Tapasztalatok és kérdések Múzeumlátogatás Tapasztalatok és kérdések

Az épület (Hulesch Máté) A múzeumról Az épület (Hulesch Máté) - Művészetek Palotája (2005) Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda kívül egyszerű vonalvezetés, „holt” anyagok (beton, üveg, süttői mészkő) belül tágas, meleg, barátságos – hullám formájú diófa főfal Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Fesztiválszínház, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum múzeum: sok természetes fény, mesterséges fényforrásokkal kiegészülve, állandóan ellenőrzött páratartalom, bambusz padlózat

LUDWIG MÚZEUM Kívül: Rideg, monumentális, reprezentatív, transzparens Az új Nemzeti Színház MÜPA Lágymányosi híd Kívül: Rideg, monumentális, reprezentatív, transzparens Belül: Barátságos, reprezentatív, meleg hangulatot áraszt LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Fesztivál Színház Ludwig Múzeum- Kortárs Művészeti Múzeum LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

Épület kívülről (Kovács Lelle) Budai oldal felé reprezentatív homlokzat Külső megjelenésére jellemző: monumetális nagyvonalú letisztult vonzza a tekintetet könnyed(nagy üvegfalak) tömör (stabil) rideg

Épület belülről Jellemző a részletgazdagság Ellensúlyozva a külső ridegség Belső megjelenésre jellemzők: csodás barátságos felséges finom natúr kiállítóterek izgalmas közösségi terek

LUDWIG MÚZEUM (Huszár Zsuzsanna) Az intézmény a kortárs művészet bemutatásának, értelmezésének és közönség felé történő közvetítésének módszertani központja Gyűjtőköre kiterjed a magyar és az egyetemes művészet alkotásaira az 1960-as évektől A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapítója, a német házaspár, Irene és Peter Ludwig több mint 12 ezer műalkotás tulajdonosa 2005-ben költözött a Múzeum a Művészetek Palotájába

3. Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum Nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. Kortárs nemzetközi művészeti élet meghatározó, közép-európai regionális központjának szerepét kívánja betölteni. Jelenleg közel 500 műtárgyat tartanak nyilván A kollekció évente átlagosan 20 darabbal gyarapodik.

3. Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum

Történet (Kovács Lelle) Alapítója, a német házaspár, Irene és Peter Ludwig több mint 12 ezer műalkotást tudhatott magáénak. A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapítója, a német házaspár, Irene és Peter Ludwig.Több mint 12 ezer műalkotás. Első állandó kiállítás 1991-ben Budavári Palota ’A’ Épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. A múzeum 1996-ban Kortárs Művészeti Múzeummá alakult és jelentős magyar anyaggal gyarapodott; 2005-ben költözött át a Művészetek Palotájába.

A gyűjtemény (Hulesch M.) A múzeumról A gyűjtemény (Hulesch M.) magyar és egyetemes művészet alkotásai az 1960-as évektől feladata a magyar és nemzetközi kortárs művészet törekvéseinek párhuzamos bemutatása, kortásr magyar művészet nemzetközi kontextusba helyezése alapítói Irene és Peter Ludwig, német házaspár a budapesti múzeumot 1989-ben alapították David, Jiří – Rejtett kép

Ludwig A műgyűjtők szerepe (vö. Ébli: Múzeum és pénz) Nyugat és Kelet-Európa összekapcsolása Gyűjtemény és kiállítások (változó állandó kiállítás, nemzetközi időszaki kiállítások) Közép-kelet-európai profil: neoavantgárd hagyomány és kortárs művészet Történeti és szisztematikus szempont. Sokféleség Kurátori munka, nyilvánosság-stratégia

Irene és Peter Ludwig Irene Ludwig a Mainzi Egyetemen folytatott történelmi és művészettörténeti tanulmányokat. Diákévei alatt ismerte meg Peter Ludwigot, akivel 1951-ben kötött házasságot. A házaspár a jövedelmező üzleten – a Monheim család birtokában lévő csokoládégyárakon – kívül minden percét a művészeteknek szentelte, a hatvanas évektől kezdődően az egyik legjelentősebb európai kortárs művészeti gyűjteményt hozták létre. A gyűjteményből származó ajándékok és kölcsöndarabok világszerte 30 múzeumban láthatók, ebből 12 a házaspár nevét viseli, többek között Budapesten, Kölnben, Bécsben és Pekingben. Férje hirtelen jött halála után Irene Ludwig célja az volt, hogy beteljesítse Peter Ludwig életművét. 1998-ban létrehozta a Peter és Irene Ludwig Alapítványt, ezzel biztosította a gyűjtemény darabjait őrző múzeumok tartós anyagi biztonságát. http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=0&menuId=16&tartalom=txt

