A logisztika története A logisztika tárgya A logisztika alapjai

A logisztika története „Őskor” Jomini tábornok II. Világháború Napjaink

Logisztikai alapok Általános fogalma: Anyagok, energia, szolgáltatások (információk) logisztikai rendszereken belüli vagy rendszerek közötti szabályozott áramlásának tudománya. Célja: Megfelelő anyag, (szolgáltatás): M mennyiségben, M minőségben, M időben, M helyen, optimális költséggel álljon rendelkezésre.

Logisztikai alapfunkciók Fő funkciók: Anyagi funkció (termelés, illetve az anyagok kezelésével kapcsolatos műveletek összessége) Technikai funkció (a technika üzemeltetése és fenntartása) Mozgatási (szállítási) funkció (dinamikus elem), Infrastruktúra funkció, Szolgáltatási funkció. Egészségügyi funkció Marketing, kereskedelmi funkció Támogató funkciók: - Logisztikai informatika, - Termékazonosítás, - Logisztikai rendszertechnika fejlesztés, forgalmazás. - Költségvetési gazdálkodás, számvitel, elszámolás

Az ellátási logisztika összetevői: - Anyagok biztosítása : szükséglet megállapítása, beszerzés, készletképzés, tárolás, raktározás, felhasználás normatív szabályozása, elosztás. - Anyagkezelési műveletek: • anyagmozgatás (rakodás, belső szállítás) • egységrakomány /ellátmányi egység/ képzés (komissiózás, elemi anyagcsomagok elhelyezése, rögzítés) • megelőző technológiai folyamatok (köztes összeszerelés) • feldolgozás (ételkészítés) • kiszolgálási, feltöltési folyamatok - Szállítási műveletek dataZSI

A disztribúció-ellátási lánc Folyamatai: - az anyagmozgatási műveletek - a csomagolás - a raktározás - az információk - a vezérlés, az irányítás, a szervezés. Rendszer-elemek: - infrastruktúra - eszközök - humán erőforrás Az áruelosztási rendszerek hatékony működése teszi lehetővé az élő- és holtmunka szükséglet mikro és makro szintű optimalizálását is. Fokozatok (lépcsők)

Készletváltozások Raktár Raktár Raktár Raktár 1. 3. Szakaszos beszállítás, folyamatos kiszállítás Szakaszos beszállítás, szakaszos kiszállítás klt. vált. klt. vált. 2. 4. Raktár Raktár Folyamatos beszállítás, folyamatos kiszállítás Folyamatos beszállítás, szakaszos kiszállítás klt. vált. klt. vált.

Az anyagáramlás típusai determinisztikus (*): az áramlás jellemzőinek változásai leírhatók, meghatározhatók. sztochasztikus (*): az áramlás jellemzői csak valószínűségi változókkal írható le. (*) mindkét típus esetében megkülönböztetünk folytonos anyagáramlást és diszkrét (szakaszos) anyagáramlást. dataZSI

Az anyagáramlás térbeni, időbeni és mennyiségi összefüggései út (s): az anyagmozgatás útvonala, kezdő- és végpontjainak egymáshoz viszonyított térbeli helyzete; idő (t): az anyagmozgatás időpontja, illetve időtartama; mennyiség (M): a szállításban, mozgatásban szereplő anyag mennyisége dataZSI

Az anyagáramlás mutatói anyagáram erősség; anyagáram intenzitás; szállítási munka; szállítási teljesítmény dataZSI

Egy ellátási lánc tervezési folyamatának célja a szükségletek és a források közötti egyensúly megteremetése; a készletképzésre vonatkozó döntések kialakítása (létrehozzuk-e és mekkora készletet tartsunk fenn); raktárak, ellátási források helyének kiválasztása; a közlekedési-szállítási alágazat kiválasztása dataZSI

Ellátási lánc termelés, forgalmazás. FOLYAMAT: szükségletszámvetés ● Cél: termelés, forgalmazás. FOLYAMAT: szükségletszámvetés beszerzés, mozgatás készletezés tárolás (raktározás) elosztás felhasználás újrahasznosítás dataZSI

RST-folyamatok Rakodás: - az anyagok hely-, és időkoordináta változásai: Kis távolságokon, elsősorban vertikális mozgatás. Szállítás: - az anyagok hely és időkoordináta változása: Belső szállítás (üzemen belül) Külső szállítás: kritériuma, hogy közlekedési hálózat és szállítójárművek igénybevételével – nagy távolságokra Tárolás: - a hely koordinátái nem változnak, csak az időkoordináták. de: van mozgótárolás (katonai) ún. mozgó készletek szállító járműveken.

