A kis- és középvállalatok versenyképességének javítását szolgáló eszközök, igénybe vehető források Pongorné dr. Csákvári Marianna Vállalkozásfejlesztési és Kereskedelmi Helyettes Államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, október 12.

1.Magyarország versenyképessége 2.Kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban 3.Versenyképesség-javító és beruházásösztönző intézkedések 4.Az EU-csatlakozás várható hatásai Az előadás szerkezete

Forrás: KSH, Eurostat A magyar növekedés az EU trendjét követi

Forrás: Eurostat Töretlen reálkonvergencia a ’90-es évek közepétől 2,5 százalékpontos, tartós növekedési ütemkülönbséget feltételezve a felzárkózási folyamat megközelítőleg 25 évet vesz igénybe.

Forrás: KSH A beruházások ipari konjunktúrát vetítenek előre

Forrás: APEH A vállalati szféra jövedelmezősége javult A jövedelmezőség alakulása a nemzetgazdaságban (adózás előtti eredmény / nettó árbevétel) -1%0%1%2%3%4%5%6%7%8% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Nemzetgazdaság összesen

Forrás: Eurostat Növekvő magyar jelenlét az uniós piacokon

1. Magyarország versenyképessége 2. Kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban 3. Versenyképesség-javító és beruházásösztönző intézkedések 4. Az EU-csatlakozás várható hatásai Az előadás szerkezete

20% 40% 60% export részesedés GDP-ből való részesedés A kis- és középvállalkozások szerepe A gazdaság versenyképességét meghatározzák a kis- és középvállalkozások 99,9% KKV-k aránya a vállalkozások között foglalkoztatotti arány évi adatok

1. Magyarország versenyképessége 2. Kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban 3. Versenyképesség-javító és beruházásösztönző intézkedések 4. Az EU-csatlakozás várható hatásai

A kis- és középvállalkozások versenyképességét szolgáló célkitűzések Forráshoz jutás megkönnyítése Forráshoz jutás megkönnyítése Versenyképességet javító fejlesztések ösztönzése Versenyképességet javító fejlesztések ösztönzése Vállalkozásösztönző működési környezet kialakítása Vállalkozásösztönző működési környezet kialakítása Vállalkozásösztönző adórendszer kialakítása (fejlesztési adókedvezmények) Együttműködés ösztönzése (hálózatók, beszállítók) Információ -ellátás biztosítása, vállalkozói kultúra erősítése EU források hatékony felhasználása Hazai programok (hitel- és tőkeprogram, pályázatok) Információ-technológia által nyújtott lehetőségek kihasználása Innováció ösztönzése

Beruházás- és fejlesztésösztönző adóváltozások A társaságiadó-kulcs 18%-ról 16%-ra csökkent Egyszerűsített Vállalkozási Adó (15M Ft helyett 25M Ft max. árbev.) Javultak a fejlesztési adókedvezmény beruházási és foglalkoztatási feltételei (beruházások esetén a társasági adó 80%-áig terjedő adó- kedvezmény érvényesíthető, az adókedvezmény időtartama 5-ről 10 évre emelkedett).

Beruházás- és fejlesztésösztönző adóváltozások A társasági adó alapja az iparűzési adó 25%-ával (2005-től 50 %-ával) csökkenthető Felnőttképzés, K+F és innováció, munkahelyteremtő beruházás támogatása az adórendszeren keresztül (a feltételek javítása 2005-től) Amortizáció gyorsítása Adómentes fejlesztési tartalék A tételes EHO 2250 Ft-ra csökkentése novemberétől

Beruházási adóalap-kedvezmény alakulása Igénybe vett kedvezmény összege (e Ft) Igénylők száma egyéni vállalkozók társas vállalkozások

Igénybe vett kedvezmény összege (m Ft) Igénylők száma egyéni vállalkozók társas vállalkozások Beruházási hitelek utáni adókedvezmény alakulása

A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program pillérei Vállalkozóbarát szabályozás, adókedvezmények Pályázati lehetőségek KKV-k integrációs felkészítése Hitelhez, tőkéhez jutást szolgáló konstrukciók

MFB tőkepótló konstr. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. Széchenyi Kártya Mikrohitel Európa Hitel Midihitel Lánchíd Faktoring P. Hitelgarancia Rt. Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Garanciaszövetkezetek Forgóeszköz és fejlesztési források Tőkehiány mérséklése Fedezeti háttér megerősítése Hitelkonstrukciók A konstrukció elterjesztése Garanciarendszer Faktoring Fejlesztési tőke KKV-k pénzügyi forráshoz jutását szolgáló konstrukciók

Négylépcsős hitelprogram eredményei ( ) A kis- és középvállalkozások teljes hitelállománya óta négyszeresére nőtt.

