STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet BME Urbanisztikai Intézet Városépítési-városgazdálkodási szakmérnöki tanfolyam Budapest, 2004 szeptember 27.

Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavából Forrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]

Jobbra: részlet a Közlekedéspolitika 8. oldaláról. Forrás: op. cit [A szövegkiemelés tőlem származik F.T] Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavából Forrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT A KÖZLEKEDÉSBEN 4 Bevezetés. 4 A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), továbbá a közlekedés és a város helye az EU környezetvédelmi programjában ill. az NKP-II-ben 4 A SKV megjelenése a környezetvédelem logikájában 4 A KHV és az SKV megkülönböztetése és a SKV további tagolása közlekedési stratégiák esetében 4 A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata 4 A tanulságok összefoglalása

AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA 4 „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január 4 Új prioritási területek az éghajlatváltozás szempontja, a biodiverzitás és a természet megőrzése, a környezet és az egészség szempontja, fenntartható erőforrás-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás

AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA 4 „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január 4 Érvényesek az előző program fő céljai a környezetpolitika integrálása az ágazatpolitikákba partnerség az üzleti / hatósági / állampolgár szereplők között gazdasági ösztönző eszközök alkalmazása környezettudatosság fejlesztése földhasználat módjának szabályozása

AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA 4 „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január 4 Módszerbeli kulcsszempontok az előírások betartatása, ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem, együttműködés a piaci szférával, a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, a területhasználat környezetbarát megközelítése

AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA 4 „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január 4 Csatlakozó országok számára A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése, A környezeti célok integrálásának négy kulcsterülete: fenntartható gazdasági fejlődés, a közforgalmú közlekedés megőrzése, kompakt városfejlesztés, környezettudatosság fejlesztése.

A időszakra szóló NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II) 4 OGY. Határozat 2003 július Ld. „A környezetvédelem intézményrendszere és jogi szabályozása” előadást. Az NKP-II célrendszerét etalonként használjuk az alábbiakban, mint a környezetpolitika kinyilvánított céljait.

A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) 4 Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA) óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. 4 Kötött eljárási rendje van projektekre, (beruházásokra) vonatkozik, környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér környezetvédelmi szakemberek művelik, rögzített lépésekből áll, ami számon kérhető.

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA) 4 Stratégiai környezeti vizsgálat tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik, tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér az adott szakterülethez értő team-eket igényel, egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. 4 Két markánsan különböző értelmezése van. –(1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) –(2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT KHV Alanya: projektek, (beruházások) Tárgya: jövendő környezeti kibocsátásokat, terheléséket (‘hatásokat’) viszonyít környezeti határértékekhez. Módszere: előírásban rögzített eljárási lépések SKV Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, ‘ppp’) Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjából Módszere: nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesíthető

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 4 Az SKV alanya elkezd tovább darabolódni 4 A kezdetben közösen kezelt „szakpolitikák, tervek, programok” önálló kategóriákat kezdenek alkotni (Fischer-Seaton 2002), főleg az SKV eljárása szempontjából. (ld. még EU „egyes tervek…”) 4 Tervezési szintek érdemi elhatárolása (Bina 2001) –(Társadalom)politikai stratégiai szint –Politikai célok teljesülésére irányuló stratégiai döntések –Fejlesztési programok szintje –(Projekt szint, ez már nem a SKV tárgya) 4 Fizikai térbeli kategorizálás közlekedés esetében (Manual 1999) –Hálózati szint –Korridor szint –(Egyedi projektek szintje, már nem az SKV tárgya)

