A közcélú munka hatása a települési tartós munkanélküliségre Köllő János Munkaerőpiaci Tükör 2011, MTA KTI – OFA. Szerk. Fazekas Károly - Kézdi Gábor. Közelkép: szerk. Kézdi Gábor. Köllő János – Scharle Ágota: A közcélú foglalkoztatás kibővülésének hatása a tartós munkanélküliségre, 145-160. oldal

„A közmunka a valódi munkaerőpiacra visszavezető út első lépése” Más célok is, de ha  nem igaz, akkor egy önmagát újratermelő, drága rendszer (2010: 170 mdFt, 2012: 132 + ? mdFt) Vajon igaz-e?

Előzmények A közmunka elhelyezkedésre gyakorolt hatásáról lényegében semmit sem tudunk Egyéni szintű adatok hiányában nem folytak kutatások 2001 óta (Galasi-Nagy 2001) Kivétel: Firle-Szabó (2007), MEF, de az adatok nem alkalmasak a meg nem figyelt heterogenitás hatásának kiszűrésére

Kísérlet települési szintű adatok felhasználásával Kérdés: azonos mértékű rövid távú munkanélküliségből (UR) eltérő mértékű tartós munkanélküliség (UT) keletkezik-e a közfoglalkoztatás eltérő szintjétől függően? Előny: a települési szintű meg nem figyelt heterogenitás figyelembe vehető települési fix hatásokkal (ci) Hátrány: a közmunkás/segélyezett arány azonos értéke mögött eltérő közfoglalkoztatási gyakorlatok állhatnak: sok ember dolgozik keveset vagy fordítva

Fontos feltételek az identifikációhoz Legyen jelentős a közmunkás arány települések közötti szórása  Legyen jelentős a kistérségen (azonos munkapiacon) belüli szórás  Közmunkás arány kistérségek közötti szórása: 10.9 % (2005) Közmunkás arány kistérségeken belüli szórása: 13.7 % (2005) Legyen nagy a településen belüli intertemporális szórás  2003-2008-ban: 9%

Különféle modellek Szintben becsült egyenletek: KC befolyásolja-e a tartós U szintjét azonos (korábbi) rövid távú U esetén? Differenciákban becsült egyenletek: KC változása befolyásolja-e a tartós U szintjének változását azonos (korábbi) rövid távú U-változás esetén? Késleltetések: adott évi és előző évi KC, illetve KC Autokorreláció: a tartós U különösen magas/alacsony szintje összefügghet azzal, hogy az előzőleg is különösen magas/alacsony volt. Kísérlet ennek figyelembe vételére

Eredmények Nagyrészt precízen becsült nullák, és inkább pozitív paraméterek  A közfoglalkoztatásban meglévő különbségek nem hatnak a tartós munkanélküliség különségeire  Ha van hatás, az inkább pozitív: több KC  nagyobb tartós U, de a nagyságrendek jelentéktelenek  A legerősebb becsült hatás (3. oszlop): egy szórásegységgel magasabb közmunkás arány  1/20 szórásegységgel magasabb tartós U

Tükör 2011: hatásvizsgálatok. Ez az? Ha valaminek: előzetes hatásfelmérésnek tekinthető Nem ártott volna/ártana ilyeneket végezni az ÚMFT-hez vagy a Magyar Munkatervhez hasonló programok bevezetése előtt Nem pótolhatja az egyéni adatokon végzett vizsgálatokat *** Egy egyéni adatfelvétel költsége kb. 50-70 mFt. Ez az elmúlt 10 évben KC-re költött összegnek nagyjából 0.003 százaléka. Az egy munkaórára eső KC összkiadás 2010-ben: 71 mFt 2000 áprilisa óta legalább hétszer-nyolcszor reformálták meg a tartós munkanélküliek segélyezését (+KC), úgy, hogy még csak aggregált adatok sem álltak a döntéshozók rendelkezésére