„URBANISZTIKAI PROBLÉMÁK” – KÖZLEKEDÉS Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Budapest, 2007 tavasz

2 4 Hétfőnként 16:00 – 17:30-ig (szünet nélkül) 4 „Urbanisztikai problémák” – közlekedés [„Urbanisztikai problémák” – város - őszi félév (?)] Vizsga: (A) változat írásbeli az előadások témájából 4 [Korábban (B) karakternyi dolgozat] 4 Létszámkorlát nincs 4 [Aki nincs a névsorban az nem vizsgázhat] 4 (Aki korábban járt, de nem vizsgázott le, annak nem kell előadásra járnia, sőt elfogadom a dolgozatot (B) is tőle) 4 Kérdések ?

A VÁROSI KÖZTÉRRŐL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRŐL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Budapest, 2007 február 12.

4 Brüsszel 2003 A városi köztérről, a városi közlekedésről

5 4 (Mumford, Lewis: A város a történelemben) a város Hajlék, Erőd, Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és lelki értelemben 4 A város találkozási pont 4 Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a város: Fórum, Korzó, Piac - azaz eszmék, emberek és áruk találkozási helye. Helye? 4 Helyek és nem-helyek ( Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995 ) 4 Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. 4 A hely attribútumai: identitás, reláció és történet 4 [FT:] a nem-helyeken egyetlen dimenziónkkal vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél, „ketteske” 4 Feladat otthonossá / többdimenzióssá tenni a nem-helyeket (?)

6 Forrás: Dr Lackner Kristóf egykorú rézmetszete Sopron 1610 körül és a város címere

7 1/b. ábra. Szolnok ábrázolása

8 Sopron, Kolostor utca Forrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956 illetve saját felvétel 2003 október Sok belső célpont: a sűrű belső kapcsolatrendszer egyik feltétele

9 Párizs, Quartiere Latine Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

10 Székely kapu kispaddal Forrás: Szatyor Győző rajza, Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Mezőgazdasági Kiadó, 1984

11 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (1) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

12. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (2) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

13 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (3) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

14 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (4) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

15 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (5) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992 Bezárkózás és hátat-fordítás

16

17

18

19 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

20 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

21

22

23 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

24 Cél: visszafordulni az utca felé 4 A visszafordulás nem a múltba való visszafordulást jelenti 4 Elemzésre van szükség: mit nyertünk és mit vesztettünk? 4 Idő-csapda: sebesség = időmegtakarítás ? Hol ez az idő? 4 Tér-csapda: „autóval több dolgot tudunk elintézni” – de közben az utca kiürül, a célpontok átrendeződnek 4 Társadalmi csapda: az autó kényszerré válik a másik ember számára is

25 A közlegelők tragédiája 4 Garrett Hardin (1968) Science – Hankiss E (1979) Társadalmi csapdák (Gyorsuló idő) – Mérő László Észjárások stb tehén10 liter tej100 l(10 x 10) 4 11 tehén 9 liter tej 99 l( x 9) 4 12 tehén 8 liter tej 96 l(2 x x 8) 4 15 tehén 5 liter tej 75 l(5 x x 5) 4 16 tehén 4 liter tej 64 l(6 x x 4) 4 Az egyének racionális megfontolásaikat követik – és mindenki rosszul jár. (ld. családi érdek vs. közérdek) 4 Nem lehet kilépni a folyamatból (ld. még ‘dollár árverés’) 4 Kiutak: kooperáció, tanulás, stratégia változtatása, 4 ill. a közlegelő felparcellázása (ld. Erdély)

26 4 Vissza az autókhoz: társadalmi csapda az utcák kiürítése, a helyi célpontok leépülése. 4 Kényszeresen terel a távoli pontokba; autóhasználati kényszer ( USA, bevásárlóközpontok, autós létesítmények) 4 „jogosítványfüggőség” 4 Sebesség, vele a távolság nő => tranzit szakasz hossza nő, => ipari megoldások előtérbe kerülése a közlekedésben A közlegelők tragédiája

27 Áramlás-centrikus közlekedéstervezés 4 Hatvanas – hetvenes évek; cél helyet csinálni a gépkocsinak, a gépkocsi-közlekedésnek 4 Kiiktatni, ami útban van: a villamosmegálló, a járda, az átkelőhely, a rakodó autó, a fák, a házak… – 4 …vagyis maga a város… és a gyalogosok, az emberek. 4 A város alárendelése az átmenő forgalomnak. Példa a városi úthálózat integritása megszűnik, hogy az országos úthálózat egységben legyen kezelhető.

28 Forrás: Szabóki Zsolt – Gera Mihály: A Belváros. Képzőművészeti, Budapest, Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson

29 Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost

30 A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre

31 Az Erzsébet-híd pesti hídfője 1941 előtt

32 Új prioritások ?

33 Új prioritások 4 Cél: megváltoztatni (visszafordítani) a prioritásrendet: átmenő gépkocsi, megálló gépkocsi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros, gyalogos helyett ugyanez fordítva. 4 Visszafoglalni a felszínt, a „járdát” a közterületet; 4 Nem-helyből hellyé varázsolni a város belakott részeit 4 Ez nem csak közlekedési kérdés, várospolitikai, környezeti, egészségügyi stb. 4 És amit mindenki tehet azért, hogy jobb legyen a város: a gyalogos méltósága. Természetesnek tekinteni, kikényszeríteni a gyalogos előnyét.

34 Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

35 A tanulságok összefoglalása 4 A városi közterületek találkozási hely funkciója fokozatosan kiüresedett, bezárkózás, a közterületnek való hátat fordítás jellemzi a köztérhez való viszonyunkat. 4 A változásoknak az egyik elősegítője volt az autó, és a városi térnek az autók folyamatos áramlása érdekében végzett áttervezése, a nem- hely funkciójú terek szaporodása. 4 A városi gépkocsi-használatot jól modellezi a ‘közlegelők tragédiája’ – miközben rövid távon és a magunk szempontjából racionális döntést hozunk, egyben (önmagunkat is beleértve) mindenkinek rontjuk az utazási körülményeit. 4 A lakható város megteremtése érdekében vissza kell fordulnunk az utca, a közterület felé, és meg kell változtatnunk a mára ott kialakult prioritásokat. 4 Ez részben várostervezési, várospolitikai feladat, de emellett mindenki maga is tehet azért, hogy gyalogosként visszafoglaljon valamit a városi köztérből.

A VÁROSI KÖZTÉRRŐL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRŐL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Budapest, 2007 február 12. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !