Filozófia 1 Logikai rekonstrukció Egy hétköznapi nyelven előadott megnyilatkozás logikailag nem vizsgálható ilyen közvetlenül. Ez nem kizárólag az élőbeszédre vonatkozik: ebből a szempontból az írott szövegek is elemzést, rekonstrukciót igényelnek. A logikai elemzéshez először a benne szereplő következtetések logikai szerkezetét – azaz a premisszák és a konklúziók között fennálló logikai kapcsolatotokat – kell feltárni. 6 Érvelés a hétköznapi helyzetben: X: Szerintem érdemes lenne megnézni a „V” mint vendetta című filmet. Y: Ugyan miért? X: Mert ezt a filmet a Wachowski testvérek rendezték Y: Na és? X: Amit a Wachowski testvérek rendeznek, azt érdemes megnézni. Ennek logikai szerkezete: P1: Amit a Wachowski testvérek rendeznek, azt érdemes megnézni. P2: A „V” mint vendetta című filmet a Wachowski testvérek rendezték. K: Tehát érdemes megnézni a „V” mint vendetta című filmet

Filozófia 2 Logikai rekonstrukció A logikai szerkezet feltárásához az első lépés a szövegben szereplő konklúzió(k) felismerése. Mit is bizonyít a szöveg? Mi következik az elmondottakból? Miről akar meggyőzni a szerző? Ezek a kérdések, valamint az úgynevezett konklúziójelzők segítenek megtalálni a konklúziót. Konklúziójelzők: - tehát - következésképpen - a fentiekből következik - ezért - innen adódik - mindezek után világos, hogy - így stb.

Filozófia 3 Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” Mi a konklúzió? Mit akar bizonyítani, miről akar meggyőzni a szöveg? Van konklúziójelzőnk?

Filozófia 4 Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” A konklúziójelző: „nyilvánvaló” Mi az, ami nyilvánvaló?

Filozófia 5 Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” A konklúzió: K: Az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető.

Filozófia 6 Logikai rekonstrukció Második lépésben, a konklúzió vagy konklúziók ismeretében a premisszákat keressük meg. A premisszákat ugyanis a konklúzióhoz fűződő kapcsolatok alapján tudjuk azonosítani. Milyen állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Milyen érvek vannak a tétel mellett? Mi bizonyítja az állítást? Az ilyen kérdések eldöntésében ismét csak segítenek az érvek azonosításában bizonyos kifejezések, a premisszajelzők. - minthogy - annak következtében, hogy - figyelembe véve, hogy - abból kifolyólag, hogy - abból kiindulva, hogy - mivel - mert - amiatt, hogy stb. - amennyiben

Filozófia 7 Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” Melyek a premisszák? Mi bizonyítja azt az állítást, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető? Milyen érvel kívánja a szerző alátámasztani ezt az állítást? Van premisszajelzőnk?

Filozófia 8 Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” A premisszajelző: „hiszen” Milyen kijelentés következik a „hiszen” premisszajelző után?

Filozófia 9 Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” Premisszák: 1. Ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik. 2. Az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.

Filozófia 10 Logikai rekonstrukció Azonban az elemzésre kerülő szövegek többnyire átfogalmazást igényelnek! „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” P1 Az öngyilkosságban való segédkezés törvénybe ütköző, és morálisan is elfogadhatatlan. P2 Az aktív eutanázia esetében az orvos öngyilkosságban segédkezik. K Az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető.

Filozófia 11 Logikai rekonstrukció További példa: „Kerülni kell a hirtelen gázadással történő gyorsulást, mert ilyenkor megugrik a fogyasztás, és nő a káros szennyezőanyagok kibocsátása.” P1 Hirtelen gázadáskor megugrik a fogyasztás, és nő a szennyezőanyagok kibocsátása. K Kerülni kell a hirtelen gázadást.

Filozófia 12 Mellékes megjegyzések A mondatok átfogalmazásakor ügyelni kell, hogy pontosan adjuk vissza a mondat eredeti értelmét! Sokszor ez azzal jár, hogy sok, logikailag lényegtelen töltelékelemet kell kirostálnunk az elemzés során. Ugyanis a logikatankönyvek példájától eltekintve, szinte minden szöveg tartalmaz az érvelés szempontjából olyan lényegtelen elemeket, mellékes megjegyzéseket, amelyek sem nem premisszák, sem nem konklúziók. „Most, amikor újra megjelent a TBC, nagyon fontos, hogy évente felkeressük a tüdőszűrő állomásokat – ilyen minden városban található. Ezzel egyébként számos más, súlyos betegség is korán felismerhető és kiszűrhető.” Bármennyire fontos, hogy hol találhatók tüdőszűrő állomások, ez nem indokolja a konklúziót, és a szöveg nem is ezt kívánja alátámasztani. Mi a szöveg konklúziója?

