Az agy felépítése és működése I.

Agytörzs= Középagy+ Híd+Nyúltvelő Agyhólyagból AZ AGY TAGOLÁSA: ELŐAGY - nagyagy - köztiagy – talamusz, hipotalamusz KÖZÉPAGY - középagy UTÓAGY - kisagy - híd - nyúltvelő Agytörzs= Középagy+ Híd+Nyúltvelő

Az agy fejlődése

Súlya: kb. 1/40 testsúly átlag: 1350-1500 gr Súlya: kb. 1/40 testsúly átlag: 1350-1500 gr.(kefalizációs koefficiens) Max. 20 évesen. A kapcsolatok sokfélesége!!!

Keresztmetszeti képe Szürkeállomány kívül (átrendeződés az agytörzsben. 1/3 a felszínen, 2/3 a barázdákban+magok. Szürkeállomány több, mint a fehér.

Kapcsolat a perifériával 12 pár agyideg Az agyalapon lép ki Homloklebenytől a nyúltagy felé számozva Rostok sejttestjei az agytörzsben (valódi agyidegek!) I. Szaglóideg (nem valódi) II. Látóideg (nem valódi) III.-IV.-VI- Szemmozgató idegek VIII. Halló- és egyensúlyozó ideg X. Bolygó ideg

Valódi agyidegek rostjainak sejttestjei az agytörzsi magokban vannak (gerincvelő csigolyaközti dúc) Nem valódi: Agyvelőn kívül III. Közös szemmozgató IV. Sodor V. Háromosztatú VI. Távolító VII. Arc IX. nyelvgarat XI. Járulákos XII. Nyelv alatti

Vérellátása 4 nagy artéria lép be a koponyába (2 nyaki verőér+2 gerincartéria) Ezek az agy alapon verőeres vérkör 3-3 végartéria ágazik ki belőle Az agy O2 fogyasztása a szervezetének 20%-a Idegsejtjei nem képesek O2-t, cukrok raktározni 10mp hiány – ájulás Glükóz tartalék 2 percre elegendő – károsodás (a kéreg a legérzékenyebb) 4-5 perc vérkeringés hiány=halál

Agykamrák – agyburkok (agyhártyák) Központi csatorna tágulatai

Az agyfolyadék az agykamrákban szűrődik ki az artériákból, vénákba jut vissza (500ml/nap) Pókhálóhártya és lágy hártya között Felszaporodása nyomásnövekedés gyerekben koponyacsontokat szétfeszíti vízfejűség Funkció: -agy lebeg -mech. véd. -hőszab. -anyagcsere

Agy védelme: 1. Agyburkok 2 Agy védelme: 1. Agyburkok 2. Vér-agy gát (endothel+gliasejtek) Vér összetétel nem azonos agyfolyadékéval (nincs fehérvérsejt, kórokozó, hormonok…) (Agyhártyagyulladás: fertőzés, magas láz, hányinger, fejfájás, tarkómerevség, eszméletvesztés…)

Az agy részei 1. Nyúltagy, nyúltvelő 2. Híd 3. Középagy 4. Kisagy 5.Köztiagy 6. Nagyagy

Nyúltagy, nyúltvelő IX.- XII. agyideg magvai Hátul felszálló érzőpályák – kiemelkedés Elől leszálló mozgatópályák – kiemelkedés (piramis) – részben átkereszteződés is

X. érző inf. – bélfal, tüdő feszülés, aortaív mech X. érző inf. – bélfal, tüdő feszülés, aortaív mech., kémiai receptorai IX. érző inf. – fejverőér O2 tartalma Nyúltvelő szövete érzékeli a vér CO2 tartalmát 1. Légzés elsődleges kp.-ja (ki-, belégzés) 2. Vérkeringés elsődleges kp.-ja (érszűkítő, ezt gátló kp.) + ezzel véreloszlás szabályozás 3. Nyálkahártya reflexek (receptor ott van) – köhögés, tüsszentés, hányás 4. Tápcsatorna reflexek – harapás, nyelés, nyálelválasztás, rágás reflexeinek összerendezése

Híd A kisagy két féltekéjét köti össze (híd) (Hátsó felszínét eltakarja a kisagy) V.-VIII. agyideg magvai 1. A nyúltvelő légző központjait felülszabályozza – összerendezi 2. A légzést az egyén nykh. reflexekkel összehangolja (köhögést a cukorka szopogatás, nyelés csillapítja) IV. agykamra

Középagy III.-IV. agyideg magvai – szemmozgatás Érző információi: egyensúlyozás – belső fül izomorsók 1. Rágás, szem pupillareflex kp. (III.) 2. Az egyik leszálló mozgató pálya (extapiramidális) átkapcsoló állomása 3. Bonyolult testtartási reflexek (járás, futás) Kisaggyal együtt dolgozik a nagyagy mozgatópályáinak pontos beállításában

Agytörzsi hálózatos állomány – Formatio reticularis Neuronhálózat idegrostokkal összekötve Sejtjei az agyidegek magvaiban vannak Azok aktivitása szétterjed az egész rendszeren Lassan lecseng Nincs közvetlen kapcsolata az agytörzsön áthaladó érző-, ill. mozgató pályákkal, de oldalágak ( un. kollaterálisok) révén kap információt és hasonló módon befolyásolja a pályákat. Összerendező, koordináló. Állandó, enyhe, általános ingerlés kiváltja az izomzat tónusát, (+testtartás, járás, egyensúlyozás ) és az „agy tónusát”= ébrenlét!

Kisagy felépítése Nyakszirtlebeny alatt Erősen barázdált felszínű 2 féltekéje között az un. vermis=féreg nevű terület Belül: a, szürkeállomány = kéreg (3 rétegű, jell.: Purkinje sejtek) + 4 pár un. mély kisagyi mag b, fehérállomány az un.arbor vitae „az élet fája „ Az agytörzshöz 6 rostköteggel – un. kisagykarokkal (3pár) csatlakozik Egyéb jellegzetes sejtek: szemcsesejt, csillagsejt, Golgi sejt) Afferens rostok: kúszórostok ráfonódnak a Purkinje sejtekre ill. moharostokon át a legbelső szemcsesejtjeivel kapcsolódnak

Kisagy Mozgáskoordináció Minden sejtje interneuron – sok milliárd Információi: belső fül, szem, izom rec., agytörzsi magok felől 1. Járás, testtartás, egyensúly biztosítása 2. Leszálló mozgatópályák összehangolása 3. Befolyásolja szemmozgásokat, beszéd izmait is 4. Izomtónus gátlás (mindent gátol, ami felborítaná az egyensúlyt) 5. Célvezérelt mozgások sima lebonyolítása (alkohol) - végrehajtás közben korrekció - megfelelő erő beállítása (1 zsák toll vagy krumpli) Mozgáskoordináció