A beszéd fonetikai vonatkozásai

„A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.” (Kempelen Farkas, 1791)

A beszéd definíciója A legszűkebb meghatározás szerint: A nyelvhasználat hangzó formája Két része van: Beszédprodukció Beszédpercepció

Nyelvtudomány Neurolingvisztika Pszicholingvisztika Fül-orr-gégészet Fonológia Audiológia FONETIKA Foniátria Pszichoakusztika Fizikai akusztika

A fonetika tárgya Régebben: beszédhangok rendszere és jellemzése Ma: emberi beszéd Fiziológiai megközelítésben (artikulációs fonetika) A beszéd továbbításakor fizikai rezgés (akusztikai fonetika) A hangok felfogása (percepciós fonetika) Alkalmazott fonetika (beszédszintézis, -zavarok diagnosztikája)

A FONETIKA TÁRGYA Wernicke-terület Broca-terület Akusztikus visszacsatolás Vizuális észlelés artikuláció Hallási feldolgozás akusztikum

Beszédképző szervek Elsődleges funkció: biológiai, nem kommunikációs Nyelv: táplálkozás Tüdő: lélegzés Fül: környezeti hangingerek vétele Szervi adaptáció: beszédre alkalmassá teszi Azonosak minden embernél, de eltérően működtethetik (pl. csettintő hangok)

A beszédfolyamat fonetikai elemzése Fonetikai elemek (jegyek) Fonetikai egységek (hang, szótag, szó) Fonetikai szerkezetek (dallamszerkezet) Fonetikai események (szünettartás) Fonetikai szabályok (hangképzési, hangsúlyozási) Spontán beszéd sajátosságai (megakadásjelenségek) A beszéd univerzális és egyéni sajátosságai A beszéd általános és nyelvspecifikus jelenségei

Szociofonetika Kiejtési variációk kérdésköre [méh ] – [mé] Nyelvjárási sajátosságok hangtani vonatkozásai Társadalmi rétegződés nyelvhasználati sajátosságaiból fakadó eltérések (karriert építő amerikai nő: rekedtes hang)

Hangstilisztika Hangszimbolika: beszédhangok és szemantikai tartalmak összefüggései Kellemes-kellemetlen hangok Vidám- szomorú Nőies-férfias Magyar adatok: legszárazabb [ k ], legnedvesebb [ j ], legpuhább [ l ], legkeményebb [ r ], legfürgébb [ i ]

KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYTERÜLETEK akusztika, aerodinamika, anatómia, antropológiai nyelvészet, audiológia, átírás (transzkripció és transzliteráció), beszédpatológia, beszédtechnológia, beszédtudomány, bűnügyi fonetika, ember-számítógép-kapcsolat, ének(lés), fiziológia, fogászat, fonetikatörténet, foniátria, fonológia, fonológiatörténet, írásrendszerek, jelfeldolgozás, kísérleti fonetika, konverzációelemzés, mesterséges intelligencia, nem-verbális kommunikáció, neurológia, nyelvészet, spontánbeszéd-vizsgálat, spontánbeszéd-korpusz, paralingvisztika, pragmatika, pszicholingvisztika, szemiotika, szociolingvisztika, univerzálékutatás, avagy dialektológia, pszichoakusztika, neurolingvisztika, beszédtechnika STB.

A beszéd élettani alapjai A beszédképzés szervei és működésük Agy: modern ember homo sapiens sapiens anatómiailag az utóbbi 100-150.000 évben nem változott számottevően (ugyanolyan agy, beszédszervek) Neander-völgyi agya ugyanakkora, mint a miénk, koponyája, állkapcsa különböző – nem minden ma használatos beszédhangot tudtak képezni Neander-völgyi előtt élt csontjai még különbözőbb – nem tudtak úgy beszélni, mint mi.