Filozófia 13 Mellékes megjegyzések „Most, amikor újra megjelent a TBC, nagyon fontos, hogy évente felkeressük a tüdőszűrő állomásokat – ilyen minden városban található. Ezzel egyébként számos más, súlyos betegség is korán felismerhető és kiszűrhető.” A konklúzió megtalálása után könnyebben tárhatjuk fel a premisszákat. Azt a kérdést kell feltennünk, hogy milyen állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Ennek alapján a premisszákat átfogalmazzuk, illetve egyszerűsítjük. P1 Megjelent a TBC. P2 A tüdőszűréssel más, súlyos betegség is kiszűrhető. K Fontos, hogy évente felkeressük a tüdőszűrő állomásokat.

Filozófia 14 Hiányos következtetések Tovább nehezíti a szövegek logikai szerkezetének feltárását, hogy a szövegekben bizonyos információkat nem adnak meg explicit módon. Ez a szövegben kifejtett érvelések szerkezetében úgy jelenik meg, hogy bizonyos konklúziókat, illetve premisszákat nem mondanak ki. Ezekkel az olvasóknak kell kiegészítenie a szövegeket. De honnan tudjuk, hogy ezek az állítások beleértendők a szövegbe? Legegyszerűbb esetben a szövegben kimondott utalások találhatók arra, hogy valami hiányzik, és azt hol kell keresni. - kell ennél több? - szóval érted, mit akarok ezzel mondani. Az ezekhez hasonló kérdésekkel vagy kijelentésekkel jelezzük, hogy ide helyettesíthető be a konklúzió.

Filozófia 15 Hiányos következtetések Továbbá a hiányos premisszákra vagy konklúziókra tudunk következtetni a kimondott állítások logikai előzményéből, illetve logikai következményeiből is. „Bécs biztosan messzebb van Budapesttől, mint 150 km. Hiszen Sopron van 150-re.” Az érvelő feltételezi, hogy partnere tisztában van azzal, hogy Sopron közelebb van, mint Pécs. A Sopron közelebb van, mint Bécs állítás ki nem mondott premisszája az érvelésnek. Logikai rekonstrukciója a szövegnek: P1 Sopron 150 km-re Budapesttől. P2 (Sopron közelebb van, mint Bécs.) [Ki nem mondott, implicit, rejtett premissza] K Bécs messzebb van Budapesttől, mint 150 km.

Filozófia 16 Hiányos következtetések Tudásunk tekintélyes része közös. Különösen így van ez az azonos szubkultúrához tartozó emberek esetében. Így aztán „félszavakból is megértjük egymást,” s a kommunikációt gazdaságosabbá teszi, hogy bizonyos állításokra csak utalunk. De ez a „takarékosság” könnyen visszájára fordulhat! Szerelmi csalódásunkban barátunk így vigasztalhat minket: - Nem kell szomorkodni, hiszen minden elmúlik egyszer! A „hiszen” – premisszajelző – mutatja, hogy az állítás egy érvvel van alátámasztva. Ugyanakkor itt mégis hiányzik valami. Miért is lehet vigasztaló az az állítás, hogy „minden elmúlik egyszer”?

Filozófia 17 Hiányos következtetések Az, hogy az állítás – „minden elmúlik egyszer” – miért lenne vigasztaló, legalább kétféleképpen értelmezhető. 1. A szerelmi csalódás is egy olyan állapot, amely majd egyszer elmúlik. Új szerelmek fognak jönni, amelyek majd boldoggá tesznek. 2. Maga a szerelem is egy olyan állapot, amely egyszer úgyis elmúlik. A legnagyobb szerelmek is kihűlnek egy idő után. A nagy szenvedélyeket a kiábrándultság követi. Ilyen az élet! Jobb ebbe bele törődni!

Filozófia 18 Hiányos következtetések 1. P1 Minden (állapot) elmúlik egyszer. P2 (A te szerelmi csalódásod is egy állapot. ) K (Tehát a te szerelmi csalódottságod is elmúlik egyszer.) P1 (A te szerelmi csalódottságod is elmúlik egyszer.) P2 ( Új szerelmek jönnek helyette, amelyek majd boldoggá tesznek) K Nem kell szomorkodni

Filozófia 19 Hiányos következtetések 2. P1 Minden (állapot) elmúlik egyszer. P2 (A te szerelmed is egy ilyen állapot volt.) K (A te szerelmednek is el kellett múlnia.) P1 (A te szerelmednek is el kellett múlnia) P2 ( Jobb ebbe bele törődni.) K Nem kell szomorkodni.

