4. Gyires Béla Informatikai Nap Debreceni Egyetem Informatikai Kar Új eredmények a Chomsky-féle (formális) nyelvtípusokkal kapcsolatban Dr. Nagy Benedek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A digitális számítás elmélete
Advertisements

Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
KÉSZÍTETTE: Takács Sándor
Adatelemzés számítógéppel
Egyszerű LL grammatika.  Definíciók  Példa. Ábrákkal  MASM program (szó felismerése LL(1) –ben )
Szemiot i ka.
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Matematika és Tánc Felkészítő tanár: Komáromi Annamária
Determinisztikus programok. Szintaxis: X : Pvalt program változók E : Kifkifejezések B : Lkiflogikai kifejezések C : Utsutasítások.
Kötelező alapkérdések
Illés Tibor – Hálózati folyamok
Algebrai struktúrák 1.
4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok
Kétértékűség és kontextusfüggőség Kijelentéseink igazak vagy hamisak (mindig az egyik és csak az egyik) Kijelentés: kijelentő mondat (tartalma), amivel.
Az első program, avagy ismerkedés a nyelvvel
Bayes hálók október 20. Farkas Richárd
Szintaktikai elemzés február 23..
A számítógépes nyelvfeldolgozás alapjai
Szintaktikai elemzés március 1.. Gépi tanulás Osztályozási feladat: Adott egyedek egy halmaza és azok osztályba tartozási függvénye (tanító halmaz),
Példa az Early-algoritmus alkalmazására
Programozáselmélet Logikák és módszerek a programhelyesség bizonyításához.
ELTE Matematikai Intézet
Az informatika logikai alapjai
Papp Róbert, Blaskovics Viktor, Hantos Norbert
Programozó matematikus szak 2003/2004-es tanév II. félév
Programozó matematikus szak 2003/2004-es tanév II. félév
A digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete
Determinisztikus véges automaták csukva nyitva m s kbsm csukva nyitva csukva nyitva csukvanyitva 1. Példa: Fotocellás ajtó s b m m= mindkét helyen k= kint.
1 Györgyi Tamás – GYTNAAI.ELTE 2007 Április 03 Algoritmusok És Adatszerkezetek 2 Gráfalgoritmus Bellman-Ford Algoritmusa S a b d e
Operációs rendszerek gyakorlat Reguláris kifejezések.
Operációs rendszerek gyakorlat. Reguláris kifejezések.
Bekezdésformázás Nevem: Berkes András Speciális kategória
A digitális számítás elmélete
Operációs rendszerek gyakorlat 2. Gyakorlat Vakulya Gergely.
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
2003. december 18.Gyires Béla Informatikai Nap1 Következtés tudás alapú rendszerekben Bognár Katalin Debreceni Egyetem Informatikai.
C nyelv utasításai.
Fejmozgás alapú gesztusok felismerése Bertók Kornél, Fazekas Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Debreceni Képfeldolgozó Csoport KÉPAF 2013, Bakonybél.
Készítette: Lakos Péter.  Adott egy irányított vagy irányítatlan, véges gráf.  Írjuk ki a csúcsokat egy kezdőcsúcstól való távolságuk növekvő sorrendjében.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék R „Big Data” elemzési módszerek Kocsis Imre
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
Boole-algebra (formális logika).
Logika 2. Klasszikus logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék február 17.
VÉGES AUTOMATA ALAPÚ TERVEZÉSI MODELL
A Dijkstra algoritmus.
Nemdeterminisztikus tulajdonság tesztelés László Lovász Katalin Vesztergombi.
Adatbázis-kezelés.
1 Szélességi Bejárás Györgyi Tamás – GYTNAAI.ELTE 2007 Március 22 Algoritmusok És Adatszerkezetek 2 Gráfalgoritmus S b a d e f h g c.
Dijkstra-algoritmus. A Dijkstra-algoritmus egy mohó algoritmus, amivel irányított gráfokban lehet megkeresni a legrövidebb utakat egy adott csúcspontból.
Az informatika logikai alapjai
Kiterjesztések szemantikája: Szemantikai tartomány : Adatoknak, vagy értékeknek egy nem üres halmazát szemantikai tartománynak nevezzük. Jelölése: D. Egy.
Adatszerkezetek és algoritmusok 2008/ Algoritmus Az algoritmus szó eredete a középkori arab matematikáig nyúlik vissza, egy a i.sz. IX. században.
Informatika logikai alapjai természetes levezetés
LL(1)-elemzés ● az LL(1)-elemzők már jobbak az előzőeknél, bár nem fedik le a programozási nyelvek szükségleteit ● alapötlet: a levezetés következő lépéséhez.
Fordítóprogramok gyakorlat tavaszi félév gyakorlatvezető:Kitlei Róbert szoba:D 2-616B honlap:
Precedencia-nyelvtanok
Programozási nyelvek alapfogalmai
„Big Data” elemzési módszerek
LL(1)-elemzés az LL(1)-elemzők már jobbak az előzőeknél, bár nem fedik le a programozási nyelvek szükségleteit alapötlet: a levezetés következő lépéséhez.
Teljes visszalépéses elemzés
A Számítástudomány alapjai A Számítógépek felépítése, működési módjai
Algebrai struktúrák 1.
Számításelmélet 7.
Formális nyelvek és gépek
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
Gráfok - 1 Definíció: Irányított gráf (digráf) G=(V,E) rendezett pár.
Absztrakt problémák Q  I  S, az absztrakt probléma kétváltozós reláció az esetek (I) és a megoldások (S) halmazán Példa: legrövidebb út Eset: gráf és.
Pipeline példák (IMSC, 2019).
Előadás másolata:

4. Gyires Béla Informatikai Nap Debreceni Egyetem Informatikai Kar Új eredmények a Chomsky-féle (formális) nyelvtípusokkal kapcsolatban Dr. Nagy Benedek Egyetemi tanársegéd május 6.