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA januárjában a BMGE Környezet-gazdaságtani Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére, formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására készülő Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába bevonta a MTA VKI-t. 4 A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta, ill. végső egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett volna elfogadni.) márciusban elfogadták, néhány cél módosításával. 4 „Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési Tervhez” címmel a GKM megrendelésére készített XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával, témafelelős dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán. A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai Főosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszékén érhető el.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 Kis kitérő: mi a közlekedéspolitika ? szak- (ágazat-, köz-) politika azaz policy, nem politics. 4 „Műfaja”: Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, - az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok… …projektek?). 4 Módszertanunk alapján először a közlekedéspolitikában kitűzött célokat azonosítottuk, e célok belső és külső konzisztenciáját vizsgáltuk, majd a célrendszert környezeti és fenntarthatósági célokkal ütköztettük.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A célok belső konzisztenciája: egyértelműen azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az általános célokból kibonthatók-e a főbb ágazati stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és intézkedések. (Szektorpolitikákkal szemben támasztható általános elvárás) 4 A célok külső konzisztenciája: NFT, KAK, KIOP, TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai tervezési környezetbe) 4 A célok fenntarthatósági minősítése az NKP-II értékrendje szerint, ill. nemzetközi értékrenddel összevetve.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban nem) 1(-3). feladat:(1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése, (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával 4 A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban nem) 1. prioritás:(4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás:(5) az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás(6) környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában) 1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése (10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme, 2. főirány:(12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése, 3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása, 4. főirány:(14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása, 5. főirány:(15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából) 4 1. követelmény:(16) a fenntartható fejlődés biztosítása, 2. követelmény:(17) a közlekedésbiztonság növelése, 3. követelmény:(18) az ország védelmi képességének erősítése, 4. követelmény:(19) magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása, 5. követelmény:(20) a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása, 6. követelmény:(21) a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése, 7. követelmény:(22) kiszámítható finanszírozási rendszer, 8. követelmény:(23) nemzeti és nemzetközi szintű versenyképesség és hatékonyság, 9. követelmény:(24) korszerű szaktudás és technológia alkalmazása.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (A Határozatban szereplő formában) 4 1. általános elem:(25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros- központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, 2. általános elem:(26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, 3. általános elem:(27) a közlekedésbiztonság javítása, 4. általános elem:(28) a környezetszennyezés csökkentése, 5. általános elem:(29) EU konform közlekedési díjak, támogatások rendszere, 6. általános elem:(30) a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára:

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára:

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A közlekedéspolitika 2015-ig szóló Intézkedési Terve (Tervezet, 2004 május) 4 Első feladat lett volna annak ellenőrzése, hogy a 44 pontba sorolt 57 intézkedés mennyire következik a Közlekedés- politikában deklarált, ill. a Határozatban nevesített 13 intézkedésből. Nincs összhang, de már a 13 intézkedés sincs levezetve a Közlekedéspolitika főirányaiból, így a kérdésnek nincs valódi jelentősége (57) intézkedés összközlekedési ill. alágazati csoportra volt osztva. Fontosabbnak találtuk az intézkedések kapcsolatát a tényleges változtatást eredményező beavatkozásokkal. Négy csoportban az intézkedések rendre (a) külön eldöntött programok figyelemmel kisérésére, (b) konkrét fejlesztésekre, (c) jogi-közigazgatási jellegű szabályozások kidolgozására, illetve (d) leendő intézkedéseket megalapozó kutató-elemző munkára irányultak.

AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA 4 Az Intézkedési Terv 1. pontja egy 30 pontos program figyelemmel kísérése volt a környezetkímélő közlekedés stratégiájára, még kidolgozási fázisban. 4 Hét stratégiai irány és 30 cselekvési programpont alkotta a javaslatot. 4 Az alább bemutatandó vizsgálat a stratégiai irányok és a cselekvési programpontok belső konzisztenciájának az elemzésére irányult, és végrehajtható volt, mert a megnevezett célok között jó összhang állt fenn (amit vizsgálati módszerünk segítségével tovább javíthatónak találtunk).

A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA 4 A környezetkímélő közlekedés stratégiája és cselekvési programja tervezete tartalmazott egy Határozati javaslatot is az Országgyűlés részére. 4 Érthetetlen, hogy a jól kidolgozott szakmai anyag alapulvétele helyett egy gyengécske négypontos javaslat alkotta a határozati javaslatot, aminek az első három pontja lényegében ugyanazt az általános kívánságot ismételte (a közlekedési infrastruktúra fejlesztése legyen környezetbarát) miközben a határozatból kimaradtak a közlekedési munkamegosztásra és a tömegközlekedésre vonatkozó stratégiai irányok, az ágazatok közötti integráció követelménye vagy a közlekedésben az informatika felhasználását szorgalmazó felvetés.

A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 4 A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki világosan a dokumentumból, megszövegezésük nem következetes, és különböző szintű célok keverednek a dokumentum különböző helyein. 4 A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok hierarchiájától. 4 A közlekedéspolitika és az abból következő dokumentumok elfogadási időrendje felborította a hierarchiának megfelelő sorrendet, az ágazat a legjelentősebb alágazati programok külön kormányzati szintű elfogadtatásával kész helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi döntései számára.

A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 4 A környezetkímélő közlekedés stratégiájára és cselekvési programjára készült külön programtervezet célrendszerének belső konzisztenciáját jónak, ugyanakkor módszerünk segítségével még tovább javíthatónak találtuk. 4 Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását hasznos segédeszköznek találtuk, különösen kedvező lett volna olyan stádiumban elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi közlekedéspolitikába beépíthetőek lettek volna. 4 A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal meg kellene indítani.

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet BME Urbanisztikai Intézet Városépítési-városgazdálkodási szakmérnöki kurzus Budapest, 2004 szeptember 27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

A tanulságok összefoglalása a múltkori előadásból ( Emlékeztető ) 4 A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. 4 Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.