Kína és Korea.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
Advertisements

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
Kína 2..
Változások a hazai kereskedelem szerkezetében 1945-től napjainkig
20. századi kínai történelem III. A Kínai Népköztársaság
A „Hidegháború” A megosztott világ
A megosztott világ Szovjetunió↔nyugati tőkések tömbje
A szocializmus Magyarországon szabadon választható tárgy SZOLNOKI FŐISKOLA 2010/2011-es tanév I. félév Levelező tagozat Társadalomtudományi Tanszék Dr.
Negyedik előadás Március 11
Diktatórikus rendszerek, II.
Forradalom előzményei
A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései
Úton az újabb háború felé
4. A náci hatalomátvétel és következményei Németországban
Az ipari forradalom.
Készítette: Tóbik Angelika
A nácizmus Németországban. ( )
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
MTA Regionális Kutatások Központja Településracionalizálás, falupolitika és falurombolás Romániában és Magyarországon az államszocializmus időszakában.
Földünk a második világháború után
Iskola és mobilitás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
A közép-kelet európai politikai átmenetek sajátos vonásai a 80-as évek második felében. A rendszerváltozások történelmi háttere,közös előzményei, nemzetközi.
PÁSZTOR ÁDÁM NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK V. ÉVF. BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM.
Kína: a világgazdaság motorja
A hazai iskolai könyvtárak fejlődéstörténete
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
A détente időszaka.
Repedések a kétpólusú struktúrán
Katonai stratégiák, stratégiai elméletek
Észak Korea Dél Korea 조선민주주의인민공화국 대한 민국.
A szocialista rendszer válsága és a rendszerváltás Magyarországon
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Ideológiák.
Kádár-korszak ( ) „a legvidámabb barakk” „gulyáskommunizmus”
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
Izrael születése -britek elleni terrorista akciók(Dávid Károly Hotel felrobbantása) novemberében az ENSZ döntése értelmében Palesztinát két részre.
A rendszerváltozás és a tranzíciós gazdaság
A Szovjetunió története
A népesség számának változása Európában
Piacliberalizáció Magyarországon
Téma- és kutatásbeszámoló Máté Zsolt. Önéletrajz harmadéves történelem-informatika-orosz BA Született és tanult Pécsett Témavezető: Prof. Dr. Fischer.
A bolsevik Oroszország Forradalomból forradalomba
Jogi informatika, 2. előadás Az információs társadalom lényegi ismérvei és egyes modelljei szeptember 21. Témakörök: 1.Az IT-ről általában 2.Az IT.
Kiválóság és verseny a felsőoktatásban. Globális folyamatok Prof. Dr. Hrubos Ildikó Budapesti Corvinus Egyetem „Fókuszban a tudományos műhelymunka” – harmadik.
A SZTÁLINI DIKTATÚRA.
Az iparpolitika fejlődési pályái a volt szocialista országokban Lux Gábor PhD hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.
A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása.
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
nemzetiszocialista Németország és a sztálini Szovjetunió diktatúrái
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
Oroszország.
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
A SZOVJET GAZDASÁGPOLITIKA
A szuperhatalmak a hidegháború idején
Magyarország szovjetizálása
Kína A kulturális forradalomtól a világhatalomig.
A kommunista diktatúrák
Kína 2..
A bizalom szerepe Koreai Köztársaság.
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
Európán kívüli világ.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
Magyarország szovjetizálása
AZ „ÚJ SZAKASZ” ÉS KUDARCA
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Kína és Korea

Kína

II. világháborús örökség Japán ellenes háború Mandzsúria, ÉK-Kína rablógazdálkodás Mandzsúria iparának szovjet leszerelése Óriás háborús károk anyagi és emberi életben Hiperinfláció Rendkívül elmaradott gazdaság, éhínség Hatalmasra felduzzasztott hadsereg és bürokrácia

1945-49 polgárháború

Kommunista hatalomátvétel 1949 Mao Ce-tung kikiáltja a kínai népköztársaságot 1949 Kuomintang, Csang Kaj-sek Tajvanra menekül Tajvan rendelkezik 1971-ig ENSZ képviselettel

Mao Ce-tung

A Kínai Népköztársaság

Szakaszok 1. 1949-1960-as évek eleje: Mao a sztálni-modellt szovjet minta követi (terror) 2. 1960-1976 Mao kínai útja (egyedül marad, terror, hatalommegragadás) 3. 1970-es évek: Teng Hsziao-ping nyitás, szocialista piacgazdaság