Egységrakomány: Speciális, célirányosan kifejlesztett egységrakományképző (raklapok, konténerek) és rögzítő eszközökkel (pántoló, heveder, háló) gépi mozgatású egységekké összefogott anyagmennyiség. Ellátmányi egység (katonai vagy City-logisztikai fogalom): egy meghatározott alegység vagy más kötelék meghatározott időtartamra szóló, többféle anyagszükségletét tartalmazó egységrakomány. (Az együtt tárolhatóság szabályai betartásával.)

Az egységrakomány-képzés műveletei Kommisiózás: Az anyag gépi rakodási (ellátmányi) egységbe való összeválogatása. Az összeválogatott anyagok elhelyezése az egységrakomány-képző eszközök(ben), figyelembe véve az elemi csomagok tömegét és a csomagolás teherbírását. Rögzítés (pántolás)

Anyagmozgatási rendszerek Üzemi anyagmozgatás: - beszállított anyagok betárolása, - gyártási folyamat kiszolgálása, - előállított termék kiszállítását szolgáló ag.mozgatás Raktári anyagmozgatás: betárolás kiszolgálása, - vevő-kiszolgálási (komissiózási) műveletek, - kiszállításhoz kapcsolódó rakodási műveletek. Mobil (nem helyhez kötött) anyagmozgatás Elemi csomagok és ellátmányi egységek mozgatása. • Repülőtéri (cargo) anyagmozgatás.

Raktári anyagmozgató eszközök kiválasztása A raktár rendeltetése szerint: készletek tárolása és frissítése (az anyagok minőségének fenntartása szavatossági időn belül) tárolás és vevőkiszolgálás. Az anyagforgalom intenzitása szerint: - folyamatos vagy ciklikus anyagforgalom. Az infrastruktúra jellege szerint : - korszerűen épített céllétesítmény, más alaprendeltetésű építmény raktárként való felhasználása.

Repülőtéri anyagmozgató eszközök Cargo repülőtér (indító/berakó és fogadó/kirakó) repülőtér: légi szállítmányok kezelése: légi egység-rakományok, konténerek rakodása. - mobil, görgőpályás rakodó asztalok, - nagy teherbírású, görgős emelővillával szerelt targoncák, - hagyományos emelő és szállító targoncák, - kombinált eszközök (reptérkarbantartó eszköz és rakodódaru egy hordozó alvázra építve) -

Azért néha előfordulnak szállítási-tervezési hiányosságok

Az anyagok raktározása dataZSI

Áttekintés a tárolás és a raktározás definiálása a tárolás és a mozgatás összefüggései raktározási folyamatok értelmezése tárolás, raktározás, tárolóterek, áruk fogadása, betárolás, átcsomagolás, komissiózás, komplettírozás, belső anyagmozgatás az anyagok kiadása dataZSI

Mozgatás A mozgatás különböző célú és távolságú helyváltoztatáshoz különböző szállítási módszerek és eszközök kiválasztását és alkalmazását jelenti. A mai szállítási rendszerek erre sokféle lehetőséget kínálnak. dataZSI

Raktározás A raktározáson az anyagok fizikai elhelyezését értjük. A raktározás a tárolóterek, tárolóhelyek, (raktárak) műszaki követelményeivel, a tárolási és raktári anyagmozgatási technológiákkal, az anyagok tárolási rendjével foglalkozik. A raktárak száma, mérete, földrajzi elhelyezése mindig valamely disztribúciós hálózat részeként kerül meghatározásra. Ehhez tartozik a készletezés is, amely nem kizárólag raktározás, hanem egy döntési mechanizmus, amely a rendszert logikailag működteti. dataZSI

Tárolás A tárolás funkciója: - az anyagot mennyiségi tekintetben megőrizni; - az anyag minőségét a szavatossági időn belül megőrizni. dataZSI

Tárolási mód megválasztása Az áru fizikai állapota: darabáru, ömlesztett, folyékony, gáznemű. Az áru sajátosságai: méret, térfogat, fajsúly, csomagolás. Az áru mennyiségi mutatói: készlet, fajtaszám, cikkszám. A raktár forgalma: be-és kitárolás periódusai, volumenek.

