok mellett (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) sikerült régióbeni „várospár”-unknak bekerülni ebbe a körbe, elsősorban gazdasági jelentősége okán. Specialitás: Budapest és Győr közelsége M8-M4 felfejlesztésével hosszútávon egy új nemzetközi tengely formálódhat ki ((Graz) –Szombathely – Veszprém-Székesfehérvár – dunaújváros – Kecskemét – Szolnok – Debrecen –(Nagyvárad/Oradea)) Győr Tatabánya Debrecen Székesfehérvár Budapest Nagyvárad Szombathely Veszprém Szolnok Dunaújváros Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Nemzetközi tengely Kaposvár Szekszárd Regionális tengely Szeged Arad Versenyképességi pólus Pécs Szabadka/ Belgrád Regionális alközpontok Zágráb Pólus szerepet betöltő társközpontok Eszék

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások II. Fejlesztési pólusok A fejlesztési pólusként meghatározott regionális nagyvárosok: legyenek érdemben és tartósan erősíteni képesek önmaguk és tágabb térségük (nemzetközi) versenyképességét; egymással együttműködő (város) hálózatok központjaiként egy policentrikus településrendszer elemeiként az ország egészének versenyképességét növelését is képesek legyenek elérni Budapest és a pólusok - illetve a városok közvetítésével az ország egésze -nemzetközi versenyképességének erősítése és a Budapest-központú térszerkezet oldása lehetővé válik

Közép-Dunántúli Régió Kidolgozott kulcsprojektek Székesfehérvár Alba Innovációs Park Fehérvár Expo Kereskedelmi és Nemzetközi Vásárközpont Technológiai Inkubátorház Kodolányi Tudásközpont Pannon Tudományos és Technológiai Park Innováció az Információs Technológiákban komplex inform. tudásközpont Ökopolisz környezeti iparhoz köthető tudásközpont Közös projektek „Közép-Dunántúli Klaszter-közösség”, a Fejlesztési Tengely kulcsiparágaihoz kapcsolódó klaszterek létrehozása Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elismert innovációs hídképző menedzsment szervezet kialakítása, Gazdaságfejlesztést szolgáló komplex képzési rendszer, azaz a gazdasági szereplők igényeihez igazodó korszerű munkaerő képzés feltételeinek bővítése Veszprém

Régiószervező központ ESZTERGOM Regionális decentrumok; innovatív és szolgáltató központok KOMÁROM Dorog Karakterisztikus fejlődési potenciálú területek TATA Jelentős felsőoktatási intézmény TATABÁNYA Alapvetően a turizmus orientációjú térség Oroszlány Kisbér BICSKE MÓR PÁPA Zirc Ercsi SZÉKESFEHÉRVÁR Várpalota AJKA VESZPRÉM Adony A fejlesztési tengely hatása a régióra Sümeg Aba DUNAÚJVÁROS Enying Sárbogárd Egykori ipari tengely stagnáló térségei Döntően agrártérségek

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások III. Közúti közlekedés : É-D-i folyosó, M8-M4 É-D-i közlekedési folyosó Rövidebb és egyszerűbb megoldás Budapest elkerülése, de szoros kapcsolat biztosítása is egyben a fővárossal M1, M7 és M6 főutak hálózatba szervezése A Talentis program által érintett térség feltárása M8-M4 Közvetlen, gyors kapcsolat Dunántúl és az Alföld között Bp. elkerülésével Dél-Mezőföld feltárása, térségfejlesztő hatás

Bp. Wien Kommunikációs tengelyek és kapcsolati irányok Nyitra Krakkó Győr Tatabánya Bp. É NY K Veszprém Szombathely Székesfehérvár D Graz M8 Kecskemét M8-M4 Dunaújváros Nagykanizsa Zágráb Trieszt Pécs Eszék M6

Közép-Dunántúli Régió INTÉZMÉNYRENDSZER

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Régió Minisztériumok képviselői megyei kistérségi társulások 1-1 képviselője Regionális Idegenforgalmi Bizottság (1) Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjai Megyei Közgyűlés Elnökei Megyei Jogú Városok Polgármesterei 20

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Régió A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntéshozó szervként működik, élén az elnök áll, szervezetét bizottságok és munkacsoportok alkotják. Törvény határozza meg, hogy kik lehetnek a Tanács tagjai → Miniszterek delegálják: Miniszterelnöki Hivatal; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; Pénzügyminisztérium; Egészségügyi Minisztérium; Oktatási és Kulturális Minisztérium; Szociális és Munkaügyi Minisztérium; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium; Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselőit 21