Az agy

A BESZÉDKÉPZÉS SZERVEI

A hangképzés szervei: a tüdő Tüdő: két szárnya, benne a légcső két fő ágának, a hörgőknek az elágazódásai Többféle légzés: Néma légzés (500 cm3 a ki- és beáramló levegő mennyisége) Beszédlégzés (1000-2000 cm3 a ki- és beáramló levegő mennyisége) – jóval nagyobb a kilégzés időtartama, belégzés rövid Nők: mellkasi, férfiak: hasi légzés

A hangképzés szervei: a gége Tüdő – légcső (10-12 cm) – gége (larynx) 5 nagyobb porc: gyűrűporc (itt végződnek a hangszalagok), pajzsporc (része az ádámcsutka), 2 kannaporc (páros szerv, beszéd- és énekhanghoz hangszalagok beállításához, forgómozgást végeznek) gégefedő porca (idegen anyag ne jusson a légcsőbe vagy a gégébe)

Hangszalagok Nagysága egyénenként és nemenként változik (férfiak:1,9-2,9 cm, nők: 1,5-2, gyerekek: 1cm 10 éves korig) Hangrés: a gége hangszalagok és a kannaporcok magasságában levő köze

A HANGSZALAGOK kannaporc hangszalagok gégefedő

A HANGSZALAGOK MOZGÁSA HÁROMFÉLE MOZGÁS VÍZSZINTES (levegővételkor hangszalagok eltávolodása, hangképzéskor záródása) FÜGGŐLEGES (hangszalagrezgés) SZÉLI-ÉLI ELTOLÓDÁS (zöngehang létrehozásának alapfeltétele Tág lélegző Szűk lélegző H-állás zárállás zöngeállás Suttogó állás

ZÖNGE ÉS NYELVI FUNKCIÓ A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat. Ez az alapja a beszéd-hangok egy részének. A hangszalagműködés önmagában alkal-mas beszédhangok elkülönítésére. A zönge, a zönge és az üregrendszerek, a zönge és a kiáramló levegő milyensé-ge különféle szegmenseket határoznak meg.

FONÁCIÓS TÍPUSOK SUTTOGOTT ZÖNGÉS ZÖNGÉTLEN FALZETT RECSEGŐ NORMÁL LEVEGŐS ZÉRÓ FONÁCIÓ SUTTOGOTT FALZETT LEVEGŐS HANGKÉPZÉS SUTTOGOTT RECSEGŐ HANG

HANGSZALAGMŰKÖDÉS 1. ZÖNGEKÉPZÉS FÚVÓ ÁLLÁS (zöngétlenek)

HANGSZALAGMŰKÖDÉS 2. levegős zöngeképzés recsegő zöngeképzés

FALZETT ÉS RECSEGŐ HANGKÉPZÉS bai nyelv magánhangzója

AZ [i:] ÉS [h] HANGOK EJTÉSE

A ZÖNGE KÉPZÉSE FOLYAMATÁBAN

Hangszalagműködés Hangtartás (beszédtechnika): felnőttek: 20-25 sec., énekesek: 40-50 sec. Hangerő: (légárammal kapcsolatos) Hangregiszter: mell-, közép- és fejregiszter (+ nőknél: „füttyregiszter” – koloratúrszoprán) – falzett (fej-) – jódli (mell-fej-) Hangosztály: hangmagasság és hangszínezet függvénye (43 Hz – 2349 Hz) – énekléskor: 85-1400 Hz

Frekven-ciatarto-mány (Hz) Átl.beszéd-hangma-gasság (Hz) Hangosztály Frekven-ciatarto-mány (Hz) Átl.beszéd-hangma-gasság (Hz) Hangsza-lagok hossza (mm) basszus 82-349 98 24-25 bariton 98-392 110 21-27 tenor 123-493 130 17-20 alt 164-698 196 18-19 mezzosz. 196-784 220 18-21 szoprán 247-1046 260 14-17

