Edda-lelkünkből Készítte:Wégner Zsuzsa
Felgyúltak ma a szeretet lángjai; Azt üzenik: Nem felejtettünk el benneteket! Erősebbek most a szív fájdalmai És sűrűbben hullatjuk a könnyeinket.
Elhagytak minket mindörökre már, s helyettük ránk csak egy sírhalom vár. Kőbe vésett név, mi utánuk maradt, s vele egy szomorú, gyászos hangulat.
Halottja van mindannyinknak, Hisz percről-percre temetünk, Vesztett remény mindenik percünk És gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, Temetkező szolgák vagyunk! Dobjuk el a tettető álcát: Ma gyásznap van, ma sírhatunk! Annyi nyomor, annyi szenny, vétek Undorít meg e sárgolyón... Hulló levélt hányszor feledtet A megváltó, a gyilkos ón!... Óh, hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk!... HALOTTAK NAPJÁN [Ady Endre]
Séta az élet semmi más Nincs érkezés csak indulás. Az út rögös és nehéz. Egyszer megszűnik a séta tér, A szív kialszik, s az élet vége tér.
Ez a gyertya azokért ég akiket nagyon szerettem de sajnos már nem lehetnek mellettem. Zsuzsa
Eszembe jutnak az együtt töltött napok Fülemben újra megcsendült a hangod Szinte látom minden mozdulatod Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod.
Ezen a napon minden más Újra mélyen érint meg a gyász Nincs már velünk együtt Kit ismertünk vagy szerettünk Ma lélekben újra együtt lehetünk. Zsuzsa