Magyar orvosiműszer-gyártó kis- és középvállalatok nemzetköziesedése – egy vállalati kutatás eredményei Sass Magdolna MTA KRTK KTI "Terepkutatás" konferencia, Budapest, november

KKVENT_8 „A hazai kis- és középvállalkozások esélyei a nemzetköziesedő tudásgazdaságok korában” című kutatás keretében készült tanulmány, kutatásvezető: Inzelt Annamária

A vizsgált ágazat Nemzetközi összehasonlításban viszonylag jelentős ágazat, jelentős KKV-részesedéssel és hazai tulajdonnal, de összességében kicsiny a súlya a feldolgozóiparban A feldolgozóipari átlagnál jelentősen K+F-intenzívebb (mind a K+F-kiadást, mind a K+F-foglalkoztatottak relatív arányát tekintve) Földrajzilag koncentrált: a Medicor romjain, illetve egyetemi városokban (spin-offok) Egyes vállalatok: viszonylag jelentős globális pozíciók piaci résekben (sikeres és dinamikusan növekvő export, a válság alatt is, de a teljes kivitelben kicsiny a súlya) Állami támogatás: minimális (néhány vállalat egy-egy terméke számára biztosított piac; de több vállalat inkább hátrányos helyzetben: pl. közbeszerzések)

Módszer kérdőíves felmérés és vállalati interjúk különféle vállalati listák (szakmai szervezet, KSH, Cég-Kód-Tár) alapján 175 innovatív (innovációt végző) orvosiműszer-gyártó vállalat listája a kérdőívre 23 vállalat válaszolt a 175-ből (13 %) 12 vállalatvezetővel készült ugyanezen kérdőív által vezetett mélyinterjú

Miért ez a módszer? A statisztikai besorolás (TEÁOR03 és 08 egyaránt) nem teszi lehetővé az orvosiműszer-gyártó, és azon belül is az innovációt végző cégek egyértelmű azonosítását, ennek alapján a statisztikai adatok használata problémás; ezen felül nincs külön adatsor az innovatív vállalatokra az ágazaton belül A kérdések egy jelentős részére csak így kaphattunk választ (az innováció milyensége, területei, valódi nagysága, nemzetközi vetülete, a nemzetköziesedés formája, motivációi és korlátai)

Elméleti háttér A vállalatok nemzetköziesedésére vonatkozó elméletek: Fokozatos nemzetköziesedés (stages) (Johanson-Vahlne) OLI-keret (Dunning) Hálózatos elmélet A „született globálisok” elmélete (pl. Madsen, Servais)

A kutatás eredményei 1 Kiemelten az alkalmazott módszerhez köthető eredmények: 1.a vállalatok többsége alacsonyabb K+F-költést és K+F-személyzetet regisztrál, mint amennyit valójában végez, ennek okai: egyrészt az adminisztratív kapacitás hiánya (főleg a kisebb vállalatoknál), másrészt az adóellenőrzéstől való félelem. Ennek alapján valószínűsítjük, hogy a magyarországi K+F-költésre vonatkozó adat az ágazatban (sőt összességében is) alulbecsült lehet

A kutatás eredményei 2 2. A vizsgált ágazat bizonyos, nem GVC-k által dominált szegmenseiben vannak vezető magyar világvállalatok, versenyképességük alapja a folyamatos fejlesztés, a speciális szaktudás, az innovativitás Vannak köztük az alapítás után gyorsan (def.: 5 éven belül) nemzetköziesedő, ú.n. „született globális” vállalatok is, amelyeket nevezhetünk „feltörekvő született globálisnak” is, a meginterjúvoltak között legalább potenciális

A kutatás eredményei 3 3. A magyar innovatív KKV-k általában fokozatosan nemzetközisednek, de mint láttuk, vannak közöttük „született globálisak” is. A „született globálisok” közös jellemzőit leginkább az interjúk alapján sikerült azonosítani (általánosítás problémái a kicsiny elemszám miatt – de születtek már elméletek néhány esettanulmány alapján) (kutató)orvosok találmányán alapul a vállalkozás, ők maguk indítják be: „spinoff”-jelleg (Szabadalom fontossága: eltér, de) –OA/OLI Alap: nagyon erős személyes kapcsolatok a vezető kutatókkal- központokkal (és kórházakkal) Németországban és az USÁban, ennek alapján gazdasági kapcsolatok is – hálózatos elmélet Szintén fontos: minőség: high tech alkatrészek importja Japánból, USÁ-ból, de összeszerelés Magyarországon

A kutatás eredményei 4 Szakaszosan nemzetköziesedők Többféle szakasz megkülönböztetése – a szakirodalomhoz képest, az interjúk alapján Pl. eseti mellett: passzív export Bérmunkához kapcsolódó export/import Sikertelen nemzetköziesedés: visszalépés (pl. a mintában: moszkvai képviseleti iroda bezárása)

Összességében Az ilyen jellegű kutatások esetében elengedhetetlennek tűnik a vállalati interjúk alkalmazása, mivel rengeteg területen egészíthetik ki/árnyalhatják az elméleti munkák és a csak számokon alapuló empirikus elemzések következtetéseit Még fontosabb lehet az egyes „kiugró” esetek elemzésében (itt pl. született globális)

Köszönöm a figyelmet!