A SUTTOGÁS: A ZÖNGEKÉPZÉS AKARATLAGOS FELFÜGGESZTÉSE A beszéd általában érthető A zöngés és zöngétlen mássalhangzók azonosítása nehéz Megnövekszik a kontextus és a nyelvi tapasztalat hatása

NORMÁL ÉS SUTTOGOTT MONDAT REZGÉSKÉPE

Sok szép játékot mutattak be a szeptemberi előadáson Sok szép játékot mutattak be a szeptemberi előadáson. A mondat normál (felső) és suttogott ejtésű (alsó) spektrogramja

BESZÉDHANGOK A VILÁG NYELVEIBEN Legkevesebb beszédhang: rotokasz és mura – mindössze 11 Legtöbb: koiszan (Namíbia, Uganda) – 141 A leggyakoribb 20 és 37 közötti (a nyelvek 70%-a tartozik ide) Magánhangzók száma: 3–46 (átlag: 8,7) Mássalhangzók száma: 6–95 (átlag: 22,8)

MÁSSALHANGZÓK ZÖNGÉSSÉGE A VILÁG (ELEMZETT) NYELVEIBEN

A beszéd képzése Szegmentális hangszerkezet (beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok) Szupraszegmentális (prozódia): beszéddallam, hangsúly, tempó, szünet, ritmus, hangerő, hangszínezet Koartikuláció: a beszédhangok egymásra gyakorolt hatása következtében módosulások

tankönyfö T A N K Ö NY V

Artikulációs fonetika Zöngeképzés, beszédképzés, kiejtés sajátosságai Lehetőségek: univerzálisak, de az egyes nyelvek specifikus módon válogathatnak A beszédhangok képzési konfigurációját meghatározza a tüdő működése, a hangszalagok működése, az üregrendszer sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak működése, a képzési tartam

Akusztikai fonetika Célja: az artikuláció akusztikai következményeinek elemzése Osztályozás: beszédhangok: Egyszerű (szinuszhangok, tisztahangok) összetett (zenei hangok, zörejek, zajok) Periodikus (rezgései meghatározott időtartamok szerint ismétlődnek) – tisztahangok, összetett hangok Aperiodikus (nem ismétlődnek) – összetett hangok

A beszédhangok időszerkezete Szegmentális, ill. szupraszegmentális szint Szegmentális: beszédhangok időtartama Szupraszegmentális: beszédtempó Szegmentális szinten mérhető: belső időtartam: összetett beszédhangok egyes részeinek időtartama külön-külön (pl. zárhang: zárszakasz és felpattanás) Hangátmenetek: tiszta, az adott hangra jellemző artikulációs konfiguráció és a szomszédos beszédhangok hatásából adódó átmeneti részek

KOARTIKULÁCIÓS ELTÉRÉSEK R Ö H E(J) Í R U N K

EGY „ATIPIKUS” BESZÉDHANG: [r] A képzési hely és mód nagy eltéréseket mutat. Ugyanazon a nyelvben szavak jelentését különít-heti el (fonéma), például cseh, hindi, ír, hausa, néhány Ausztráliában beszélt nyelv. 512 nyelvben Peter Ladefoged 8 típust különít el: A MAGYAR [r] KÉPZÉSE Pergőhang, alveoláris, zöngés, rövid, ill. hosszú.

ZÖNGÉTLEN, ZÖNGÉS, MAGÁNHANGZÓ(?) E RR E Í RR E (L) Ú RR A (L)

EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK O RR A O RR A

HÁNY „PERGŐFÉLE” HANGUNK VAN? Az elemzésekkel legalább 5 típust igazol-tunk a magyarban. Fonetikai eltérések:  A zöngeképzésben.  A perdületek számában és minőségében.  A képzés helyében.  A zörejtartalomban.  Ezek nyelvi reprezentációja ugyanaz.

