Nyáriné dr Aleksza Magdolna aleksza.magdolna@postafiok.hu 2010.09.09. Sejttan Nyáriné dr Aleksza Magdolna aleksza.magdolna@postafiok.hu 2010.09.09.

Bevezetés Sejttan – citológia – sejt szerkezete, működése Kialakulás – szoros kapcsolat a technika fejlődésével Mikroszkóp Hansen és fia – 1590 10x nagyítás, bolhanéző üveg Galilei 1610– 2 lencse kombinálása – Bamberg (1624 – mikroszkóp kifejezés) Első rendszeres „felhasználó” – Malphigi – lép: Malphigi testek, tüdő: kapillárisok leírása Robert Hooke

Sejt elnevezés Robert Hooke - 1665 Görög – kytos Latin – cellula Parafa mikroszkópos vizsgálata Üregek

Leeuwenhoek – 1674 felfedezi a szabadon élő állati sejteket (egysejtű állatok, fonalas baktériumok) 270x nagyítás Izomrostok Spermiumok gerincesek vörösvértestjei 1722 publikáció

Sejtelmélet - 1839 Matthias Jakob Schleiden - növények Theodor Schwann - állatok Minden élőlény alapvető szerkezeti és működési egysége a sejt

Rudolf Virchow Új sejtek már meglévő sejtek osztódásából jönnek létre (1885) (Omnis cellula e cellula) Szövetfejlődés alapjai Egy szervezet valamennyi sejtje egyetlen megtermékenyített sejtből származik.

Sejtelmélet fejlődése Hooke – 1665 – sejt fogalma Schwann és Schleiden – 1830-40 – sejtmag felfedezése Flemming – 1870 – a magszerkezet leírása Kölliker, Altmann – 1888-90 – mitokondriumok leírása Golgi – 1898 – Golgi készülék leírása Parter – 1940 – endoplazmás retikulum leírása DeDuve – 1952 – lizoszómák 1975-1984 - citoszkeleton

A sejt fogalma Élőlények egységnyi „része” Szerkezeti, működési, szaporodási szempontból Kialakulása hosszú biológiai folyamat eredménye Magas szinten szerveződött Dinamikus struktúra Állandó kapcsolat a környezettel Anyag-, energia- és információcsere Eredmény: a sejt növekedése, fejlődése és szaporodása A szervezet bonyolultsága ellenére minden sejt egyetlen megtermékenyített sejtből származik A legkisebb élő egység – az összes alapvető életfolyamat

Prokarióták A sejt egyik megjelenési formája Egyszerűbb A ma élő fajok 1-10%-a Nem rendelkeznek valódi sejtmaggal Sokszor hiányoznak az eukarióta sejtalkotók (mitokondriumok, kloroplaszt, Golgi, ER) Archaebacteria – ősbaktériumok Eubacteria – valódi baktériumok Egysejtűek – méretük mm-es nagyságrendű Elérhetik a többsejtű szerveződési szintet – telepeket alkotnak – de minden sejt önálló működésre képes!!

Alakjukat a sejtfal határozza meg Coccus Bacillus staphylococcus genus Bacillus bacillus anthracis Coccobacillus rövidebb pálca hemophilus genus Vibrion görbült pálca Vibrio cholerae Spirillum merev, dugóhúzó Borrelia burgdorferi Spirochaeta hajlékonyabb forma Treponema pallidum Helicobacter pylori

Flagellum Az aktív mozgás szerve Monotrich – egy a végén Lophotrich – egy végén több Amphitrich – mindkét végen egy-egy Peritrich – egész baktérium körül Hajócsavarhoz hasonló mozgás Plazmamembránból erednek Morfológiailag 3 rész Hosszú helikális filament benne flagellin spirális szerkezetű középen belső csatornát alakítanak ki Kampó összekötő szerep szintén spirális szerkezet kevéssé ismert összetétel Alaptest több mint 15 fehérje plazmamembránhoz rögzül Eltérő számú gyűrű, melyeket az ún. tengelyképlet köt a kampóhoz

Pílusok és fimbriák Pílus Fimbria Hoszabb csőszerű merev képlet Feladat: egymás közötti kommunikáció Fimbria Rövid sörteszerű képlet Feladat: egymáshoz és más felülethez történő tapadás - pathogenitás

Burok Glykokalix Sejtfal sejtmembrán

Glykokalix Sejtfalra kívülről rárakódó polimerek Lazább forma – nyák Kompaktabb, vastagabb – tok Véd a kiszáradástól Sokszor tartalék tápanyag Poliszacharid, fehérje, esetleg fehérje – lipopoliszacharid komplex

Sejtfal Rigid szerkezet, sejt alakjának meghatározója Változó körülmények között megőrzi a sejt integritását Peptidoglikánok Festődés: Gram negatív és pozitív Gram pozitívak Kívül vastag proteoglikán fal, alatta közvetlenül a sejtmembrán, rés alig Gram negatívak Lipopoliszacharidokból álló külső membrán Peptidoglikán réteg vékony Periplazmatikus tér

Prokarióták sejtmembránja Mezoszóma Betüremkedett sejtmembrán Gram pozitívaknál Feltételezett feladat: sejtfal szintézis

Prokarióták citoplazmája Bioszintetikus folyamatok színtere Benne sejtorganellumok Mezoszóma Vakuolumok Granulumok Riboszómák (különbség az eukariótáktól: kisebb, több) Nukleoid

Maganyag Duplaszálú DNS Cirkuláris „hisztonszerű” bázikus fehérjék Plazmidok Kisebb méretű cirkuláris DNS molekulák Önálló replikációra képesek Esetleg fág DNS (profág) Intronok nincsenek Transzkripció és transzláció térben és időben nem különül el

Speciális prokariota organellumok Gázvakuolumok vízben élő baktériumokban sejt denzitását szabályozza, feladat a sejtek optimális rétegben való tartása Kloroszóma fotoszintetizáló baktériumok fotoszintetikus apparátusa Karboxiszóma fotoszintetizáló baktériumokban a szén-dioxid fixálás kulcsenzimének akkumulációja Magnetoszóma egyes vízibaktériumokban magnetitkristályokat tartalmaz térbeli orientáció, sejtek optimális rétegben való tartása

Tápanyagok felhalmozása a citoplazmában Zárványok, granulumok Nitrogént nem tartalmazó granulumok: szén-és energiaforrás, pld: Cianobaktériumok