A tárolás és a mozgatás összefüggései: a nagyobb raktári készlet azt jelenti, hogy ritkábban, nagyobb tételekben lehet szállítani, de ugyanez fordítva is igaz. léteznek olyan rendszerek is, ahol csak minimális (tartalék-jellegű) raktári készlet van, beszállítás után azonnal felhasználás következik (elsősorban a gyártási logisztikában). Ez feltételezi a JIT módszer alkalmazását. dataZSI

A raktárak be- és kiszállításainak alapesetei szakaszos beszállítás és szakaszos kiszállítás: a beszállítások és a kiszállítások azonos időközönként és azonos tételnagyságokban kerülnek végrehajtásra folyamatos beszállítás és folyamatos kiszállítás: a beszállítások és a kiszállítások megszakítás nélkül folynak, és a raktározás csak a biztonsági készletszint fenntartására korlátozódik dataZSI

A raktározási rendszer Funkciója: vezérlő vagy kiegyenlítő Rendeltetése: - Készletek tárolása (stratégiai tartalékolás) - Gyűjtő-elosztó (vevő-kiszolgálási) funkció - Egyéb (vám, tranzit, konszignációs stb.) Elemei létesítmények (infrastruktúra) gépek tároló berendezések, eszközök humán faktor (munkaerő) informatika dataZSI

Logisztikai szolgáltatások, diszribúció, Logisztikai Szolgáltató Központok Disztribúció Logisztikai Szolgáltató Központok

A logisztika szemlélet és gyakorlat A szemlélet ELEMEI: Rendszerszemlélet, Folyamatorientáltság, Összköltség-szemlélet, Magas színvonalú vevőkiszolgálás: Ez az előző, ún. M-ekben jut kifejezésre a logisztikában. A folyamatok logisztikai rendszerekben és azok között mennek végbe. -Logisztikai rendszerek: mikro (vállalati), makro (ágazati nagy rendszerek), metalogisztikai (több koóperáló vállalat összehangolt rendszere) Komplex folyamattervezés, szabályozás, irányítás. Az anyag, információ, okmány és pénzmozgás összehangolása.

Logisztikai szolgáltatások Fő funkciók: Termék -továbbítási szerződés. Áruszállítás. Támogató funkciók: - Csomagolási feladatok, Raktározás, Átkészletezés. Kiegészítő funkciók: - Vámkezelés; - Biztosítás. Szolgáltatók: szállítmányozó, fuvarozó; LSZK

Szállítmányozás Speditőrök, szállítmányozók végzik. Rendeltetése: árueljuttatási folyamatszervezés. Alapja: a bizalmi elv. Általában saját nevükre, de megbízóik számlájára kötnek szerződést. Szükséges képességek: - áruismeret,(pl. a veszélyes anyagok) - fuvarpiaci ismeret, - szabályismeret (cél-és tranzitországok sajátos szabályai, csomagolás, vámeljárás, biztosítás, tarifák stb.) - fizetési feltételek kialakítása (az áru-és pénz-mozgás szinkronja)

Szolgáltatások elemzése Megvalósulhatnak a logisztika minden területén. Dilemma: belső vagy külső szolgáltatás? Belső szolgáltatás előnyei: rendelkezési jog útján, bármely helyzetben alkalmaz- ható, megbízhatóság. Hátrányai: nagy létszámot és technikát köt le, kapacitása rugalmatlan, költséghatékonysága alacsony.

Lehetséges szolgáltatások Személyi állományra irányuló szolgáltatások: - elhelyezés, étkeztetés, fürdetés, mosatás, orvosi ellátás, kultúr-,és pihentetési szolgáltatások. Technikára irányuló szolgáltatások: - javítás, szerviz, biztonságtechnikai bevizsgálás. Általános szolgáltatások: anyagraktározás, szállítás, infrastruktúra biztosítása, üzemanyag ellátás.