A SEMLEGES MAGÁNHANGZÓ

A svá szó eredete  A héber sheva szóból jön, amelynek jelentése ‘semmiség’  1895: Peter Giles használta először a szót az angolban  A megfordított e ([ə]) betűt ‘semleges magánhangzó’ jelentésben a német nyelvész, Johann Andreas Schmeller (1821) használta először  A jel és a tartalom általános érvényű

A „semlegesség” problémája A semleges magánhangzót sokféleképpen nevezik, például:  homályos magánhangzó  meghatározhatatlan magánhangzó  redukált magánhangzó  centrális magánhangzó  középső nyelvállású magánhangzó  mormolt magánhangzó  hangsúlytalan szótagi magánhangzó

A svá különböző funkciói  fonéma  allofón  magánhangzót helyettesítő beszédhang  koartikulációs eredmény: kontextusfüggő átmenet  artikulációs szükségszerűség  beszédhang része  határjegy  proto-magánhangzó  hibajelzés  kitöltött szünet - hezitálás A „NYELVI JOLLY JOKER”

Az artikulációs konfiguráció A svá úgy jön létre, hogy a vokális traktus semleges helyzetben van, miközben az ajkak kerekítetlenek. Ez a definíció univerzális, független az adott nyelvtől és az adott nyelv magánhangzókészletétől.

Az ajakállás ə ø

Fonéma vagy allofón? Az [ə] az elemzett nyelvek 42%-ában fonéma, vö. IPA Handbook (pl. amharik, sindi, szlovén). Az [ə] fonéma és allofón is a németben, előfordulása mintegy 30%. Az [ə] számos nyelvben allofón, de nem fonéma (pl. horvát, katalán, ír). Az [ə] egy magánhangzó hiányát is jelezheti (pl. héber)

Magánhangzók „helyettesítése” A magyarban az [ə] nem fonéma, nem allofón, ellenben számos magánhangzó helyett megjelenik renyhe artikuláció és/vagy gyors beszédtempó esetén. Az előfordulási arány mintegy 40% (hangsúlyos helyzetben is tapasztalható). Ez a helyettesítő funkció más nyelvekben is jelentkezik.

A fiziológiai kényszer típusai  Koartikulációs következmény szótagban és szótaghatáron: pl. gnú, knéd-li → g[ə]nú, k[ə]nédli lóg-na, hab-nál, tek-nő → lóg[ə]na, hab[ə]nál, tek[ə]nő  Fonetikai pozícióból adódó megjelenés a szóvégi beszédhangtól függően: pl. [b, d, g, m, n]# → adag[ə], tejszínhab[ə]  Az abszolút szóeleji [r] artikulációjának része: pl. #róka, #rigó → [ə]róka, [ə]rigó

A [kn, gn] koartikulációja ə ə k n é d l i g n ú

Az [ə] szóvégi helyzetben t a n k ö ny v ə

A szó eleji [r] része rám rigó ə ə

A svá mint határjelző Számos esetben a hangsúlyozás, kiemelés szándéka eredményezi a svá megjelenését, például logikai, érzelmi kiemelés, avagy a szemantikai egyértelműsítés igénye. Példák: add ‘neki (ne a másiknak), tedd le! rab lány ~ arab lány, ‘halálok ~ halál’ok ‘

További funkciók Az anyanyelv-elsajátítás kezdetén a magánhangzószerű hangok gyak-ran „semlegesek”. A spontán beszédben a beszélő beszédtervezési vagy szótalálási nehézségekkel kerülhet szembe. Ezek eredménye a hezitálás.

Az [ə] a beszédprodukcióban fogalmi szint grammatikai kódolás artikulációs tervezés lexikon fonológiai kódolás artikuláció hezitálás határjelzés fonéma allofón helyettesítő koartikulációs köv. fonetikai pozíció #[r]

Az [ə] időtartamai

Következtetések  A svá magánhangzó multifunkcionális, számos nyelvben létezik. Az artikulációs konfigurációja elméletileg semleges, azonban objektíve nyelvenként eltérő, amit az eltérő akusztikai következmény igazol. A [ə]-t az élet első heteitől és felnőttkor-ban is használjuk – a legkülönbözőbb funkciókban.

