A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés szeptember 29.
Mi az AmCham? Önfinanszírozó, politikamentes, független civil szervezet Céljaink (küldetésünk), – az amerikai és a nemzetközi vállalkozások vezető képviselője legyünk Magyarországon, – elősegítsük az ország nemzetközi versenyképességét Jelenleg 427 tagunk van 23 országból
Tagságunk nemzetközi
Az AmCham a kormány stratégiai partnere Stratégiai együttműködési szerződés a Kormánnyal Konzultáció a jobb jogalkotásért
Az FDI súlya Magyarországon FDI állomány nagysága a teljes GDP 70%-a Éves hozzájárulása a magánszektor GDP-jéhez mintegy 30 % Az üzleti célú magánberuházások 40 %-a A magánszektor foglalkoztatásának 20 %-a Export 70 %-a Társasági adó közel 40 %-a Közvetlenül beszedett állami bevétel X % -a
„Mit adtak nekünk a Rómaiak?”
Miért volt/van szükség FDI-ra? Belső erőforrások hiányában beruházásokhoz külföldi tőke bevonása kellett Alternatív külső források lehetségesek – hatásuk növekedésre eltérő
Az FDI hatása a növekedésre Közvetlen csatornák – Tőkefelhalmozás, beruházások – Tudás és technológiai transzfer – magasabb termelékenység Közvetett csatornák – Befektetésbarát környezet – Munka morál, társadalmi felelősségvállalás, stb Ezek a hatások erősen szórnak, függenek az adott ország gazdasági környezetétől
Az FDI hatás számszerűsítése Századvég Gazdaságkutató számítása alapján: Az elmúlt 15 év átlagos éves GDP bővülése 2,5% Ebből az alternatív finanszírozáshoz képest – 0,15–0,35 % az FDI beruházási hatása – 0,51 % az FDI termelékenységi hatása – Összesen 0,66 – 0,86 % Tehát az FDI hozta létre a teljes évi átlagos GDP növekedés mintegy egyharmadát !!
Az FDI hatása a GDP szintjére (valós =100) 9-15%-kal lenne alacsonyabb a GDP (Alternatív finanszírozás esetén)
Jövedelemkiáramlás/tőkeállomány A hiányt finanszírozó külső forrás átlagos hozama: FDI 4,6% Hitelek 4,2% Portfólióbefektetés 6%
A jövedelmek kiáramlása az FDI helyettesítése esetén
A nemzeti jövedelemre gyakorolt hatás 5-15 %-kal lenne alacsonyabb a nemzeti jövedelem (GNI) (alternatív finanszírozás esetén)
Kormánystratégia továbbra is számít FDI-ra Kormány Külgazdasági Stratégia (2011 május - vitaanyag) Éves 10% feletti exportbővülést tervez 2015-ig (72 – ről 120 md EUR - ebből kkv-k csak 6, md EUR) Éves FDI 4 md EUR folyamatos beáramlást tervez (2009-ben tény 1,6 md EUR) Ez akkor csak akkor megvalósítható, ha a befektetői környezet nagyon kedvező
Befektetési környezet Magyarország még a válság viszonyai között is relatíve vonzónak bizonyult : Magyarországon 2010-ben bejelentett, új FDI projektek száma #12 (38% növekedés előző évhez viszonyítva). Munkahelyek száma kb. 9000, jobb mint Csehország, azonban ez jelentős visszaesés a jó évekhez képest (Ernst & Young European Attractiveness Survey 2011 alapján) Jelenleg azonban befektetők elbizonytalanodását tapasztaljuk: Folynak tárgyalások, de tényleges új befektetők száma csökken Régiek újra-befektetési étvágya kérdéses Tőkekivonás egyes szektorokban
Következtetések Mennyiségi és hatékonysági oldalról FDI növelése célszerű Az ország tőkevonzó képességének helyreállítása Abszorbciós kapacitás növelése Termelékenységi növekmény (tudás, technológia továbbadása) DE: Kulcs fontosságúak a befektetőket érő üzenetek is Magyarország versenyképessége a tét (= AmCham küldetése) Gazdaságpolitikai javaslatok ÉS Párbeszéd elősegítése
Köszönöm a figyelmet!