A múzeumról Állandó kiállítás (?) Az égbolt másik fele – Válogatás a Ludwig múzeum gyűjteményéből – 2012. 12. 06. – 2014. 01. 01. kelet és nyugat párbeszédére hívja fel a figyelmet 60-as, 80-as évek elmúlt 50 év társadalmi, politikai átalakulásai erős társadalomkritika

AZ ÉGBOLT MÁSIK FELE Kortárs Művészeti Múzeum - Válogatás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből 2012. december 06. - 2014. január 01. (állandó kiállítás) Kelet és Nyugat modern művészete Kortárs művészeti kiállítás Közel 500 darabos gyűjtemény, több mint 80 mű bemutatva a tárlaton Éles társadalomkritika Megváltozott mondanivaló és a művészet is átértékelődik A művészet és a művészek kifejezésmódja bővül ( újfajta képalkotási technikák, különböző témák feszegetése

Ólomcső

Kiállítási tárgy -> művészet?

Mire emlékszünk egy kiállításról?

Mi az a művészet avagy mi lehet művészet?

Szél András A Ludwig Múzeum abban a különleges helyzetben van, hogy gyűjteményéből válogatva ugyanúgy meg tudja mutatni a „kelet” s „nyugat” közti párhuzamokat és ellentéteket, mint ahogy kapcsolatot tud teremteni egyes irányzatok alkotásai között. Ha adott a megfelelő környezet, adottak a neves művészektől származó válogatott munkák, miért állok mégis értetlenül egy-egy kép, fotó vagy műtárgy előtt? Az elfogadhatónak tűnő válasz, amit a saját magam által feltett kérdésre adni tudok, hogy a rendszerváltás után felnőve még hasonlót sem tapasztaltam ahhoz, mint amiről a fentebb említett művészek munkái szólni kívánnak. A tárlatot bejárva mégis sok olyat megláthatunk, amit történelemkönyv nem ír le, és ami a nagyszülők anekdotáiból sem derül ki. Színek, anyagok és formák, melyek időtlenné, aktuálissá s befogadhatóvá tesznek alkotásokat hosszú évtizedekkel megszületésük után is. Beuys: Pecsétes levél

Beuys A pecsétes levél, mint tárgy önmagában is több jelentésréteggel bír, azonban mindez a Beuys által oly sokszor használt filccel és zsírral ötvözve képes korokon átemelni az alkotást és számos új olvasatot adni annak. Nem is beszélve arról, hány olvasat kínálkozik az után, hogy ténylegesen megismerkedünk a német művész munkásságával, amely átformálta az egész német társadalom gondolkozásmódját a képzőművészet feladatáról.

Ludwig honlap Joseph Beuys a huszadik századi német művészet meghatározó alakja, akinek munkássága átformálta az egész német társadalom gondolkozás módját a képzőművészet feladatáról. Kibővített értelmezése művészet és társadalom egybefonódásáról létrehozta gondolatrendszerének központi magját, a szociális plasztikát. A szabad akaratú ember – Beuys elképzelése szerint – az evolúciós folyamat önálló továbbfejlesztésén tevékenykedik a hőplasztika (szeretet) felhasználásával. Zsírral és filccel való munkálkodása is lényegileg ezen hőfolyamat előmozdítása érdekében történt. A Ludwig Múzeum tulajdonában lévő Pecsétes levél átfogó módon jellemzi Beuys antropozófiai elképzeléseinek széles spektrumát. Az archaikus hagyományok őrzőjének és továbbvivőjének képezi ki magát az a felelős művész – Beuys szerint bárki lehet ilyen, – akinek a világteremtés misztériumának a felismerése és ennek a tudásnak a továbbadása a központi feladata. A „művészet = tőke” beuysi egyenlete nem jelent mást, mint az emberiség fejlődése egyetlen lehetséges útvonalának kijelölését.