A FONETIKA ÉS A FONOLÓGIA HATÁRÁN

Fonetika – Fonológia Fonetika Fonológia Hangkészlet, hangsorok felépítése, egymásra hatásának artikulációs, akusztikus és percepciós vizsgálata + Spontán beszéd Tényekből indul ki, konkrét eredményeket dolgoz fel, úgy vonja le a következtetéseket Fonológia Nyelvészet része Nyelvek hangkészletével, hangsorok felépítésével, egymásra hatások szabályaival foglalkozik, ezek funkcióját elemzi.

Beszédhangok – fonémák 2 hang: e – é (más a képzési helyük), de egy fonológiai pár (keze – kezét) – a fonológia eltekint az artikulációs sajátosságoktól, csak a funkciót nézi. 1 fonémát különbözőképpen lehet ejteni, mégis egy fonémának érzékeljük, de több hangalaki realizációja van. – allofón (variáns), pl. hamvas (labiodentális ‘m’).

Fonéma Strukturalista nyelvészet: Elvont nyelvi egység (entitás), egyes nyelvekben jelentésmegkülönböztető szerepe van Generatív fonológia: Komplex egység, megkülönböztető jegyek nyalábja, mátrix szerű ábrázolás: pl. szillabikus, mássalhangzós, szonoráns, nazális, folyamatos, koronális –, +

Szótag Szegmentumok egy nyelven belüli sajátos szerveződése bizonyos fonotaktikai (hangsorépítési) szabályok alapján Szótagmag: magánhangzó Nyílt és zárt szótagok Főhangsúlyos (hangmagasság, intenzitás), mellékhangsúlyos (csak intenzitástöbblet) és hangsúlytalan szótag

Fonetika és fonológia közös területei Fonotaktikai szabályok (CV, VC, ritka: CCCV, többmorfémás szavakban lehetséges: CVCCCCVC – karszthoz) Morfofonológiai szabályok (hangrend: mély-, magas-, vegyeshangrendű szavak), illeszkedés: hangrend kiterjesztése a toldalékokra: palatális – veláris és labiális – illabiális, csak palatálisoknál)

Fonológiai koartikuláció Hiátustöltés ‘i’ után Hasonulások: 1 képzési jegyet érintő – nem teljesen azonos Hangszalagműködés szerinti (zöngésségi), pl. vágtál, képzés – regresszív Nincs hasonító hatásuk és nem hasonulnak a nazálisok, közelítőhangok és a pergőhang Képzés helye szerinti (pl. szénpor) – regresszív Képzés módja szerint (pl. anyja) – progresszív Több képzési jegyet érintő (mód, hely, zöngésség) pl. vitézség – regresszív Sorozatos: pl. zöldség, játszik Alaktani kötöttségű: malaccal, lásson

A ZÖNGÉSSÉGI HASONULÁS Obstruensek vesznek részt a folyamatban. Szón belül és szóhatáron is érvényesül. Két típusa van: zöngésedés, pl. húsban húzsban, lányok babája lányog babája; zöngétlenedés, pl. megteszi mekteszi, tollad fölött tollat fölött. Visszahatóan működik.

MI TÖRTÉNIK A SPONTÁN BESZÉDBEN? Megvalósítják-e a beszélők a zöngésségi hasonulást a szóhatáron spontán beszéd- ben a szünetek ellenére? Példa: Látták [SZÜNET] de nem értik. megvalósul: „láttág de” b) nem valósul meg: „látták de”

HIPOTÉZIS Első szó: piros A „s” hang zöngétlen Második szó: bogyó A „b” hang: zöngés pirozs bogyó A 2. szó aktivá-lása nagy szü-net nélkül zöngés A 2. szó aktivá-lása nagy szü-nettel Nem jön létre a hasonulás!