Mao a Sztálni-modellt a szovjet mintát követi 1949-1960-as évek eleje

Konszolidáció 1949-52 Nyílt katonai diktatúra (hatalomkoncentráció) Adminisztráció katonai irányítása Kommunista tömegszervezetek kiépítése Gazdaság újjáépítése (infláció letörése, államosítás, földreform)

A koreai-háború következményei Társadalom mozgósítása fontos a nemzeti egység megteremtéséhez 2 millió „önkéntes” „Állj ellen Amerikának, segíts Koreának” Gazdaságot megterheli a koreai segítség Éberség fokozása: belső ellenzék/ ellenség likvidálása kampányok formájában Fokozódó osztályharc a belső ellenség ellen (megfélemlítés, kiszorítás) sztálini modell követése

1950-es évek

A „Nagy ugrás” 1958-61 „Minden erőt beleadva, magasra törve, nagyobb, gyorsabb, jobb és gazdaságosabb eredményeket elérni a szocializmus építésében”

Cél: Kína erőssé és gazdaggá tétele, utolérés és lehagyás Parasztság mozgósítása: öntözőberendezések, népi kohók építése Termelőszövetkezetek helyett népi kommunák (1 kommuna =5.000 család) Éhínség, tömeges éhhalál Hamis jelentések, statisztikai meghamisítása

2. Mao-féle kínai kommunizmus 1960-as évek elejétől 1976-ig

több központúvá vált a szocialista blokk 1960-as évek Kínai-szovjet szakítás SZKP XX. kongresszusától (1956) világháború elkerülhető, személyi kultusz bírálata elhatárolódás „Nagy ugrás” szovjet elítélése Mao emancipációs törekvései Sorozatos határincidensek (Usszuri-folyó) 1968 csehszlovák intervenciót agressziónak titulálja több központúvá vált a szocialista blokk

Kulturális forradalom 1966-1976 Manipulált tömegmozgalom

A „katasztrófa tíz éve” Mao személyi kultusza, isteni tisztelete (pozícióinak védelme) Alaptézis: a vezetők eltávolodtak a kommunizmus alapgondolatától (egyéni gazdagodás) Harcot indított az ország gazdasági és társadalmi vezető rétegei, bürokrácia ellen (Teng Hsziao-ping pártfőtitkár eltávolítása) 1966 diákok: vörös gárdák „Kis piros könyv”: eszmék rövid jelszavakban Társadalmi bázisa: diákok, átpolitizált hadsereg, radikális értelmiség, Mao felesége (Csiang Csing)

Nagyméretű társadalmi kiábrándulás A „négy régi” elleni támadás: régi eszmék, kultúra, szokások, magatartások. Könyv, kultúrértékek pusztítása (Tibet) 1966 felsőoktatási intézmények bezárása (1972-ig) Egy egész generáció kimaradt az oktatásból Polgárháborús viszonyok (1 millió áldozat) 1968 vörös gárdisták vidékre küldése Tettlegesség: megalázás, ütlegelés, gyilkolás Káosz, zűrzavar, gazdasági visszaesés Hadiipar érintetlenül hagyása: 1967 H-bomba, 1970 műhold 1976 Mao halála Nagyméretű társadalmi kiábrándulás

3. Nyitás és reformok 1976-tól napjainkig

Reformok és nyitás az USA felé Átmenet Hatalomváltás: kevésbé szélsőséges maoisták 1978 Teng Hsziao-ping (pragmatikus) Reformok és nyitás az USA felé Nagy rehabilitációk ideje Párt és a hadsereg megtisztítása a maoista radikálisoktól (fiatalítás, szakképzettség)

Külpolitika 1969 nyitás az USA irányába Szovjetellenes 1971 Tajvan helyett Kína ENSZ-tagsága 1972 Nixon kínai látogatása 1971-72 diplomáciai kapcsolat számos nyugati országgal

Reformok SZOCIALISTA PIACGAZDASÁG kiépítése (Szovjetunió, K-Eu sikertelen) Központosított tervgazdaság helyett piaci mechanizmusok engedélyezése Kommunista párt uralma megkérdőjelezhetetlen Autoriter egypártrendszer egyéni érdekeltség (nyereségorientált) Lassú átalakulás, „nagy ugrások” nélkül

Kína jelenleg Kommunista diktatúra Egyéni szabadságjogok erős korlátozása (halálbüntetés) Leggyorsabban fejlődő gazdaság Évi 8-10%-os növekedés Környezetszennyezés Gazdagok és szegények között óriási különbség Korrupció a kommunista párton és hadseregen belül