Filozófia 20 Hiányos következtetések A hiányos következtetések – az érvelések kiegészítése – legalább két okból is figyelmet érdemelnek. 1. Különösen fontossá válnak a hiányzó állítások, ha, mint a fenti példa is mutatja, több, az érvelés menetét lényegesen befolyásoló lehetőség áll a hallgató rendelkezésére. 2. Figyelmet érdemelnek a kimondatlan premisszák, ha vitathatók. Lehet, hogy az elhallgatott premisszákban rejlik az érvelés gyenge pontja, lehet, hogy egész egyszerűen hamisak. Ha azonban nem tesszük explicitté őket, akkor nem is vagyunk képesek megállapítani ezek elfogadható vagy éppen elfogadhatatlan voltát.

Filozófia 21 Hiányos következtetések Mindannyian találkoztunk már olyan képtelen érvelésekkel, amelyek hiányos következtetésen alapulnak. Ezeket két okból sem ajánlatos egy kézlegyintéssel elintézni. 1. A hiányos következtetésekben rejlő hibák zavarba hozhatják a felkészületlen vitapartnert, s eltéríthetik a vitát. 2. A képtelenségre reagálni nem tudó személyt kihozzák a sodrából. Ez lehetőséget kínál egy kényelmetlen konklúzió felé haladó vita helyzetdefiníciójának manipulálására, azaz veszekedés típusú vitává átalakítására.

Filozófia 22 Hiányos következtetések Tekintsük az alábbi egyszerű érvelést: „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” Ez az érvelés két különböző módon is rekonstruálható: 1. rekonstrukció: P1 Amit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ami nincs meg neked, azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. P1 (Elvesztetted a szarvaid.) P2 (Ha elvesztetted a szarvaidat, akkor voltak szarvaid.) P3 (Ha voltak szarvaid, akkor valaki felszarvazott – megcsalt – téged.) K2 Felszarvaztak (megcsaltak) téged.

Filozófia 23 Hiányos következtetések „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” 2. rekonstrukció P1 Amit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ami nincs meg neked, azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaidat. P1 (Ha nem tudsz rámutatni ennek az érvelésnek a hibájára, akkor logikailag ökröcskét – bolondot – csináltak belőled.) P2 (Úgy tűnik, valóban nem tudsz rámutatni az érvelés hibáira, logikai bakugrásaira.) K2 Felszarvaztak téged (ökröcskét csináltak belőled).

Filozófia 24 Hiányos következtetések A felszarvazás fogalma többféleképpen is értelmezhető, ezeknek az értelmezéseknek megfelelően rekonstruáljuk a következtetést. P1 (Elvesztetted a szarvaid.) P2 (Ha elvesztetted a szarvaidat, akkor voltak szarvaid.) P3 (Ha voltak szarvaid, akkor valaki felszarvazott – megcsalt – téged.) K1 Felszarvaztak (megcsaltak) téged. P1 (Ha nem tudsz rámutatni ennek az érvelésnek a hibájára, akkor logikailag ökröcskét – bolondot – csináltak belőled.) P2 (Úgy tűnik, valóban nem tudsz rámutatni az érvelés a hibáira, logikai bakugrásaira.) K2 Felszarvaztak téged (ökröcskét csináltak belőled).

Filozófia 25 Hiányos következtetések A példa arra is rámutat, hogy az elhallgatott premisszák milyen gondot okozhatnak, ha nincsenek explicitté téve, és ugyanakkor tévesek. P1 Amit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ami nincs meg neked, azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. Az első, kimondott premissza igaz: amit elvesztettél, az nincs meg neked. Ez meggyőzőerőt kölcsönöz az érvnek, azonban az elhallgatott, második premissza – az első megfordítása – nem igaz: végtelen sok dolgot sorolhatunk fel, amivel nem rendelkezünk, de nem is vesztettük el, lévén, hogy soha nem is birtokoltuk.