Rövid–hosszú oppozíció változása Mássalhangzók: bölcs – bölccsé, magánhangzók: keze – kezét Kiesés: eredeti fonémák száma csökken pl. tes(t)nevelés, dom(b)tető Összefoglalás: Megközelítés: Fonológia: absztrakt leírás elsődlegessége, megerősítést vár tapasztalati úton Fonetika: hangzó beszéd megfigyelése, kutatási eredmények fonológiai természetűek

Szupraszegmentális hangszerkezet Univerzális Modalitások, érzelmek, szintaktikai, pragmatikai sajátosságok Dallam, hangsúly, hangerő, hangszínezet, beszédtempó, ritmus, szünet, hezitálás akirálynőmondtaalovagegyszörnyeteg Szünet, hangsúly, prozódiai frázisok

A beszéddallam Tonikus – intonációs nyelvek Artikulációsan: a zönge modulálásából épül fel Akusztikailag: alaphangmagasság (alapfrekvencia) változása Ötféle dallammenet: ereszkedő, emelkedő, eső, szökő és lebegő (időfaktor)

Dallammenet Kijelentő: ereszkedő Felkiáltó, felszólító: eső / ereszkedő Óhajtó: enyhén emelkedő Kérdések: Kiegészítendő: ereszkedő és lebegő Eldöntendő: egyszótag: emelkedés, kétszótag: problémás: „Hova?” (kérdés, visszakérdezés), hosszabb: emelkedő, eső Befejezetlen: emelkedő, szökő

BESZÉDDALLAMOK TUDATOSÍTÁSA

A beszédtempó Artikulációs (szünetek nélkül) és beszédtempó (szünetekkel) Hang/s vagy szótag/s Életkorfüggő Nagy egyéni különbségek A beszédtempó gyorsul: 50-es években: 12 hang/s, 10 évvel később 11,35 h/s

A BESZÉDTEMPÓ

Kétnyelvűek beszédtempó vizsgálata Egynyelvű nyelvi mód: név életkor Spontán (szótag/sec) irányított átlag (magyar – angol) különbség Tamás 12 2,4 1,45 (1,17 – 1,72) 0,95 Christopher 10 3,32 2,98 (3,34 – 2,61) 0,34 Szilvi 23 3,42 2,42 (2,57 – 2,27) 1,0 Kétnyelvű nyelvi mód: név életkor Spontán (szótag/sec) irányított átlag (magyar – angol) különbség Mark 48 2,5 2,39 (1,96 – 2,83) 0,11 Éva 58 4,1 3,04 (3,13 – 2,95) 1,06 Mihály 38 3,25 2,51 (2,81 – 2,21) 0,74 Tim 21 3,2 3,39 (3,39 – 3,38) 0,19 Zsuzsi 30 3,82 2,97 (2,74 – 3,2) 0,85

Megakadásjelenségek Tervezési fázis Önkorrekciók, téves kivitelezések néma, kitöltött szünetek ismétlés újrakezdés Önkorrekciók, téves kivitelezések deklaratív memóriát érintő (szemantikai, fonológiai parafázia) procedurális memóriát érintő (szerkezeti javítások)

Vizsgálat Alanyok: 24 kétnyelvű: 15 korai, 9 késői Anyag: szöveg létrehozása 4 db 6 képből álló vizuális stimulus alapján, mindkét nyelven Módszer: megakadásjelenségek vizsgálata, nyelvi mód és életkor szerinti összehasonlítása

Beszédtempó (szótag/sec.) Korai: átlag: 3,1385, szórás: 1,44875 – 4,78875 magyar: átlag: 3,42118, szórás: 1,77 – 4,4775 L2: átlag: 2,8555, szórás: 1,125 - 5,1 Késői: átlag: 3,04375, szórás: 2,695 – 3,38875 magyar: átlag: 2,9325, szórás: 1,9575 – 3,395 L2: átlag: 3,1561, szórás: 2,57 – 3,3825