Tárolás A tárolás funkciója: - az anyagot mennyiségi tekintetben megőrizni; - az anyag minőségét a szavatossági időn belül megőrizni. dataZSI

A készletszint és a szállítás összefüggései a nagyobb raktári készlet azt jelenti, hogy ritkábban, nagyobb tételekben kell szállítani, de ugyanez fordítva is igaz léteznek olyan rendszerek is, ahol minimális raktári készlet mellett, beszállítás után azonnal felhasználás következik (JIT) dataZSI

A raktárak be - és kiszállításainak alapesetei Szakaszos beszállítás és szakaszos kiszállítás: a beszállítások és a kiszállítások azonos időközönként és azonos tételnagyságokban kerülnek végrehajtásra: nagyobb tárolótér esetén, nagy kapacitású szállítóeszközzel. Általában a köztes disztribúciós raktárakra jellemző. Folyamatos beszállítás és folyamatos kiszállítás: a beszállítások és a kiszállítások megszakítás nélkül folynak, és a raktározás csak a biztonsági készletszint fenntartására korlátozódik. A folyamatos vevőkiszolgálást végző raktárakra jellemző. dataZSI

Szállítási láncok A feladó és fogadóhely közötti áruáramlás hordozói. Fajtái: Egyszerű szállítási lánc: közbeeső átrakás nélküli, terítő és/vagy gyűjtő járatok-bármely szállítási módnál alkalmazható. Összetett: több szállítási mód egymást követő alkalmazása hagyományos RST-műveletekkel. Integrált szállítási lánc: az RST-műveletek eszközei a külső szállítás eszközeivel rendszert képeznek, egységes folyamatszervezés és irányítás jellemzi.

Hagyományos disztribúció 3 lépcsős raktárrendszerrel: TERMELŐI REGIONÁLIS KISZOLGÁLÓ V E Ő K

2 lépcsős, ágazati disztribúció Raktárak: KÖZPONTI KISZOLGÁLÓ V E Ő K Megnövekedett szállítási ráfordítások

1 lépcsős ágazati disztribúció Raktárak: KÖZPONTI Közvetlen vevőkiszolgálás (Virtuális köztes elosztás V E Ő K Raktárak csökkentése Raktárak csökkenése a teljes folyamatra) Megnövekedett szállítási ráfordítások

Integrált disztribúció Különböző Logisztikai szolgáltató Kiszolgáló termelők központ raktárak, (beszállítók) végszerelő üzemek. 1. 2. LSZK 3. 4. 5. Bemeneti funkciók Kimeneti funkciók

Logisztikai Szolgáltató Központok Indíték: a JIT- elvű anyagellátás megvalósítása JIT: Just in Time- éppen időben. Célja: a verseny-képesség nagymérvű növelése a termelésben: Alacsony készletszintek, Rugalmas gyártmányváltás, Megbízható és magas minőséget biztosító beszállítók, Nagymérvű beszállítói szakosodás. (magas minőség, nagy szériák, több megrendelő kiszolgálása) Alapfeltétel: erős informatikai kapcsolat a megrendelő és a beszállító között, megbízható szállítás.

Logisztikai szolgáltató központ kialakulása Logisztikai szolgáltatók megjelenése: - kikötőkben, - nagy vasúti pályaudvarokon. Áruforgalmi központok több szállítási mód összekapcsolásával. Ipari parkok logisztikai szolgáltató elemei. LSZK. Bemeneti és kimeneti funkciók, valamint kiszolgáló-támogató feladatok. (Informatika, eszközszerviz, üza.ellátás, étkeztetés stb.)

Logisztikai szolgáltató központ funkciói Infrastruktúra a logisztikai vállalkozóknak, Szállítási kapcsolat, szállítási mód váltása, Beérkező áruk átmeneti tárolása, Igény szerinti árurendezés, átkészletezés, Köztes összeszerelés, átcsomagolás, Vám-ügyintézés, Városi (City-logisztika) Katonai alkalmazás: - válságkezelés során az ország területén, - BNT- feladatok során.

Logisztikai Szolgáltató Központok helyzete Magyarországon

Anyagi folyamatok: A különböző készültségű és fokú termékeknek a vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása.