Témaválasztás Digitális geometria (PhD disszertáció) –Szomszédsági sorozatok különböző rácsokon Logikai fejtörők –Speciális típusok, gráfreprezentáció, megoldás a gráf segítségével Nem klasszikus „számítógépek” –Biológiailag motivált gépek (DNS, membrán) –Intervallum-értékű számítógép Formális nyelvek és automaták

Formális Nyelvek és Automaták Klasszikus elmélet: Chomsky hierarchia Primitív szavak és permutációk Mintával megadott nyelvek (Pattern languages) Gráfokkal irányított nyelvtanok (Programmed grammars with various graphs) Nyelvek távolságai (kapcsolat a digitális geometriával)

Rek. Fels. Chomsky hierarchia Véges nyelvek Reguláris nyelvek Páros-lineáris nyelvek Lineáris(-környftl.) nyelvek Környezetfüggetlen ny. Környezetfüggő nyelvek Rekurzívan felsorolható ny. Körny. függő Körny. ftlen Lineáris Páros-Lin. Reguláris Véges

Miről lesz most szó? –Reguláris nyelvek: Normál forma reguláris kifejezésekre –Unió-mentes nyelvek Unió - komplexitás –Lineáris nyelvek (és speciálisan páros-lineáris) 2 fejű véges automata –Környezetfüggő nyelvek Pentonnen NF nyelvtan Legbaloldalibb levezetés Szintaktikai elemzés

Reguláris nyelvek Megadásuk: –Véges automata determinisztikus, nem-determinisztikus –Reguláris (bal-lineáris, jobb-lineáris) nyelvtan –Reguláris kifejezés: Konkatenáció Kleene-csillag (Iteráció) Unió Uniómentes nyelv: reguláris kif. unió nélkül

Reguláris kifejezések Normál forma: –uniómentes kifejezések véges uniója Az alábbi ekvivalens átalakításokkal: (x+y)*(x* y*)* (x+y)zxz+yz x(y+z)xy+xz (x+y)(z+v)xz+xv+yz+yv Unió-komplexitás: –Uniómentes tagok minimális száma

Reguláris kifejezés normál formája - Unió-komplexitás uniómentes nyelvekre kompl: 1 reguláris nyelvekre kompl. véges véges nyelvekre: kompl.= a szavak száma bármely L reguláris nyelvre L* uniómentes. Normál formájú reg. kif: A kifejezés-fában Unió csak a gyökérben

Lineáris nyelvek A nyelv megadása: –Nyelvtannal: Normál forma a nyelvtanhoz: Páros-lineáris nyelvek:

Lineáris nyelvek – 2 fejű automata

2-fejű automata - eredmények a nemdeterminisztikus 2 fejű automata által elfogadott nyelvek osztálya megegyezik a lineáris nyelvekkel. Minden 2-fejű automatához van olyan ekvivalens 2-fejű, aminek minden lépésében (átmenetében) csak egy fej lép. A determinisztikus verzió kevesebbet tud.

Páros-lineáris nyelvek Olyan elfogadó automatákkal jellemezhető, ahol mindig mindkét fej lép (kivéve, ha már csak 1 jel van köztük a szalagon). Minden ilyen nyelv elfogadtatható determinisztikus automatával is. (Ezekre a speciális automatákra a determinisztikus és a nemdeterminisztikus változat ereje megegyezik.)

Példák Palindrom nyelv:

Környezetfüggő nyelvek Megadásuk nyelvtannal és ekkor S nem fordul elő szabály jobb oldalán 1974: Pentonnen egy-oldali normál forma

Levezetési-’fa’ Pentonnen normál formájú nyelvtanban S  AG,G  BC, A  IJ, J  DE, EB  EE, EC  EK, K  FL, D  IM, M  AB, BE  BB, BF  BO, O  CL, A  a, B  b, C  c, D  a, E  b, F  c, I  a, L  c Környezet-élek a gráfban

Legbaloldalibb levezetés Nem mondatforma, hanem levezetési gráf értelemben –A már meglevő gráfrész nem változhat a levezetés során, de környezetként még bármely ‘szélső’ nemterminális kellhet.

Szintaktikai elemző a CYK-ra épülve A környezetfüggő szabályokat kell külön kezelni: a cellákba a környezetfüggő szabályok miatt bekerülő nem- terminálisoknál: nyilvántartani milyen feltételekkel került be. A kitöltés iránya: (legbal levezetés miatt) Program kész

Vége Köszönöm a figyelmet! Információ: nbenedek (at) inf.unideb.hu