Minimális különbség a két nyelv beszédtempójában életkor ko/ké magyar angol 68 késői 3,03 3,06 21 3,395 3,3825 orosz 30 3,24 3,49 német 45 3,00 3,34 43 3,3475 3,6225 3,135 2,9175 horvát 2,82 2,57 58 korai 3,23775 3,0475

1 sec. különbség L2 életkor ko/ké magyar szerb 20 korai 4,92 2,95 horvát 22 3,63 2,0625 2,9075 1,5425 17 3,1575 1,8925 angol 8 3,165 2,1825 48 késői 1,9575 2,83

Egynyelvű on-line korpuszban A lejegyzett korpuszban egy kivétellel minden megakadástípus a főneveket érinti legnagyobb arányban (33,2%–64,6%). A második helyen a típusok 50%-ában ige, egyharmaduknál pedig melléknév áll. A lejegyzett hibák jóval nagyobb arányban jelentkeznek tartalmas szavakon (89,4%), mint funkciószavakon (10,6%).

Megakadástípusok Freudi elszólások: az elődöntők alatt neki volt a második legjobb melle // már hogy a mellúszásban a második legjobb eredménye Kontamináció: a cipője túlmétere // túlméretes; A repüléstől sokan szoktak aggódni; addig is jó erős // egészséget kívánunk! Az ujjai köré takar engem. Egy cipőben evezünk. Rajtad kivéve. Tuti vagyok benne.

Megakadástípusok II. Téves szólehívás: a vállalat tönkremenetelését eredményezte; Gyere ide kisfiam, kitörlöm az orrodat! TOT: a CD-t vagy minidiszket // izét // flopit eltetted?; Hol van a cserépvirág // öö // virágcserép // na, váza? Játszottak újat // visszát// ráadást. Újraindítás: hide-hidegebb napokon

Perszeveráció, anticipáció, metatézis Perszeveráció: Brad Pritt, fölösleges föcsögés, csorog a nyáram Anticipáció: cseászcsészét kérsz?; hinte hihetetlen; naptával dicsérd a napot! Metatézis: Anyuék meg bútort menni vennek; egy legyet ütök két csapásra!; sóka fó, Irak is vádolja a cáfokat. Jó illatú ez a frissen firt nyű!

3. PERCEPCIÓS FONETIKA ARTIKULÁCIÓS AKUSZTIKAI PERCEPCIÓS

A FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ AKUSZTIKAI JELET AZ ALAPPROBLÉMA HOGYAN KÉPES AZ EMBER A FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ AKUSZTIKAI JELET szegmentálni, beszédhangoknak, hangok kapcsolatának, szavaknak, azok kapcsolatának, virtuális mon-datoknak, szövegnek megfeleltetni?

A NYELVI REPREZENTÁCIÓ „PARADOXONA”  A beszédhangok ejtési sokfélesége: akusztikai következmények.  Az akusztikai jelek paraméter- azonosságának a felismerése: az adott ejtéstől, a kontextus- tól és a beszélőtől függetlenül.

AT AGYI TERÜLETEK szófelismerés Broca- terület Wernicke- terület szófelismerés Pietsch, P. 2006. Crank, M. – Lee, D. 2000 Indiana University Princeton University

Lombard-effektus Zajban mind a beszélő, mind a hallgató beszédtevékenysége változik, igazodik a zajhoz Dallamszerkezet zajban laposabb Artikulációs tempó zajban megnő Beszédtempó zajban csökken – hosszabb szünetek Megakadásjelenségek száma zajban megnő

Megakadásjelenségek zajban és csendben

Beszédészlelési zavarok Megkésett beszédfejlődés és nagyothallás – hasonló típusú beszédzavarokat okoznak (kora gyermekkorban nem hallja magát) – tanulási nehézségekhez, viselkedés zavarhoz vezethet