A mezőgazdasági termelés

A mezőgazdaság szerepe és jelentősége - az emberiség legfontosabb tevékenysége - élelmiszereket (és egyes nyersanyagokat) állít elő - aktív keresők fele ebben a szektorban dolgozik - a földfelszín több, mint harmadát csak a mezőgazdaság hasznosítja - a világ GDP-nek mindössze 4%-át adja - az ipari termékek és szolgáltatások árai felértékelődtek - a fejlett országokban az élelmiszerfogyasztás már nem nő (nem nő a népesség) - a fejlődő világ viszont fizetésképtelen (88 ország küzd tartós élelmiszerhiánnyal) A mezőgazdaság szerepe és jelentősége  

A mezőgazdaság részararánya a világ országainak GDP-jéből, %, 2009 (Forrás: FAO adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátai - a FAO szerint a szárazföldek mindössze 12%-a alkalmas intenzív mezőgazdasági termelésre (1-1 fő ellátására 0,3 hektár jut átlagosan) - további 22%-a használható rét, legelő - 30%-a erdő, bozót, alacsony értékű legelő - 36%-a használhatatlan - 16% tundra, félsivatag - 20% talajtakaró nélküli felszínek (jég, beépített, fagyott terület, sivatag) A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátai  

Mezőgazdasági tényezők - éghajlat - domborzat - vízrajz - talajviszonyok ( együtt ritkán fordulnak elő egy helyen kedvezően)  (koncentráltan helyezkednek el a művelt területek) - a legjobb területek a két féltekén a 30. és a 60. fokok között vannak (a legmegfelelőbb mezőgazdasági területek 2/3-a)

Éghajlat - a tenyészidőszak (fagymentes periódus) - az egyenlítői övben és a trópusi monszun vidékeken egész évben tart - évi több betakarítás lehetséges - meleg-mérsékelt övben lehetséges rövid tenyészidejű növény másodvetése - 60. szélességen túl már csak 90 nap vagy annál kevesebb (nemesített növényekre van ott szükség)

Két korlátozott erőforrás: a termőtalaj és a víz - A termelés fokozásának lehetőségei: - intenzívebb gazdálkodás (talajpusztuláshoz vezethet) - újabb területek bevonása pl. Száhel-övezet- a gyarmati időkből örökölte a gyapot és a földimogyoró termelését. A szárazabb legelőkre is terjeszkedett. Artézi kutakkal oldották meg. A kutak elapadtak, sivatagosodás következett be pl. Aral-tó pusztulása - Talajpusztulás és elsivatagosodás: - a Földön évente 3 Magyarországnyi területet érint - 1 cm talajréteg kialakulásához 100 év szükséges  

Víz nélkül a legjobb talaj is meddő marad - a Föld vízkészlete: 1400 millió km3 - 94%-a sós víz (tengerek és óceánok, sós tavak) - 4%a- elérhetetlen mélységi víz - 1,5%-a jég (Arktisz és Antarktisz) - 0,5%-a elérhető az emberiség számára A nagy népességű és gyorsan szaporodó társadalmak vízhiányosak

Hányféle növényre van szükség? A történelem előtti ember 1500 növényfajt fogyasztott - szántóföldi növénytermesztés során ez 500-ra redukálódott - jelenkor embere 95%-ban 30 féle növényt fogyaszt - ebből 7 adja a fogyasztás 75%-át - búza, rizs, kukorica - burgonya - trópusi gyökérnövények (édes burgonya, jamsz, manióka) - cukortartalmú növények (cukornád és cukorrépa) - szójabab

A mezőgazdasági növények csoportosítása: kenyérgabonák: búza, rizs, kukorica, rozs, zab, köles ipari növények-élelmezési célokra: cukorrépa, cukornád, napraforgó, szója -rostnövények: gyapot, len, juta, szizálkender -egyéb: kaucsukpálma zöldség és gyümölcs élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fűszerek, dohány (A burgonya emberi táplálékként, takarmányozásra és ipari alapanyagként is felhasználható) 

A fejlődő országok mezőgazdasága A duális szerkezetű mezőgazdaság  egymás mellett: - tőkés, modern, világpiacra termelő szektor - tradicionális, hagyományos, önfenntartásra termelő szektor   A modern szektor ültetvényei a legjobb földeket elvonták  - társadalmi változások következtek be - csökken a tradicionális szektor minősége  elvándorol a munkaerő  tovább csökken a színvonal 

A talajváltó gazdálkodás Amerika, Ázsia és Afrika trópusi területein Az esőerdőkből kihasítottfölddarabot művelik, egyszerű szerszámokkal. néhány évi használat után a talaj kimerül, s sok év alatt újraerdősül -az ember új területet hasít ki az őserdőből. - pl. az Amazonas mentén vagy a Kongó-medencében Önellátáshoz szükséges mennyiségű termény Alig kapcsolódik össze állattenyésztéssel

Ugarolás . Néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet, parlagon (ugaron) hagyják. Az ugaroltatás ideje a csapadékos egyenlítői övben a talajerő utánpótlásához elegendő. Az ugaros művelésnél vetésforgót, talajtakarást alkalmaznak. Technikai felszerelés a kapa, sarló. Házi gazdaságban főként nők dolgoznak. –a környezethez való alkalmazkodás legjobb példája - a talaj nem lúgozódik ki (termőképességét megőrzi) - gyökér- és gumós növények (manióka, batáta, jamszgyökerek) - szénhidráttartalmuk magas - fehérjetartalmuk alacsony

