TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS TÁVIRATOZÁS A TÁVBESZÉLÉS KEZDETEI

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Orthogonal Frequency Division Multiplexing
Advertisements

Takács Béla  Legyen decentralizált, azaz ne egy központi géptől függjön minden!  Legyen csomagkapcsolt, hogy többen is tudják használni a hálózatot!
Gábor Dénes Főiskola Informatikai Rendszerek Intézete Informatikai Alkalmazások Tanszék Infokommunikáció Forgalmazás 1. példa A forgalmas órában egy vállalat.
Info alapfogalmak és kódolás
Hotel Eger Park Konferenciaközpont október
Számítógépes hálózatok
12. A díjtartalék számítása
Kvantitatív Módszerek
Kódelmélet.
QAM és OFDM modulációs eljárások
Soros kommunikáció. •Üzenet–>Kódolás (bináris kód) •A bitek átküldése a vezetéken időben egymás után (soros) •Dekódolás–>Üzenet GND
Gábor Dénes Főiskola Informatikai Rendszerek Intézete Informatikai Alkalmazások Tanszék Infokommunikáció Beszédjelek Házman DIGITÁLIS BESZÉDJEL ÁTVITEL.
Szélessávú jelfeldolgozás kihívásai Készítette : Fürjes János.
Optoelektronikai kommunikáció
Az analóg jelek digitalizálása, az ADC-k típusai működésük.
NYILVÁNOS MOBIL HÁLÓZAT
QAM, QPSK és OFDM modulációs eljárások
Készítette: Molnár István Molnár Richárd. OFDM  Az OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing) moduláció lényege, hogy több ezer vivőt állítunk.
Elektromos mennyiségek mérése
Mérés és adatgyűjtés laboratóriumi gyakorlat Virtuális méréstechnika levelező Mingesz Róbert 5. Óra MA-DAQ – Műszer vezérlése November 26.
Műholdas hangátvitel Műholdas kapcsolatrendszer Előadó: Kovács Iván (MR Rt. Külső Közvetítések Osztálya)
Sándor Laki (C) Számítógépes hálózatok I. 1 Számítógépes hálózatok 3.gyakorlat Fizikai réteg Kódolások, moduláció, CDMA Laki Sándor
Számítógépes Hálózatok
Mérés és adatgyűjtés Kincses Zoltán, Mingesz Róbert, Vadai Gergely 10. Óra MA-DAQ – Műszer vezérlése November 12., 15. v
Virtuális méréstechnika MA-DAQ műszer vezérlése 1 Mingesz Róbert V
Csernoch Mária Adatábrázolás Csernoch Mária
Hálózati ismeretek 4 Az adatkapcsolati réteg
Forrás kódolás Feladat: -az információ tömörítése.
Kommunikációs Rendszerek
Hangtechnika I. 5-8 Schiffer Ádám
Fizikai átviteli jellemzők, átviteli módok
Számítógépes Hálózatok GY 3. Gyakorlat Adatkapcsolati réteg Számítógépes hálózatok GY1.
Huffman Kódolás.
Számítógépes hálózatok I.
TÉTELEK Info_tech_2012. Simon Béláné. 1. TÉTEL 1.a. A digitális számítógép és a logikai áramkör kapcsolata (6.4.1.) 1.b. Az ÉS logikai áramkörnek adja.
INFORMATIKA Számítógéppel segített minőségbiztosítás (CAQ)
Hálózati és Internet ismeretek
Gábor Dénes Főiskola Informatikai Rendszerek Intézete Informatikai Alkalmazások Tanszék Infokommunikáció Beszédjelek Spisák 1. példa Beszéd 4,5 s hosszú.
Folytonos jelek Fourier transzformációja
21. Távközlő Hálózatok előadás
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Az információ-technológia alapfogalmai
VI. Konténerek 18. Tömbök 19. Rendezés, keresés, karbantartás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Az elektrosztatikus mozgatás Székely Vladimír Mizsei.
Kommunikáció.
Adatábrázolás, kódrendszerek
Kódelmélet 1. előadás. A tárgy célja Az infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások központi kérdése: Mindenki sávszélességet akar: minél többet; minél.
Határozatlan integrál
1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar VET Villamos Művek és Környezet Csoport Budapest Egry József.
Nagy Szilvia 4. I−Q-moduláció
Nagy Szilvia 5. Út a csatornán át
Elektronikus tananyag
Információ- és hírközléselmélet '991 Információ- és Hírközléselmélet Vassányi István, Információelmélet –forráskódolás –csatornakódolás.
1 MR EBU műholdas állomás Előadó: Kovács Iván. 2 MR EBU műholdas állomás A Magyar Rádió műholdállomása Az állomás hivatalos neve: HUN-BUD-15 jelentése:
Kommunikációs Rendszerek
Címlap Bevezetés az információelméletbe Keszei Ernő ELTE Fizikai Kémiai Tanszék
A BÁRÁNY ÉS HADSEREGE A SION HEGYÉN Jel 14:1-5 Előadó: Drs Gallusz László.
Kommunikációs Rendszerek
2005. Információelmélet Nagy Szilvia 3. Forráskódolási módszerek.
Kommunikációs Rendszerek
2005. Információelmélet Nagy Szilvia 2. A forráskódolás elmélete.
Amplitúdó ábrázolás Egy szinusz rezgés amplitúdó ábrázolása T periódus idejű függvényre:
Adatátvitel elméleti alapjai
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Számítógép- hálózatok dr. Herdon Miklós dr. Kovács György Magó Zsolt.
Huffman kód.
ELQ 30A+ egyoldalas manuális mérései
UTP (Unshielded Twisted Pair)
Vezetéknélküli és mobil hírközlő rendszerek
Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához VIHIAV 035
Digitális hangtechnikaH
Előadás másolata:

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS TÁVIRATOZÁS A TÁVBESZÉLÉS KEZDETEI Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Bevezetés Gábor Dénes Főiskola TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS TÁVIRATOZÁS A TÁVBESZÉLÉS KEZDETEI TÁVBESZÉLŐ HÁLÓZATOK A SZÁMÍTÓGÉP, MINT VÉGBERENDEZÉS SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK ÁLTALÁNOS ADATÁTVITELI HÁLÓZATOK Házman

TÖRVÉNYI SZABÁLYZÁS JOG A TÁVKÖZLÉSRE Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Bevezetés Gábor Dénes Főiskola TÖRVÉNYI SZABÁLYZÁS JOG A TÁVKÖZLÉSRE A MŰSZAKI JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA Házman

SZOLGÁLATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Bevezetés Gábor Dénes Főiskola SZOLGÁLATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZOLGÁLAT ÉS SZOLGÁLTATÁS NYILT RENDSZEREK ÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA Házman

ADATÁTVITELI RENDSZEREK Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Bevezetés Gábor Dénes Főiskola ADATÁTVITELI RENDSZEREK (n+1). réteg n. réteg (n+1). info n. info primitívek Házman

ADATJELEK IMPULZUS SOROZATOK ADÁSA ÉS VÉTELE Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola ADATJELEK IMPULZUS SOROZATOK ADÁSA ÉS VÉTELE CSATORNA HATÁSA AZ ÁTVITELRE KIEGYENLÍTŐK ALKALMAZÁSA BITKEVERÉS VONALI KÓDOK JELLEMZÉSE ALAPSÁVI VONALI KÓDOK DIGITÁLIS MODULÁCIÓ A ZAJ HATÁSÁNAK A FIGYELEMBEVÉTELE HIBADETEKCIÓ ÉS -KORREKCIÓ KÓDOLANDÓ HÍRANYAGOK Házman

IMPULZUS SOROZATOK ADÁSA ÉS VÉTELE Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola IMPULZUS SOROZATOK ADÁSA ÉS VÉTELE régebben alkalmazott jelek (pl. Morse-ábc) BINÁRIS (1-0) ÉRTÉKŰ SZIMBÓLUMOK SOROZATA NEM-BINÁRIS SZIMBÓLUMOK SOROZATA Házman

IMPULZUS SOROZATOK ADÁSA ÉS VÉTELE Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola IMPULZUS SOROZATOK ADÁSA ÉS VÉTELE SZIMBÓLU-IDŐTARTAMOK elválasztása KOMPARÁLÁSSAL és SZELEKTÁLÁSSAL MINTAVÉTELI IDŐPONTOK KINYERÉSE Házman

CSATORNA HATÁSA AZ IMPULZUSÁTVITELRE Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola CSATORNA HATÁSA AZ IMPULZUSÁTVITELRE IDEÁLIS ALULÁTERESZTŐ IMPULZUS-ÁTVITELE: Dirac-deltára adott válasza: sinx/x alakú függvény Házman