Ludwig Múzeum Múzeumlátogatás Yoko Ono PLAY IT BY TRUST Huszár Zsuzsanna – Kiállítás beszámoló

JÁTSSZ BIZALOMMAL! Play it by trust! (1986-87) Lázadás és társadalomkritika Szimbolikus jelentéstartalom: béke, egység, összeolvadás és háborúellenesség Paradox: a játék játszhatatlanná válása Yoko Ono (1933- ) Személyes vélemények, behatások: Nyugalom és egyszerűség Fontos és könnyen értelmezhető jelentéstartalom Egyszerűség és letisztultság Így is le tudom játszani?! Azonosulás az alapgondolattal „Örökké tartó” játék, elgondolkodtató Miért nem foghatom meg???

Jorge Artajo színes sakkjával, a címében ( Yes, Play It by Trust and Joy) egyértelműen utalva Yokora

Hajas Tibor – Utcára a mondanivalóddal I-II. I. Levél barátomnak Párizsba 1975, fehér kréta, zselatinos ezüst fotópapíron, fotókarton, 14 db fotó 20,7 x 14,7 cm az épület falára felírt vers és a felírás aktusának mint akciónak képi dokumentálása street art-szerű, társadalomkritika

Hajas Tibor – Utcára a mondanivalóddal I-II. II. Élő comics 1975, fehér kréta, zselatinos ezüst fotópapíron, fotókarton, 4 kg az utcán sétáló művész által tartott kartonból kivágott és feliratozott szövegbuborék látszólag a fényképre illesztett applikáció része, valójában azonban az akció tárgyi eleme performance jellegű, szólásszabadság kritikája

forrás: http://www.ludwigmuseum.hu/index.php képek: google.com

Az égbolt másik fele Borsai Szandra

általában befogadás nyitottság helyiség semleges tér szellős elrendezés a kortárs művészetről általában folyamatban elfoglalt helye szemfényvesztés brutalitás háttértudás általában

Reigl Judit: Prelúdium (a fúga művészetéhez)

a műről cím eleje azonosság azonosság ii. szólamok idő

Hantai Simon (1922-2008) 1960-ban kezdi meg a batik technikához és a décalcomanie-hoz is közel álló pliage, mint festői módszer alkalmazását: az előzőleg összegyűrt vásznat befesti, majd a száradást követően kihajtja, az így keletkező, festéknyomokból konstituálódó kép tulajdonképpen a vászon saját lenyomata. A pliage-ok felületén - Matisse papírkivágásaihoz hasonlóan - szín, forma és vonal egyként jelenik meg, a kép létrehozására irányuló festői processzus pedig az akciófestészet attitűdjeit idézi. A pliage módszerrel készült művek sorozatokba, formai szekvenciákba rendeződnek. http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/hantai-simon-100

AZ ÉGBOLT MÁSIK FELE LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina Kiállítás beszámoló Chuck Close: Nat LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

LUDWIG MÚZEUM POP ART – Roy Lichtenstein, Andy Warhol 20. századi irányzat Angliából indul Popkultúra termékeiből merít (népszerű, tömegkultúra) A mindennapi életben is nagy szerepet játszó tárgyak, képregények, szlogenek jelennek meg az alkotásokon. tömegtermelés kritikája (szitanyomat Elvisről) LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

Volker Stelzmann (Érces Norbert) 1940, Dresda 1963-ig finommechanikai műszerész Lipcsei grafikai és irodalmi főiskola (Hochschule für Grafik und Buchkunst) 1968-1973- szabadúszó művész 1982-Professzori titulus megszerzése Lipcsében

Demontration II.

Demontration II. „Reneszánsz” zsúfoltság Réteges társadalom Hippi világ béke Elnyomó hatalom Erőszak Elbutulás

LUDWIG MÚZEUM Roy Lichtenstein: Vicki POP Art: Képregényszerűség Hétköznapi művészet Egyszerű, de mutatós Igényes kézi technika Vidám színek Erős kontúr- messziről is látható Feltűnő kifejező LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

Nádler István Gyermekkorában megszállottan festette a villámokat 1960-as években indult magyar neoavangárd képzőművészeti mozgalom egyik elindítója és jeles képviselője Tiszteletbeli mesterei voltak: Édouard Manet, Kazimir Malevics, Mondrian, Giacometti és Egry József Művészete: klasszikusok tanulmányozása mellett az absztrakt festészet, konstruktivizmus, a szürrealiztmus, harde-edge Inspirálják a magyar népművészet motívumai, az európai klasszikus zene, tradicionális távol-keleti zenék Strukturális geometrikus absztrakcióiba egyedi módon beleépítette a gesztusfestészetet (festő kézmozdulatait spontán belső érzékenysége, indulatai diktálják )

