A ballada 31/A
1. Kettős jelentés: versforma és műfaj A/ Villon jellegzetes versformája, sakktáblás versszakok (8 x8), általában 3 versszak, a negyedik az „Ajánlás”, a pártfogóhoz, „Herceghez” szól - 15. század, Franciaország B/ Műfaj, amely sokféle versformában íródhat, lehet időmértékes is, ütemhangsúlyos is, lényege nem a formában áll - Végigkíséri az irodalmat, a legtöbb korszakban jelen van
2. Jellegzetességei Kihagyások, elhallgatások, balladai homály Párbeszédek, párbeszédrészletek Legtöbbször tragikus, de van „víg ballada” is Népballada: középkori eredetű, vándormotívumokkal dolgozik, például a katonának álló lány, Molnár Anna Műballada: a romantikában terjed el, Skócia, Anglia, németek, franciák, különösen: Goethe Nálunk Arany János
3. Arany balladaköltészete Feloszthatjuk korszakok szerint: Nagykőrösi balladák Őszikék balladák Feloszthatjuk tematika szerint: Történelmi ballada Parasztballada vagy lélektani ballada Nagyvárosi ballada Feloszthatjuk szerkezet szerint: Lineáris, egyszólamú Párhuzamos, több szólamú Körkörös
4. Műnemek határán Lírai, mert verses, érzelmeket kifejező, rövid Drámai, mert sok benne a párbeszéd Epikus, mert történetet mond el Greguss Ágost 19. századi irodalomtörténész adta róla a legtalálóbb definíciót: Tragédia dalban elbeszélve. tragédia, mert drámai, párbeszédes Dalban, mert lírai, verses Elbeszélve, mert epikus, történeti
Nagykőrösi: A walesi bárdok – Őszikék: Tengeri-hántás
Történelmi: Mátyás anyja Lélektani: Vörös Rébék Nagyvárosi: Híd-avatás
Lineáris: Tetemre-hívás Párhuzamos: Szondi két apródja Körkörös: Ágnes asszony
Nagykőrösi Őszikék Történelmi A walesi bárdok, lineáris Szondi két apródja, párhuzamos Mátyás anyja, Lélektani Ágnes asszony, körkörös Tetemre-hívás, Vörös Rébék, Tengeri-hántás, párhuzamos Nagyvárosi Híd-avatás,