Logisztikai rendszerek Beszerzési logisztika: a folyó termeléshez szükséges anyagi inputok biztosítása. Termelési logisztika: a különböző termelési fázisok között áramló termelési készletekkel való gazdálkodás. Marketing (értékesítési) logisztika: összeköti a termelőt a fogyasztóval, a marketingcsatorna fizikai megjelenése, a fogyasztói kiszolgálás térben és időben való megvalósítása.

A logisztikai stratégia: A logisztikai célok és megvalósításukhoz szükséges eszközök együttese. Összetevői: Értékesítési stratégia: fontos a rugalmasság; Hány készletezési pont legyen Hol legyenek a készletezési pontok Hogyan szervezzük meg a szállításokat További kérdések: A vállalkozás készletre vagy rendelésre gyárt? Milyen legyen a szállítás technológiája?   Beszerzési stratégia tényezői: Szállítókkal szembeni követelmények Információs rendszer működése Beszerzési források kiválasztása

Az anyagi folyamatokhoz kötődő stratégiai szempontok Kialakítható -e valamilyen készletezési mechanizmus (készletek szintjét szabályzó eljárás) Szállítás módja (saját vagy külső fuvarozó) A raktározás módja: saját raktározás vagy bértárolás (fedett - fedetlen; nyitott - zárt raktárak anyagfüggő tárolás) Anyagmozgatás gépesítettsége Csomagolás színvonala .

Készletek Olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve, egy évnél rövidebb ideig szolgálják Rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt és ennek során eredeti megjelenési formájukat általában elvesztik (általában, esetenként változatlan formában is maradhatnak).

Készletezési stratégia tényezői: A készletekbe fektetett tőkenagyság meghatározása Saját készletnagyság és a beszerzés arányának meghatározása Vállalkozás működésének rugalmassága Készletezési költségek figyelembevétele Készárukészletek nagysága, összetétele.  

Készletfajták Folyókészlet: Az az anyag, amely az anyagellátást két szállítási időpont között biztosítja. Kiszámítása: átlagos utánpótlási idő * egy napi anyagfelhasználás Biztonsági készlet (törzskészlet): Az a legkisebb készletmennyiség, amely a folyamatos üzemelést legalább a soron kívüli pótlásig biztosítja. (Zavarok esetén biztosítja a folyamatos termelést.) Maximális készlet: A biztonsági és a folyó készlet összege. E fölé a készletszint nem emelkedhet. (normán felüli készlet; indokolatlan tőkelekötés) Átlagkészlet: A biztonsági és a folyó készlet felének az összege. Jelzőkészlet: Azon készletféleségekre használják, amelyekre a rendeléseket a raktári készlet alapján adják fel. Biztonsági készlet + az utánpótlási idő alatt felmerült készlet összege. Technológiai készlet: Készletféleségekre vonatkozik. A felhasználás előtt esetlegesen szükséges technológiai műveletekhez kellenek.(pl.: szárítás – deszka a parkettagyártáshoz) Szezonális készletek: A szállítás, felhasználás, termelés ingadozásai miatt szükséges készletek.

A készletszint-szabályozás lehet: Ciklikus készletszabályozás: Akkora készletmennyiséget kell rendelni, hogy a beérkezett mennyiséggel a készlet elérje a maximális szintet. (utánpótlási időköz; maximális készletszint) Csillapításos készletgazdálkodási rendszer: Maximális készletszint és állandó rendelési tételnagyság jellemző rá. Két raktáros készletgazdálkodási rendszer: Állandó rendelési tételnagyság és jelzőkészlet jellemzője. Amikor a készlet eléri a jelzőkészletet, akkor kell feladni a rendelést. Az első raktárt teletöltjük és a másodikból használunk fel.  

Készletszükséglet megállapításának módszerei: Statisztikai normaszámítási eljárások: (Elmúlt időszak tényadataira épülnek, átlagos körülményekkel és feltételekkel számolnak.) Közvetlen számítási módszerek: Meghatározott műveletek időigényéből, szállítási szerződések feltételeiből indulnak ki a normaszámításoknál. Készlet-optimum számítások (matematikai modellekkel) A cél a készletgazdálkodással kapcsolatos költségek minimalizálása.

Anyagbeszerzés • Források megválasztásának szempontjai: - utánpótlási idő betartása - minőségi követelmények érvényesítése - kedvező ár elérése - készletek forgási sebessége.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!