Filozófia 26

Filozófia 27 Logikai rekonstrukció Összetett érveléseknek nevezzük azokat az érveléseket, amelyekben a következtetések láncszerűen egymásba kapcsolódnak, az egymásba kapcsolódó részeket pedig részérveléseknek. Ilyenek szerepeltek már korábbi példáinkban is. Nem kell szomorkodni, hiszen minden elmúlik egyszer! P1 Minden (állapot) elmúlik egyszer. P2 (A te szerelmi csalódásod is egy állapot. ) K (Tehát a te szerelmi csalódottságod is elmúlik egyszer.) P1 (A te szerelmi csalódottságod is elmúlik egyszer.) P2 ( Új szerelmek jönnek helyette, amelyek majd boldoggá tesznek) K Nem kell szomorkodni

Filozófia 28 Logikai rekonstrukció „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” P1 Ha valamit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ha valami nincs meg neked, akkor azt elvesztetted.) 1. részérvelés P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. P1 (Elvesztetted a szarvaid.) P2 (Ha elvesztetted a szarvaidat, akkor voltak szarvaid.) 2. részérvelés P3 (Ha voltak szarvaid, akkor valaki felszarvazott téged.) K2 Felszarvaztak (megcsaltak) téged.

Filozófia 29 Logikai rekonstrukció „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” P1 Ha valamit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ha valami nincs meg neked, akkor azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. A két részérvelés kapcsolódása P1 (Elvesztetted a szarvaid.) P2 (Ha elvesztetted a szarvaidat, akkor voltak szarvaid.) P3 (Ha voltak szarvaid, akkor valaki felszarvazott – megcsalt – téged.) K2 Felszarvaztak (megcsaltak) téged.

Filozófia 30 Összetett érvelések Hosszabb szövegekben, cikkekben, könyvrészletekben, beszédekben szinte kivétel nélkül összetett érvelésekkel találkozunk. Ezek logikai szerkezete igen bonyolult is lehet. A szerző néha egymással távoli és nem nyilvánvaló kapcsolatban álló konklúziók alátámasztására vállalkozik. A logikai rekonstrukció során megpróbáljuk az érv premissza-konklúzió szerkezetét feltárni, és áttekinthető formába önteni, hogy aztán alkalmazni tudjuk velük szemben a logikai vizsgálat eszközeit. Célszerű megszámozni az állításokat, s egy úgynevezett logikai térképet készíthetünk. Ennek segítségével sematikusan ábrázolhatjuk az állítások logikai kapcsolatát.

Filozófia 31 Összetett érvelések/logikai térképek „A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. Így nyilván nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője.” Egypremisszás következtetés.

Filozófia 32 Összetett érvelések/logikai térképek „(1 ) A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. Így nyilván (2) nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője.” Logikai térképe: P1 A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. K Nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője.

Filozófia 33 Összetett érvelések/logikai térképek Az egypremisszás következtetéseket elemi következtetéseknek is nevezzük. Az elemi következtetések is sok esetben láncszerűen egymásba kapcsolódnak. „ A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. Így nyilván nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője. Tehát ártatlan. Ezért a vádlottat fel kell menteni.”

Filozófia 34 Összetett érvelések/logikai térképek „(1) A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. Így nyilván (2) nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője. Tehát (3) ártatlan. Ezért (4) a vádlottat fel kell menteni.” Függőleges mintájú logikai térkép : 1. P1 A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott 2. K Nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője 3. P1 (Nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője) 4. K Tehát ártatlan P1 (A vádlott ártatlan.) K Ezért a vádlottat fel kell menteni.

Filozófia 35 Összetett érvelések/logikai térképek „A világon minden jelenség oksági törvényeknek alávetett. Tehát az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. Így az ember nem rendelkezik szabad akarattal.” Mi a konklúzió?

Filozófia 36 Összetett érvelések/logikai térképek „A világon minden jelenség oksági törvényeknek alávetett. Tehát az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. Így az ember nem rendelkezik szabad akarattal.” Két konklúziójelzőnk van: tehát, így

Filozófia 37 Összetett érvelések/logikai térképek „A világon minden jelenség oksági törvényeknek alávetett. Tehát az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. Így az ember nem rendelkezik szabad akarattal.” Konklúzió: 1. Az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. 2. Az ember nem rendelkezik szabad akarattal. Az első konklúzió azonban premisszája is egyben a második konklúziónak.

Filozófia 38 Logikai térképek „(1) A világon minden jelenség oksági törvényeknek alávetett. (2) Tehát az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. Így (3) az ember nem rendelkezik szabad akarattal.” Logikai térképe: A logikai térkép első lépésként segíthet minket abban, hogy rekonstruáljuk a szöveget, de nem azonos magával a rekonstrukcióval.