KIEGYENLÍTŐK ALKALMAZÁSA Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola KIEGYENLÍTŐK ALKALMAZÁSA vizsgáljuk a SZEMÁBRÁT a torzítások miatt SZIMBÓLUMKÖZI INTERFERENCIA, ISI csökkentése KIEGYENLÍTŐKKEL Házman

BITKEVERÉS, SZKREMBLEREZÉS Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola BITKEVERÉS, SZKREMBLEREZÉS ÁLVÉLETLEN JELSOROZATTAL KEVERT JELEN HASZNÁLHATÓ AZ ADAPTÍV KIEGYENLÍTÉS DESZKREMBLEREZÉS Házman

A ZAJ HATÁSÁNAK A FIGYELEMBEVÉTELE Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola A ZAJ HATÁSÁNAK A FIGYELEMBEVÉTELE Házman

VONALI KÓDOK JELLEMZŐI Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola VONALI KÓDOK JELLEMZŐI RITKÁN HASZNÁLHATÓK MÓDOSÍTÁS NÉLKÜL (kivéve az INTENZITÁS MODULÁCIÓ) ALAPSÁVI VONALI KÓDOK DIGITÁLIS MODULÁCIÓ Házman

ALAPSÁVI VONALI KÓDOK MANCHESTER kód Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola ALAPSÁVI VONALI KÓDOK MANCHESTER kód AMI kód (nem-nulla sorozatoknál a HDB3 kód) TÖBBSZINTŰ, (pl. 4B3T) - Házman

HDB3-KÓD 1 - felváltva pozitív és negatív impulzus 0 - jel hiánya Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola HDB3-KÓD 1 - felváltva pozitív és negatív impulzus 0 - jel hiánya Ha háromnál több 0 követi egymást, akkor 0000 helyett: 000V, ha az utolsó helyettesítés óta a V szintű jelek száma páratlan B00V, ha az utolsó helyettesítés óta a V szintű jelek száma páros - Spisák

Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola HDB3-KÓD -V V 0 1 0 0 0 0 1 1 0 V+ 0 0 0 V+ V- V+ - Spisák

0101000011000001 HDB3-KÓD 0 V+ 0 V- 0 0 0 V- V+V- B+ 0 0 V+0 V- Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola HDB3-KÓD 0101000011000001 -V V 0 V+ 0 V- 0 0 0 V- V+V- B+ 0 0 V+0 V- - Spisák

A jel és a zavar elválasztása 4-fázisú (a) és 8-fázisú (b) PSK esetén Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola DIGITÁLIS MODULÁCIÓ FREKVENCIA MODULÁCIÓ (FSK) FÁZISMODULÁCIÓ (több-fázisú) több-fázisú és -amplitúdójú QAM A jel és a zavar elválasztása 4-fázisú (a) és 8-fázisú (b) PSK esetén Házman

HIBADETEKTÁLÁS ÉS -KORREKCIÓ Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola HIBADETEKTÁLÁS ÉS -KORREKCIÓ PARITÁSBITEK (TÖMBPARITÁS) Spisák

LINEÁRIS KÓDOK a kód aránya. kódtávolság a kód hibajavító képessége Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola LINEÁRIS KÓDOK a kód aránya. kódtávolság a kód hibajavító képessége Spisák

PÉLDA LINEÁRIS KÓDOK LINEÁRIS KÓDOK speciális fajtája: CRC-KÓD Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola LINEÁRIS KÓDOK LINEÁRIS KÓDOK speciális fajtája: CRC-KÓD PÉLDA m=10 információs bitből N=14 bit hosszúságú üzenetet képezünk a generátorpolinom segítségével. Spisák

PÉLDA KÓDOLANDÓ HÍRANYAGOK Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Adatjelek Gábor Dénes Főiskola KÓDOLANDÓ HÍRANYAGOK 1. KÓDOLÁS VÁLTOZÓ SZÓHOSSZÚSÁGGAL 2. KÓDOLÁS ÁLLANDÓ SZÓHOSSZÚSÁGGAL PÉLDA Legyen adott öt szimbólum előfordulási valószínűsége: p(A)=0,35, p(B)=0,25, p(C)=0,2, p(D)=p(E)=0,1 Spisák

Informatikai Rendszerek Intézete Infokommunikáció Informatikai Alkalmazások Tanszék Bevezetés Gábor Dénes Főiskola A 11 B 10 C 00 D 011 E 010 100 40 60 25 35 B A 20 20 C 10 D E Spisák