B A R O K K Lovászi kurucok

A barokk, mint művészettörténeti stílus A barokk művészettörténeti stílus, az elnevezés az olasz barocco szóból származik, amely kagylódíszt vagy nyakatekert díszítést jelent. A XVI. század végétől a reneszánsz stílust felváltó irányzat, Európában a XVII. században terjedt el. Történelmi háttere: a feudális erők megerősödése, a katolikus ellenreformáció. A barokk nem csak egyházi, hanem főúri művészet is, csak nagyon sokára terjedt el szélesebb körben. A barokk jellegzetességei: - erős benne a vallásos elem - a földi és emberi világot megveti - célja a tömegek lenyűgözése (pompa, aranyozás) - túldíszített, bonyolult, belső feszültségeket, ellentéteket fejez ki - mozgalmasság - kozmopolitizmus (nemzetközi) - irracionális (valóságon túli) - irodalomban is kedveli a nagy műfajokat (eposz, dráma)

Építészet A barokk korában az építészet legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, a királyi és a fejedelmi kastélyok, valamint a főúri megbízók és a vagyonos polgárok városi palotái. A stílus azonban széles körben elterjedt, tekintélyes számban épültek a nagy alkotások hatását tükröző polgári lakóházak is.

A barokk építészet legfőbb stílusjegyei: - hatalmas parkok létesítése, ágyások, nyírt bokrok, szobrok, szökőkutak - dinamikus hatású terek, pl. tükörtermek - különböző rendeltetésű terek rangsorolása - folyosószerű elnyúló galéria - egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög - hullámvonal, csigavonal, kagyló-, és csigamotívum - erőteljes fény-árnyék hatások - pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás - térlefedésre fiókos donga boltozat - sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok - díszes, monumentális lépcsősorok - kovácsolt vas kapuk, kerítések, rácsok

Barokk festészet A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni még akkor is ha portrészerűen csak egyetlen alakot vagy pl. valamilyen tájat ábrázol. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedveli. Megmozgatja a formát és ennek érdekében előszeretettel aknázza ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A művészet a legjelentősebb megbízásokat a főúri megrendelőktől és az ellenreformációs egyháztól kapja.

Caravaggio: Bűnbánó Magdolna Velazquez: Vénusz a tükörrel Murillo: Kagylós gyerekek Rembrandt: Éjjeli őrjárat Rubens: A szerelem kert

Barokk szobrászat A barokk szobrok, akár oltárokról,akár díszítőelemekről van szó,szerves egységet képeznek az épület részeivel. A kor alkotásaira a reneszánsz plasztikával szemben nem a mértéktartás,a kiegyensúlyozottság és a nyugalom a jellemző,hanem a lendület, a fennköltség és a méltóság. Fontos technikai újításként meg kell említeni, hogy úgy a márványból faragott, mint a bronzból öntött szobrokat addig soha nem tapasztalt anyagszerűség jellemzi. A barokk szobrokat a művészek nem csupán egyetlen nézetből mutatták be, hanem a szemlélő nyugodtan körüljárhatja őket, és bárhonnan szemügyre veheti.

Magyarországon A barokk A barokk stílus megjelenése hazánkban az ellenreformációs törekvésekhez, a jezsuita rend térhódításához kapcsolódik. A másfél évszázados török megszállás után az ország területén itáliai, osztrák és német mesterek honosították meg. Megjelent egy csak Magyarországon kimutatható új műfaj, a monumentális történeti csataábrázolás. Legkorábbi, máig is fennmaradt példája a sárvári vár dísztermének Hans Rudolf Miller által festett sorozata. A török kiűzése után (1680-1690-es évek) megkezdődött az ország újjáépítése, melyben számos külföldi mester is részt vett, ami ugyancsak hozzájárult a barokk művészet térhódításához.

Várak és kastélyok a magyar barokk jegyében Gödöllő - Grassalkovich kastély Fertőd - Eszterházy kastély Keszthely - Festetics kastély A kastély és a hozzátartozó épületegyüttes az 1740-es években épült Mayerhoffer András tervei alapján. Itt található az ország egyetlen rekonstruált barokk színháza. A kastély mai formáját a XVIII. század második felében nyerte el, Esterházy Miklós elképzelései és tervei alapján. Az Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenységének köszönhetően Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. A barokk stílusú kastély építése a XVIII. század közepén kezdődött, de még a század folyamán többször átalakították. A kastély büszkesége a Helikon könyvtár.

sárvári Nádasdy kastély Nádasdy–kastély, Nádasladány Brunszvik-kastély, Martonvásár sárvári Nádasdy kastély Nádasdy–kastély, Sárvár Eszterházy-kastély, Kismarton

Barokk festészet Magyarországon A barokk kori magyar festészet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. Franz Anton Maulbertsch Osztrák festő, akit mintegy négy évtizedes magyarországi munkássága a legjelentősebb hazai barokk freskófestővé avatta. Jelentős alkotásai láthatóak a szombathelyi püspöki palotában, a győri székesegyházban, az egri líceumban. Johann Lucas Kracker Kracker 1758 körül érkezett Magyarországra. Jelentős alkotása az egri líceum könyvtártermében a tridenti zsinatot ábrázoló freskója, melyen 132 életnagyságú alak szerepel.

Franz Sigrist Mányoki Ádám Festett freskókat, oltárképeket és kicsiny szentképeket, bibliai jeleneteket. 1780-ban került sor élete egyik legjelentősebb alkotására, az egri líceum dísztermének kifestésére. Sigrist 3 éven át dolgozott a díszterem mennyezetképén ( A négy fakultás). Mányoki Ádám Mányoki (1673-1757) Scheitz András hannoveri festőtől tanult festeni, ezután Largilliere Miklósnál folytatta tanulmányait Párizsban. 1707-ben állt II. Rákóczi Ferenc szolgálatába, majd 1712-től II. Ágoston udvari festője lett Varsóban, a későbbiekben pedig III. Ágost szász király udvari festőjeként is tevékenykedett.

Szobrászat A barokk szobrászat Magyarországon is, inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott pazar műveket az utókorra.Az egyházi művészete főként a diszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik, míg a jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén jeleskedik. Georg Raphael Donner Philipp Jakob Straub Marschal Antal

Barokk a magyarság szolgálatában Rákóczi a nemzeti szellemű művelődés megteremtésén fáradozott, s az egyéni célok művészi reprezentálásán vagy vallási funkciójú műalkotások készítésén túl a képzőművészetnek szerepet szánt a szabadságharc célkitűzéseinek támogatásában is.  Warou Dániel svéd származású érem- és pecsétkészítő1704-1707 között a fejedelmi hivatalok számára pecséteket készített, részt vett a szabadságharc néhány pénztípusának tervezésében. Tevékenységét elsősorban három emlékérem teszi jelentőssé; mindhárom érem ábrázolásainak programja Rákóczitól származik, s előlapjukon a fejedelem mellképe szerepel, a hátlapok egy-egy domborműve pedig a szabadságharc célkitűzéseihez kapcsolódik.