Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese.

A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők: természetföldrajzi társadalmi domborzat (árvízmentes teraszok, dombok vagy alacsonyabb hegytetők, síkság-hegyvidék határvonala vásárvonal (eltérő természeti adottságú és gazdaságú tájak érintkezési vonala) éghajlat folyami átkelőhelyek termőföld minősége és mennyisége kereskedelmi utak nyersanyagforrások tó- és tengerpartok folyótorkolatok

Településtípusok: I. Mozgékony települések: például a nomád állattenyésztő népek sátras települései

II. Állandó települések B. Csoportos települések a, falu b, város A. Magányos (szórvány) települések a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely). Hegyi tanya a Kárpátokban Duna-Tisza köze, Bocsa-Orgovány

Falu: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 – több ezer fő. A falu területe két részből áll: belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb. A bel- és külterület bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkot

A belterület alaprajztípusai 1.széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji „szegek” és az őrségi „szerek”) 2.halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata, Magyarországon a sugaras halmazfalu a leggyakoribb, melyben az utak a település központjában lévő tér felé sugarasan futnak, a település megközelítően kör alaprajzú

3.kerek vagy körfalu: a belső, kör alkú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak 4.szalagtelkes falvak: útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll. Lehet egyutcás és többutcás szalagtelkes falu, ez utóbbiban az utcák keresztezhetik egymást. Hegy- és dombvidékeken, valamint folyóvölgyekben jellemzőek. 5.orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik

Tiszaroff – szabálytalan halmazfalu Magyarpolány – egyutcás szalagtelkes falu

6.sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre. Hortobágy

Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja Vonzáskörzet: a város által ellátott terület   A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák meg. Valahol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település

Urbanizáció városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80 %-a városlakó. (Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az „ellenvárosodás”)

városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

Városszerkezet - A társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi - általában övezetes belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás – a lakóépületek műszaki állapotának leromlása) külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.

Agglomeráció A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi – gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik. Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések.

Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus) pl: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia

Megalopolisz - mammutváros Az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával jönnek létre pl: USA keleti part Boston – Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán Tokió-Nagoja-Osaka-Kobe.  

Városok típusai – Magyarországi példákon 1. Királyi várak, püspöki székhelyek – Esztergom, Győr, Vác... 2. Folyami átkelő – Szolnok, Csongrád... 3. Vásárváros (hegy/alföld) – Pápa, Miskolc, Eger... 4. Vasúti csomópont – Hatvan, Nagykanizsa... 5. Ipari város – Tatabánya, Miskolc...Komló, Oroszlány 6. Mezőváros – Mezőtúr, Karcag, Hódmezővásárhely... (jellegzetes magyar várostípus) 7. Idegenforgalmi város – Balatonfüred, Hajdúszoboszló... Általában több funkció jellemzi a városokat!

Településhálózat A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági – kereskedelmi kapcsolatok, munkamegosztás alakult ki. Településhálózattá integrálódtak. A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak

A városfejlődés kérdőjelei