Árasztásos rizstermesztés - a legbelterjesebb tradicionális forma - nagy vízigényű - trópusi monszun területeken - folyók alsó szakaszán - folyók deltájában - intenzív földhasználat - az ázsiai nagy népességkoncentrációk alapját teremtette meg Dél- és Délkelet-Ázsia (Kína, India, Indonézia, Banglades, Vietnam, Thaiföld, Mianmar, Fülöp-szigetek)

- nagy munkaerő-ráfordítás - megművelés - palánták kiültetése - gyomlálás - teraszok kialakítása - betakarítás - kisparcellákon folyik - kedvező termést ad hektáronként, ha - munkafolyamatokat betartják - környezeti feltételekhez teljesen igazodnak

A nomád pásztorkodás - az Óvilágban a Szaharától a mongol sztyeppéig   - az Óvilágban a Szaharától a mongol sztyeppéig - a vándorlási útvonalak az évszakok időjárásaihoz igazodnak (Száhel-övezet: észak-dél irányú vándorlás) - feltétele: - sok szabad legelő - kis népességet tud eltartani - napjainkban hanyatlik - a mesterséges határok gátolják a szabad mozgást - korábbi kereskedelmi funkciójuk megszűnt - a pásztorok egy része letelepedett - rossz legelőkre és szántókra szorultak vissza

Oáziskultúra Vezérnövénye a datolyapálma. Táplálék és a takarmányozásban is jelentős fája építőanyag is Termelésében a Közel-Kelet és Afrika államai (Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Algéria, Irak, Szudán, Omán, Tunézia, Líbia) járnak az élen, amelyek a hazai lakosság ellátásán túl jelentős exportot is lebonyolítanak.

Az ültetvényes gazdálkodás - a gyarmatosítás eredményeként alakult ki - a modern szektort képviseli - élvezeti cikkek és ipari nyersanyagok - trópusi területeken: - kakaó - kávé - banán - kókuszdió - juta - szizál - gumi - olajpálma

- szubtrópusi területeken: - cukornád - gyapot - tea - földimogyoró - dohány

monokultúrás művelés kávé (Brazília, Kolumbia, Indonézia), kakaó (Elefántcsontpart, Indonézia, Ghána), banán (Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Guatemala, Honduras), földimogyoró (Indonézia), manilakender (Fülöp-szigetek), kókuszpálma (Indonézia, Fülöp-szigetek, Brazília), olajpálma (Malajzia, Indonézia), kaucsukpálma, továbbá különböző fűszerek (vanília, fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, gyömbér).

A fejlett ipari országok mezőgazdasága - intenzív (belterjes) mezőgazdaság - nagy eszközráfordítás (gépek, műtrágya) - kevés élőmunka - kis távú szállítás (a jövedelmezőség miatt fontos) - a két fő ágazat összefonódása jellemzi általában

Vegyes mezőgazdaság - Nyugat- és Észak-Európában - hosszú fejlődés eredményeként alakult ki - olcsó amerikai búza importja  - állattenyésztés kell fejleszteni - takarmánytermesztésre kell áttérni a szántóföldeken   - családi farmok - közepes tőkés gazdaságok - délen növénytermesztés - északon állattenyésztés lett hangsúlyosabb

pld: Dánia - sok kenyérgabonát vetnek - jelentős részét zölden levágják és silózzák - fejlett tejtermelő szarvasmarha tenyésztés - vajgyártás során képződött lefölözött tej sertéstenyésztést szolgál - szövetkezetek vannak - feldolgozás - értékesítés - szállítás - raktározás (hűtőház) - kiegészítők vásárlására (vetőmag, műtrágya)  

- intenzív állattenyésztéses mezőgazdaság - USA északkeleti részén (Nagy-tavak tejövezete)   intenzív növénytermesztéses mezőgazdaság - Dél- és Közép-Európában - Kaliforniában (szőlőtermesztés) - Izrael (öntözött gyümölcsültetvényei) - USA városellátó zónái - Japán törpebirtokai

- extenzív (külterjes) mezőgazdaság - nem európai területeken alakult ki - Észak-Amerika , Ausztrália, Új-Zéland nem volt soha földhiány, nem aprózódott el a földterület - kis népsűrűség (állandó munkaerő hiány  gépesítés, fejlett agrotechnika) - növénytermesztés - Préri-tábla sík búzatermő területei (USA és Kanada) - állattenyésztés a száraz területeken - főleg szarvasmarha-tenyésztés (USA és Kanada) - Ausztráliába és Új-Zélandon a juhtenyésztés is  

Dél- és Kelet Európa mezőgazdasága Általában: - lassabban fejlődő térségek ezek (történelmi múlt és az éghajlat akadályozta a fejlődést) - mediterrán gazdálkodás (feudális nagybirtokrendszer maradványai is) I. a Földközi-tenger medencéjének északi növénytermesztő zónája - korlátozott a gabonatermesztést és az állattenyésztést - exportra: citrusfélék, szőlő, olajbogyó II. Kelet-Európában vegyes gazdálkodás - délen: növénytermesztés - északon: állattenyésztés a hangsúlyosabb - az élőmunka aránya magas - önellátási problémák is jelentkeznek időnként