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Régió A miniszterek delegáltjai mellett választott tisztségviselők is tagjai a Tanácsnak: 4 megyei jogú város (Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém, Tatabánya) polgármestere; 3 Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke (ők egyben a megyei önkormányzatok elnökei is); mindhárom megye kistérségeinek képviselői közül 1 személy (összesen 3 kistérségi képviselő) A Tanács mellett kb. 370 szakértő dolgozik. 22

Közép-Dunántúli Régió INTÉZMÉNYRENDSZER ALAKULÁSA Közreműködő szervezet Pályázatkezelés Tanácsadó hálózat (2006-tól + 26 fő) Tervezés Titkárság

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Régió Bizottságok: 9 fő ~ 5 tanácstagból és 4 külső tagból áll, feladatuk a döntés-előkészítés; jelenleg: Regionális Gazdaságfejlesztési Bizottság; Regionális Innovációs Bizottság; Regionális Közkincs Bizottság; Monitoring Bizottság; Regionális Infrastruktúrafejlesztési Bizottság; Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Tengely Pólus Program Bizottság; Regionális Turizmusfejlesztési Bizottság; Integrált Városfejlesztési Bizottság segíti a KDRFT munkáját. 24

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Régió Munkacsoportok: tagjai: megyék, megyei jogú városok, szakmai intézmények vezetői és delegáltjai; típusai: Közlekedési Munkacsoport; Közkincs Munkacsoport; Gazdasági Versenyképesség Munkacsoport; Oktatási Munkacsoport; Település- és városfejlesztési Munkacsoport; Infrastrukturális és Környezetfejlesztési Munkacsoport. 25

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Régió Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal együttműködő szervezetek fejlesztési tanácsok (társrégiók, kiemelt térségi, megyei, kistérségi); kereskedelmi és iparkamarák; agrárkamarák; vállalkozásfejlesztési irodák; egyetemek, főiskolák; idegenforgalmi bizottságok; Nemzetközi Kereskedelem Fejlesztési Kht. (ITD Hungary); Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt.; MAG zRt.; Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács 26

Közép-Dunántúli Régió * * Ebből a 2004-2006 ROP 8,647 milliárd Ft

Közép-Dunántúli Régió * 2006.09.01-én elfogadott ÚMFT alapján, 271 Ft/euro árfolyamon kalkulált kerekített értékek KD-RAT 2007-2013 forrásmegosztás és ütemezés (millió Ft)   2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen I. prioritási tengely: Gazdaságfejlesztés 9 303 4 199 4 049 3 774 25 100 II. prioritási tengely: Turizmusfejlesztés 465 21 210 6 166 5 154 2 488 1 282 36 765 III. prioritási tengely: Fenntartható településfejlesztés 222 9 490 7 466 4 910 746 323 23 157 IV. prioritási tengely: Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés 1 297 15 161 9 218 8 536 7 777 6 332 48 322 V. prioritási tengely: Humán infrastruktúra-fejlesztés 205 10 093 4 754 4 257 2 314 1 139 22 762 I-V. összesen 2 188 65 259 31851 26 956 17 142 12 710 156 106 VI. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás 82 2 437 1 188 1 005 639 480 5 830 2 270 67 696 33 991 27 912 17 739 13 329 161 936 28

Közép-Dunántúli Régió A összrégiós gondolkodást és regionális identitást erősítő tevékenységeink Turizmus – Királyi Régió kezdeményezés Innovációalapú gazdaságfejlesztési kezdeményezések – klaszterek, pólus program, RIÜ, Baross Gábor Program, Innocsekk Korábbi régiós érvényű területfejlesztési programok: előcsatlakozási alapok, ERFP program A régió teljes területét átfogó szakmai programok: Összközlekedési Hálózatfejlesztési Koncepció 2000 Közép-Dunántúli Regionális Cselekvési Terv Modell 2001 Szociálisi és Foglalkoztatás Fejlesztési Terv 2002 Regionális Akcióterv 2004 A Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája 2004 A Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája 2006

Közép-Dunántúli Régió „Nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” (Seneca) Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynöksége Székesfehérvár, Rákóczi u. 25., Tel: 22/513-370 e-mail: info@kdrfu.hu www.kdrfu.hu