Bankadók Magyarországon és Európában november 30. Miskolci Egyetem  Magyar Könyvvizsgálói Kamara BAZ Megyei Szervezete Vass Péter Magyar Bankszövetség

2  A válság hatására kormányok előtti kettős feladat - A pénzügyi szektor stabilitásának javítása szabályozáson keresztül. - A pénzügyi szektorba pumpált közpénzek visszaszerzése, erős politikai nyomás.  Egyes nézetek szerint, a szektort a külön adóztatással „büntetni” kell a válságban betöltött szerepe miatt.  A bevételek lehetséges felhasználása - Kiegyenlítő mechanizmusként alapok gyűjtése. - A kevésbé fejlett országok sérülékenységének csökkentése. A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó filozófiák

3  G-20 csúcstalálkozó, Pittsburgh szeptember - IMF felkérése a témában  Az IMF két adótípust javasol 2010 júniusában - “ Financial Stability Contribution (FSC) ” : járadék egy esetlegesen a jövőben felmerülő a szektort támogató költségvetési kiadások érdekében -“ Financial Activities Tax (FAT) ” : pénzügyi intézmények eredménye, illetve a javadalmazások (bérköltségek) alapján kivetett adó Legújabb nemzetközi fejlemények

4  Az Európai Bizottság 2010 októberében 3 adótípust javasol - “ Financial Activity Tax (FAT) ” : IMF javaslat átvétele - “ Financial Transaction Tax (FTT) ” : ún. Tobin-adó alkalmazása - A pénzügyi intézmények mérlegét, vagy egyes tételeit figyelembe vevő adóztatás  Végül 2011 júniusában a Bizottság a Tanács részére csak az FTT bevezetését javasolja az EU-ban, mely elvetésre került (angolokat sújtotta volna, franciák támogatták) Fejlemények az Európai Unióban

5  Az Európai Bizottság elvárása az FTT ( Financial Transaction Tax) bevezetésétől - Erősíteni a stabilitást a pénzügyi piacokon, visszafogva a spekulatív pénzügyi tranzakciók számát - A szektorban felhasznált kormányzati pénzek „visszaszerzése”, illetve mechanizmus létrehozása a későbbi hasonló kiadások fedezetére. - A piac alkalmazkodása után a megszüntetés/visszaállás elnehezül. Fejlemények az Európai Unióban

6  1971-ben az USA feladta a Bretton-Woods-i egyezményt: - Az US dollár aranyra válthatósága megszűnt.  Cél: az új helyzetben a nemzetközi pénzügyi stabilitás fenntartása a devizapiacok mechanizmusának „lassításával”  Módszere: az azonnali devizakonverziók esetében, a tranzakciók méretétől függő adó kivetése  Több kísérlet az alkalmazására, főként nemzeti tőkepiacokon. Innovatív piacokon nem eredményes. Rövid kitekintés: Tobin adó

7  Nyertesek és vesztesek - Csak világméretű bevezetésével érhetőek el a kívánt hatások, egyébként piactorzító. - Nem egyenletes a teher elosztása - Tisztázatlan, hogy végső soron ki fogja viselni a terhet - Nem tesz különbséget a válság alatt jól és rosszul működő intézmények között. - Rossz a bevezetés időzítése, mert visszafogja a hitelkínálatot, ami akadályozza a gazdaság helyreállítását. Az európai bankszektor kritikája az FTT bevezetésével szemben

8  Működtetési problémák  Nem segíti a kijelölt célokat - A korábbi költségvetési források „visszaszerzése” kétséges az adó beszedésének bonyolultsága miatt. - A stabilitási funkciója kétséges, amennyiben nem világméretűen kötelező a bevezetése. - „Büntetné” azokat a pénzügyi és nem pénzügyi intézményeket és fogyasztókat, akik fedezeti (hedging) célból kötnek pénzügyi ügyleteket. A bankszektor lobbiereje lecsökkent - Hitelezés a tőkeemelés helyett: nincs ügyfélköri háttér - Politikai elit (válság alatt)visszaszerezte elsőbbségét Az európai bankszektor kritikája az FTT bevezetésével szemben

9 A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban  Pénzügyi tranzakciós adót (FTT) alkalmazó tagállamok

10 A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban  Pénzügyi aktivitáson alapuló adót (FAT) alkalmazó tagállamok

11 A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban  Mérlegfőösszeg, vagy bizonyos mérlegtételek alapján kivetett adót alkalmazó tagállamok

12 A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban  A pénzügyi szektor adóinak felhasználása Költségvetésbe Pénzügyi alapba

13  Hitelintézetek járadéka -Állami kamattámogatott hitelek kamatbevétele alapján -Előirányzott bevétel 2011-re : 10,8 mrd Ft  Pénzügyi szervezetek különadója (pofon 2008 után: 6 nemzetközi anyabank elköteleződése: forrás+tőke) -Alapja hitelintézeteknél: évi korrigált mérlegfőösszeg -Előirányzott bevétel 2011-re és 2012-re: 187mrd Ft, ebből ~120mrd a hitelintézetektől  Hitelintézetek különadója (jogi technika) - Alapja: adózás előtti eredmény növelve az elszámolt pénzügyi szervezetek különadójával -Levonandó a pénzügyi szervezetek különadójának elszámolt összegéből Pénzügyi szektor adói Magyarországon 2011-ben

14  BÉT-en jegyzett bankok árfolyam alakulása Bankokat sújtó intézkedések hatásai 1 Forrás: BÉT

15  Állományi hatások (hitelintézetek mérlegfőösszege) Forrás: MNB Milliárd Ft. Bankokat sújtó intézkedések hatásai 2

16 Eredményesség Adatok: milliárd forint Forrás: PSZÁF Bankokat sújtó intézkedések hatásai 3 Végtörlesztés várható eredmény hatása: -200 Milliárd HUF Továbbá: gyűjtőszámla konstrukció, kamatplafon, OBA, …. Minden érintett bank veszteségessé válik 2011-ben! Bankszektor sokktűrő képessége csökkent  konzervatívabb a hitelezési politika! (Cost of Capital 12% = EU-s papír 6% + CDS 6%)

17 A válság lezárása: Új fejezet kezdődik A világban: Nő a pénz ára, drágább a tőke Drágul a likviditás Szigorodnak a szabályozások Erősödik a fogyasztói érdekvédelem/érdekérvényesítés Magyarországon – új lehetőségek nyílnak meg: Nemzeti és európai kérdések újraértelmezése Új egyensúlyi helyzet jön létre Takarékszövetkezetek és MFB új szerepe Nő az állami szerepvállalás a bankszektorban Az Európai Pénzügyi Szektor szerves része maradunk! Köszönöm a figyelmüket!