Vibráló színek Odaköti az embert Kapcsolatok Fekete-piros: miért külön? Sárga-kék: miért együtt? Kellemetlen, szabálytalan éles – íves

Források http://fidelio.hu/kiallitas/ajanlo/az_egbolt_masik_fele http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1dler_Istv%C3%A1n http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=806&menuId=43 Képek: google

A műalkotás mint tárgy, mint zárt, megformált világ. Duchamp: a kiállítás közegébe emelt talált tárgy (mitől művészet?) A művészet mint koncepció A tér, installáció A művészet mint cselekvés: akcionizmus, happening A test

Kele Judit képzettsége szerint textilművész, díszlet- és jelmeztervező, 1981 óta él Franciaországban, ahol 1986 óta a televízió számára készít filmeket. A Textil textil nélkül (1979) című munkáján szövőszéken, lánc- és vetülékfonálként fekszik, ő maga a mű. A Szépművészeti Múzeumban folytatta a gondolatot, egy kölcsönadott El Greco festmény üres helye előtt ülve kiállított műtárgyként tekinthették meg a látogatók. 1980-ban Georges Boudaille meghívta a párizsi biennáléra, ahol önmagát műtárgyként elárvereztette. A Liberationban hirdetést adott fel, amelyben kelet-európai művésznő férjet keres. A válaszolók közül választotta ki azokat, akik licitáltak rá. Később a vevő és a „műtárgy” házasságra lépett. 1985-ben, az utolsó párizsi biennálén Csókolom című zenei performanszával vett búcsút a képzőművészettől. Kele Judit a művészet és az élet egybefonódásának avantgárd eszményéhez nyúl vissza, s azt következetes módon megvalósítja: 1979 és 1985 között műtárgyként élt. Munkájával megkérdőjelezi a műtárgy-fetisizmust, a heroikus (férfi) művészszemélyiség ideálját. Szembeállítja a pénzben kifejezhető értékeket a valódi emberi értékekkel. 2009-ig (Illetékesség és provokáció kiállítás, Dunaújváros) a mű csaknem láthatatlan volt, s ez a magyar neoavantgárd feltáratlan területeire is felhívja a figyelmet. (Turai Hedvig)

Köztes olvasat (Cséfalvay Péter) Mivel sokak szerint az építészet művészet, releváns lehet egy építészhallgatónak azzal foglalkoznia, mi történik a művésszel, ha művészete alkalmazottá válik, és pénzzé kell tennie azt. Hol húzódik a határ önmagunk érdeklődést kiváltó, azon keresztül pedig profitot generáló kifejezése illetve alkotói énünk prostituálása között? Függetleníthetjük-e magunkat egy olyan közgondolkodástól, ami minden tevékenységet annak hozama és likviditása alapján ítél meg, illetve ha ez a célunk, jó út-e az alkotás?

Kérdések, további olvasatok

Nagy Kriszta A kortárs képzőművészetben mára már teljesen megszokottá vált, hogy egy művész több médiummal, több művészeti ágban is dolgozik (festészet, fotó- és videoművészet stb.), de mégis mindig az úgynevezett magasművészet keretein belül marad, műveit kizárólag a kiállítóterekbe szánja. Nagy Kriszta művészi tevékenységére azonban nemcsak az általa használt médiumok, hanem művei megjelenési helyszíneinek váltogatása is jellemző: óriásplakátokon megjelenő reklámot éppúgy készít, mint galériákba kerülő festményeket vagy sokszorosított nyomatokat, illetve megjelenik lemezen és lemezborítón, különféle népszerű képes magazinokban és tv-műsorokban ad interjút. Az intim és a publikus határainak elmosása megkérdőjelezi a modernista felfogás szerint a magasművészet és a tömegkultúra közt feszülő ellentétet.

Hans Belting (1935), német művészettörténész

Keretek2: Hans Belting „Kép” (művészet) és „keret” (művészettörténet) Művészet, -történet, múzeum: 19. századi intézményesülés, értelmező, kiválasztó keret. Kánonképző erő Közgyűjtemény, középület A befogadó magatartása: szemlélés, megértés E kapcsolat felbomlása: az egységes művészet és művészetfelfogás vége.

