Elérés, válaszadási arányok és tendenciák Szemerszki Marianna DPR Szakmai Klub, 2010. március 17.

Online kérdőívek: érvek pro és kontra Mellette: viszonylag olcsó és gyors egyidejűleg sok hallgatóhoz/végzetthez eljuttatható az adatok azonnal rendelkezésre állnak a kitöltési arányok nyomon követhetőek, szükség szerint beavatkozás történhet megfelelő szerkesztési, programozási technikákkal viszonylag hosszú kérdőív is megszerkeszthető Ellene: elérési nehézségek (a szükséges e-mail címek rendelkezésre állnak-e) válaszadási arányok, reprezentativitás kérdése a többes vagy illetéktelen kitöltés veszélye („védett” kérdőív) a válaszok „minősége”

Néhány az elején tisztázandó kérdés Milyen kutatási eszköz(öke)t alkalmazunk? - személyes megkérdezés - csak online kérdőív - csak postai kérdőív - online kérdőív + postai/email kérdőív kombinációja Kik alkotják az alappopulációt? - hallgatók (képzési szintek – FSZ, PhD, aktív-passzív, külföldiek) - végzettek (végzés éve, képzési szintek , 3-féle végzettségi szint) Mit tekintünk megfelelő válaszadási aránynak? - TÁMOP 4.1.1. előírásai - kis létszámú intézmények, nagy komplex egyetemek - intézmény egészére és/vagy karokra és/vagy szakokra érvényes adatok

Még mielőtt nekilátunk Kikre terjedjen ki a kutatás, mi legyen a kutatás céljaira nem „alkalmas” vagy a kutatásba nem bevonható hallgatókkal/végzettekkel? külföldi hallgatók a megkeresést elutasítók, adataikat letiltók Mi legyen a kézbesíthetetlen, „visszapattant” felkérő levelekkel? - arányuk akár 4-5% is lehet – frissítés, elírások miatt - mennyire „bejáratott”, mennyire használják az email-t, többes email cím - mennyire friss az adatbázis Ki küldje ki a leveleket? központi (intézménytől független) szerverről intézményi rendszer (számítóközpont, tanulmányi osztály) Hol tárolják az adatokat? központi (intézménytől független) szerveren intézményi szerveren

Anonimitás és megbízhatóság Nyílt kérdőív: + anoním a kérdőív kitöltése nem szakítható meg, nem folytatható később nem ellenőrizhető, ki töltötte már ki és ki nem nem ellenőrizhető ki hányszor töltötte ki Belépési azonosítóhoz (jelszó) kötött kérdőív: +/- anoním, de bizalmon alapszik - bizalom hiányában a válaszadási arány alacsonyabb lehet, mint nyílt kérdőív esetén + a kérdőív kitöltése megszakítható, később is folytatható + a ellenőrizhető, ki töltötte már ki és ki nem, kinek kell emlékeztető levelet küldeni + többszöri kitöltés nem lehetséges + megoldható, hogy a különböző célcsoportok tagjai különböző kérdőívet kapjanak - a jelszó, belépési azonosító kiküldése idő- és pénzigényes (e-mail vs hagyományos levél)

Az elérés, elérhetőség növelése Minél több fórumon tudatosítani a potenciális résztvevőkkel a felmérés tényét, idejét, körülményeit, fontosságát (honlap, egyetemi/főiskolai lapok, belső hirdetőfelületek) Megszerezni a célcsoport bizalmát, az egyetemmel/főiskolával való együttműködési készséget Ehhez megfelelő hivatkozások, intézményi „támogató nyilatkozatok”, hallgatói önkormányzat ill. egyéb szervezetek segítsége, figyelemfelhívása Az adatbázisok frissítése, az elérhetőségek pontosítása mind a jelenlegi hallgatók, mind a végzettek esetében Legyen visszacsatolás: a tapasztalatokról be kell számolni, a fontosabb eredményeket nyilvánosságra kell hozni

A válaszadási hajlandóság időbeni alakulása (egy 2009 A válaszadási hajlandóság időbeni alakulása (egy 2009. évi online adatgyűjtés) Intézmény 1 Intézmény 2

Példák a válaszadási arányra (két online kutatás tapasztalatai) Eurostudent vizsgálat (2009. április-május) Végzős BSc-hallgatók vizsgálata (2008. december-2009. január)

A nem válaszolók összetétele és csoportjai 1. Akikkel nem sikerül email kapcsolatot felvenni: Elérésük bizonytalan vagy nem lehetséges - adatbázisok, levelezési listák frissítése, több módszer kombinációja, más módszerek 2. Akik elérhetők, de nem válaszolnak: Nem járulnak hozzá adataik kezeléséhez Nem válaszolnak - motiváció növelése (pl. rövidebb kérdőív, kötődés kialakítása A nem válaszolók és a válaszolók demográfiai stb. összetételének ellenőrzése!

A válaszadási arány növelése/1 Technikai és kérdőív-szerkesztési lehetőségek: Az online kérdőív hossza (kb. 20-25 perc) könnyen kezelhető kérdőív dinamikus legyen, egyénre szabott (a nem releváns kérdések átugorhatók legyenek) a kitöltés ne legyen túl bonyolult (egyszerű kérdések, skálavégpontok feltüntetése) csak a szükséges mértékben legyen hibaüzenet, ha valamelyik fontos kérdést a kérdezett kihagyja el kell dönteni, lehessen-e visszalépni a kérdőívben: miután itt a kérdések alapvetően tényekre irányulnak, ezt a lehetőséget célszerű meghagyni egyes kérdések esetében érdemes megkönnyíteni a válaszadást azzal, hogy a korábban adott válasz emlékeztetőül megjelenik a kérdésben (pl. az elsőként megadott szak neve)

A válaszadási arány növelése/2 A bizalom és az együttműködés feltételének megteremtése: A hallgató/végzett együttműködését el kell nyerni, érezze, hogy a kérdőív érte (is) van, legyen megszólítva Az országos kérdésblokkokon túlmenően az intézmény- és/vagy szakspecifikus kérdések a hallgatók számára is fontosak és jelzik a valódi érdeklődést Figyelni a kérdőív-kihelyezés időpontjára (ünnepnapok, más kutatások, hallgatói munka-terhek) Ahhoz, hogy a hallgató/végzett bizalmát elnyerjük, tudnia kell, hogy adatai nem kerülnek illetéktelen kezekbe A kérdőívet kitöltő kapjon visszajelzést az eredményekről Legyen lehetősége kommentelni a kérdőívet, hogy jövőre még jobb legyen Más módokon is ápoljuk az öregdiák kapcsolatot

Köszönöm a figyelmet!