Nemzeti és EU társfinanszírozású gazdaságfejlesztési programok Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Beruházás- ösztönzés 8 mrd Ft Kutatás-fejlesztés, innováció 15 mrd Ft Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 6 mrd Ft KKV-k fejlesztése 9,6 mrd Ft Smart Hungary Beruházás- ösztönzési Program Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program : milliárd forint társfinanszírozású támogatási keret Pályázatok 4 lépcsős hitelprogram

Innovatív kisvállalkozások a növekedés útján

2003 (5) © Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Innovációs és Környezetvédelmi Főosztály, Magyarországi ipari parkok, (Az ipari park cím elnyerés éve szerint) Szolnok Tatabánya Győr Salgótarján Veszprém Eger Kaposvár Székesfehérvár Zalaegerszeg Szombathely Kecskemét Debrecen Nyíregyháza Miskolc Szeged Békéscsaba Pécs Szekszárd Az “Ipari park” cím elnyerés éve 1997 (28) 1998 (47) 1999 (37) 2000 (21) 2001 (13) 2002 (14)

Az ipari parkok eredményei a cím elnyerés éve szerint Betelepült vállalkozások száma (db) Betelepült vállalkozások létszáma (fő) Betelepült vállalkozások beruházása (milliárd Ft) Betelepült vállalkozások árbevétele (milliárd Ft) Betelepült vállalkozások exportja (milliárd Ft) Export aránya (%) Betelepítet tsége (%) 44,2 47,5 29,8 45,1 42,9 53,6 51,0 42,7 Területe (ha) Száma (db) Cím elnyerés éve 

M1 Business Park - Páty 2 Rozália Park - Biatorbágy 3 West Gate Business Park - Törökbálint 4 Euro-Business Park - Budaörs 5 Harbor Park - Nagytétény 6 Csepeli Szabadkikötő 7 Dunaharaszti - IPD 8 BILK - Soroksár 9 ProLogis - Gyál 10 Airport Business Park 11 Tibbett & Britten - Üllő 12 Varpex Logisztikai Központ 13 Szőlőkert utca (III. ker.) 14 Innovation Park 15 ÁTI Depo - Rákospalota 16 Masped Logisztika - Fót 17 M3 Logisztika © GKM, Innovációs és Környezetvédelmi Főosztály Budapest körül kialakuló logisztikai gyűrű

1. Magyarország versenyképesség 2. Kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban 3. Versenyképesség-javító és beruházásösztönző intézkedések 4. Az EU-csatlakozás várható hatásai

Az EU-csatlakozás várható hatásai* Ipari termelés Növekedés Infrastrukturális beruházások Külföldi működőtőke- befektetések 0,8 százalékponttal magasabb növekedési ütem Vámszabad területek megszűntetése EU-konform állami támogatási rendszer Növekvő üzleti bizalom Regionális összekötő szerep (a híd Európa keleti és nyugati fele között) A magasabb exportdinamikának köszönhetően mintegy 1 százalékpontos emelkedés az ipari termelésben Az erősebb verseny és az innovációs kényszer erősíti a versenyképességet között 3-4%-kal magasabb építőipari kibocsátás A közlekedési infrastrukturális beruházások milliárd eurót is elérhetnek 2010-ig A telekommunikációs szektor beruházásai az évi 1 milliárd eurót is megközelíthetik * A KOPINT-DATORG, a Tárki és GKI közös tanulmánya alapján

A közös európai valuta felé haladva Várható hátrány Céldátum Kihívások Előnyök A csalakozás várható időpontja: Az alacsonyabb kamatláb serkenti beruházási kedvet A tranzakciós költségek csökkennek, az árfolyamkockázat megszűnik A bővülő külkereskedelem gyorsítja a növekedést Az egységes valuta 0,6-0,9 százalékponttal emelheti az éves növekedési ütemet (forrás: MNB). A csökken a mozgástér aszimmetrikus sokkok kezelésére az önálló monetáris és árfolyam-politika megszűnésével Az államháztartási hiány és az infláció meghaladja a Maastrichti küszöbértéket A konvergencia kritériumok teljesítése rövid távon növekedési áldozatokkal is jár

Köszönöm a figyelmüket!