A látványosság, szórakozás, befogadói aktivitás előtérbe kerülése Korábban privilegizált terület, autonómia egyéb kulturális feladatok átvállalásától Ma viszont magára vette a kulturális azonosság reprezentációjának mindazon szerepeit, amelyek kikoptak a társadalom intézményeiből” Kitágulás: az eurocentrizmus vége, a műfajok, kifejezésmódok sokszorozódása

Fórumok, folyóiratok Balkon Műértő Új Művészet Enigma c3 Exindex Artportal www.roham.hu

exindex fedő faliújság tetthely kötöttfogás kritika flex [téma] nem téma interjú szabad kéz

Kis Zsinagóga Kisterem Klauzál13 Knoll Galéria Kogart Galéria Kortárs Magyar Galéria KMI-D KMM/Ludwig Múz. Bp. Közelítés Labor Látványtár Lena & Roselli Liget Galéria Lumen MODEM MTA Művészeti Gyűjtemény Magyar Alkotóművészek Háza Magyar Fotográfusok Háza Magyar Műhely Galéria Makett Labor Mamü Galéria Me-mo-art Pixel Teátrum Miskolci Galéria MissionArt Modern Képtár – Vass-gyűjtemény Molnár Ani Galéria Mono Műcsarnok/Kunsthalle MűvészetMalom N&n Neon Nessim Nextart Óbudai Társaskör Galéria Octogonart Galéria Paksi Képtár Park Parthenon-fríz Terem Pécsi Galéria Pintér Sonja Galéria Platán Galéria Prestige Ráday Galéria Ráday Képesház Raiffeisen Galéria Régi Művésztelep REÖK Spiritusz Galéria Studió 1900 Stúdió Galéria Szt. István Király Múz. Szentendrei Képtár Karton Galéria Kassák Múzeum Szépművészeti Múz. Színhely Trafó Tűzraktér Vajda Lajos Stúdió Várfok Terem Deák Gyűjtemény Városi Képtár, Győr Vasarely Múzeum Vaszary Képtár Videospace Budapest Viltin Vintage Galéria Virág Judit Galéria Vízivárosi Galéria XO HattyúHáz Holdudvar Inda Irókéz Galéria K. Petrys Galéria K.A.S. Galéria 1x1 tábla 2B Galéria 4M RadaR A 22 Galéria ACB Apropodium Artpool P60 Artus Galéria A.P.A. Aulich Galéria B 55 Galéria Bálint Ház Barcsay Terem Bartók '32 Galéria Boulevardésbrezsnyev Budapest G. Kiállítóháza Budapest Kiállítóterem Bumbum Centrális Galéria Chinese Characters Collegium Budapest Csikász Galéria Deák Erika Galéria Dorottya Galéria Csepel Galéria Dovin Galéria Duna Galéria Erlin Galéria Ernst Múzeum FUGA Fészek Galéria Forrás Galéria F.K. / Kiscelli Múzeum Francia Intézet G13 Galéria IX Godot Galéria Görög Templom HUBA

Artportal.hu Üdvözöljük a legteljesebb kortárs magyar művészeti adatbázisban! Támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Kollégiuma. Alapító főszerkesztő: F. Almási Éva, 2010 márciusától az oldal főszerkesztője Rieder Gábor, szerkesztő: Jánosi-Halász Rita. Elérhetőségünk: info@artportal.hu

Artportal Kortárs – külföldi – fiatal művészek Művészeti irányzatok, csoportok Művészettörténészek Műgyűjtők Fogalmi szócikkek Egyebek (alapítványok, díjak, ösztöndíjak, intézmények)

Lexikon Művészek Fogalmi szócikkek Képek Külföldi művészek Fiatal művészek Művészettörténészek Műgyűjtők Művészeti irányzatok, csoportok

http://balkon.c3.hu/

Balkon Kortárs művészeti folyóirat Profil, rovatok, műfajok Kritikák aktuális kiállításokról (főként hazai, de nemzetközi is) Beszélgetések, interjúk Elméleti tanulmányok Képzőművészet, média, film, táj-kertépítészet

Műértő http://hvg.hu/hvgmuerto http://hvg.hu/kultura/20100205_glenn_brown_ludwig_muzeum

Az örökségipar jó befektetés: Andy Warhol nyomában

Enigma Művészetelméleti folyóirat