Filozófia 39 Logikai térképek Nézzünk egy olyan szöveget, amelynek a logikai térképében a premisszák részben vízszintes minta szerint kapcsolódnak. Ahol több, egymástól független premissza alapozza meg a(z) (egyik) konklúziót. „(1) A hallgatók számára fontos az idegen nyelv. Azon kívül, hogy (2) képesek lesznek más emberekkel kommunikálni, (3) bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba is. (4) A fogalomalkotásról is tanulhatnak, ha (5) látják, hogy azoknak a szavaknak a megfelelője, amelyek az egyik nyelvben hasonló dolgokat jelentenek, mennyire különböző dolgokat jelent a másikban. (6) Egyetlen diák órarendjéből sem hiányozhat az idegen nyelv, (7) még akkor sem, ha egyes intézményekben nem kötelező. (8) Neked is időt kell szakítanod a nyelvtanulásra.”

Filozófia 40 Logikai térképek (5) (2) (3)(4) (1) (6) (8) A (7) állítás se nem konklúzió, se nem premissza! A diagramm második-harmadik sorában egy vízszintes szerkezetű részervelés található, ahol három premissza (2), (3) és (4) egymástól függetlenül indokolja az (1) konklúziót: ezek az úgynevezett független premisszák. Vegyük észre, hogy a független premisszák, egymástól független elemi következtetéseket alkotnak a konklúzióval.

Filozófia 41 Logikai térképek Az előbbi példában: P A (nyelvtanulók) képesek lesznek más emberekkel is kommunikálni. K A hallgatók számára fontos a nyelv. P A (nyelvtanulók) bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba is. K A hallgatók számára fontos a nyelv. P (A nyelvtanulás folyamán) a fogalomalkotásról is tanulhatnak (a nyelvtanulók) K A hallgatók számára fontos a nyelv.

Filozófia 42 Logikai térképek Ettől a szerkezettől lényegesen különbözik az a szintén vízszintes képlet, amelyben egy vagy több premissza együtt, összekapcsolva támasztja alá a konklúziót. „(1) A szobatársam elköltözik. Következésképpen (2) nekem is el kell költöznöm. (3) Jelenleg alig tudom fizetni a bér rám eső részét.” Az érvelés diagrammja: (1) (3) (2)

Filozófia 43 Logikai térképek Ebben az esetben az (1) és (3) állítások csak együtt indokolják a konklúziót, külön-külön nem jelentenének érvet a konklúzió mellett. Az ilyen premisszákat kapcsolt premisszáknak nevezzük. P A szobatársam elköltözik. K Nekem is el kell költöznöm. Miért is kell elköltöznöm? Fontos megkülönböztetnünk a független premisszákat a kapcsolt premisszáktól. Ha a független premisszák egyikéről ki tudjuk mutatni, hogy hamis, attól még a többi – esetleg egyetlen is – képes indokolni a konklúziót. (Bár nyilván gyengébb lesz az érvelés.) Ha viszont a kapcsolt premisszák egyikéről sikerül kimutatni, hogy hamis, akkor az érvelést megcáfoltuk.

Filozófia 44 Logikai térképek A logikai térképekben az állítások tehát 1. Kapcsolódhatnak kizárólag függőleges minta szerint a) Egyetlen elemi következtetés b) Több elemi következtetés láncszerű kapcsolódása 2. Kapcsolódhatnak részben vízszintes minta szerint a) Több, önmagukban is elegendőnek ítélt, úgynevezett független premissza több elemi következtetést alkot. b) Kapcsolt premisszák alkotnak a konklúzióval együtt következtetést. (Önmagukban nem elegendőek)

Filozófia 45 Logikai rekonstrukció/érvelések értékelése Ne felejtsük el, a célunk az, hogy kiderítsük milyen eszköz vagy eszközök lehetnek a kezünkben a helyes álláspont kialakítására. A logikai elemzés segítségével értékelhetünk egy adott érvet. A logikai értékelés szempontja az, hogy a premisszák mennyire támasztják alá a konklúziót, valóban maguk után vonják-e a konklúziót. A logikai térképek készítése megkönnyítik a rekonstrukciót, de – önmagukban tekintve – semmit nem mondanak az érvek értékéről. A logikai térképek készítését ki kell egészítenünk. Az értékelés érdekében fel kell tárni az érvelés premissza-konklúzió szerkezetét. Ha lehet, az adott sémába kell illeszteni az érvelést. Ezt már eddig is csináltuk.

Filozófia 46 Logikai rekonstrukció „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak! P1 Amit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ami nincs meg neked, azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. Az első részérveléssel kapcsolatban kimutattuk, hogy bár az első explicit premisszája igaz, de nem a második – implicit – premisszája. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a logikai rekonstrukció segítségével feltárhatunk az érvelés szerkezetét, sémáját, világosabban láthatjuk – mint a példa esetében is – a rejtett premisszákat, ezután ítélkezhetünk a premissza igaz vagy hamis voltáról, de ez utóbbi mozzanat már nem a logika feladata.