2006. szeptember 1. Makroegyensúly és növekedés – csak együtt sikerülhet Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Barabás Gyula, igazgató-helyettes Magyar Nemzeti Bank a CEMI tanulmány költségvetési szakértője

▪Gazdasági helyzet a költségvetési kiigazítás előestéjén ▪Hol tartunk most? ▪Hogyan tovább? Tartalom

A nettó külföldi adósság és az államadósság alakulása (Magyarország, , GDP százalék) A költségvetési kiigazítás előtt a nagy egyensúlytalanság miatt a magyar gazdaság egy gyors eladósodási pályán haladt, ami mellett egyre nőtt egy forintválság veszélye Forrás: Czeti-Hoffmann (2006), MNB Műhelytanulmány 50, Antal Judit: (2006): MNB Műhelytanulmány 51, 2006 I. negyedév

Magyarország és az EU-8 országok növekedési üteme (százalék, ) A költségvetési költekezés ellenére Magyarország a gazdasági növekedés terén is alulteljesített a régiós országokhoz képest Forrás: Eurostat

A magyar gazdaság főbb problémái és azok okai Probléma Okok Külső és belső egyensúlytalanság, fokozódó válság-veszély A lehetőségektől elmaradó gazdasági növekedés Tartósan magas költségvetési hiány Állami túlköltekezés (folyó kiadások) Magas kamatfelár Bizonytalan beruházási környezet Kiszorítási hatás Alacsony és stagnáló foglalkoztatottság Egyik legalacsonyabb foglalkoztatottsági ráta az EU-ban A munka hozzájárulása a növekedéshez 0 közeli Sok eltartott, kevés foglalkoztatott Nem hatékony adórendszer Magas adóráták (különösen a foglalkoztatásnál) Szűk adóalap (jövedelem-elrejtés) A kiigazítás előtt a magyar gazdaságnak kettős - egyensúlyi és növekedési - problémája volt, és a problémák okai sok tekintetben közösek voltak

A magyar gazdaság ördögi köre Alacsony foglalkoz- tatás ▪A munkát terhelő magas adóterhek visszafogják a foglalkoztatás növekedését ▪A magas költségvetési hiány és az alacsony foglalkozatás együttesen a potenciálisnál lényegesen alacsonyabb növekedéshez vezetnek Magas adóteher ▪A költségvetés csak magas adóteher mellett finanszírozható ▪Rendkívül magas költségvetési hiány, jelentős részben a kiadási oldal pazarló rendszerei miatt Az egyensúly megteremtése és a növekedési lehetőségek kihasználása együtt csak akkor lehetséges, ha hiteles programmal sikerül kilépni a magyar gazdaság jelenleg ördögi köréből Alacsony növekedés Magas költségve- tési hiány

▪Gazdasági helyzet a költségvetési kiigazítás előestéjén ▪Hol tartunk most? ▪Hogyan tovább? Tartalom

Az eddig meghozott költségvetési intézkedések hatása Az eddig bejelentett intézkedések jelentős mértékben csökkentik az egyensúlytalanságot és megvalósításuk esetén segítenek elkerülni a legnagyobb bajt, a forintválságot. Alacsony foglalkoz- tatás Kiadás csök- kentés Adók növelése Alacsony növekedés Magas költségve- tési hiány

Az eddig meghozott költségvetési intézkedések hatása A magas adóteher további növelésével és ezen keresztül az alacsony foglalkoztatottság fenntartásával nem jelentenek kitörést az ördögi körből Alacsony foglalkoz- tatás Alacsony növekedés Kiadás csök- kentés Adók növelése Magas adóteher Magas költségve- tési hiány

A munkajövedelmet terhelő adók és járulékok a teljes bérköltség arányában (adóék, %) Tovább nőttek a foglakoztatást terhelő adók és nem várható a foglalkoztatás lényeges bővülése Az átlag- jövedelem százaléka Forrás:World Bank EU-8 Quarterly Economic Report – Special Topic: Labour taxes and employment int the EU-8, April 2005 és saját számítás Százalék

Várható gazdasági növekedés (Magyarország ) Az egyensúly helyreállításának jelentős a növekedési áldozata, mert a csomag elsősorban a jövedelmek csökkentésén és a kereslet szűkítésén alapul Forrás:MNB Inflációs jelentés, 2006 augusztus

A gazdasági növekedés és a növekedési többlet változása a hiánycsökkentés időszakában *A balti államok esetében a növekedési többletet az EU és Oroszország növekedésének számtani átlagához viszonyítottuk ** Saját kalkuláció az MNB inflációs jelentésének növekedési előrejelzése alapján Forrás: Eurostat, WIIW Hollandia Svéd- ország Ausztria Spanyol- ország Nagy- Britannia Litvánia* 1997 Észt- ország* 1997 Lett- Ország* 1997 Litvánia* 2000 Észt- ország* Lett- Ország* Növekedés változása EU-15 fölötti növekedés változása A hiánycsökkentés idején nem szükségszerű a növekedés drasztikus visszaesése, számos országnak sikerült a növekedés lassulása nélkül helyreállítani az egyensúlyt Magyar- ország Magyar- ország**

▪Gazdasági helyzet a költségvetési kiigazítás előestéjén ▪Hol tartunk most? ▪Hogyan tovább? Tartalom

Hogyan sikerült a kettős problémát kezelni? Probléma Külső és belső egyensúlytalanság, fokozódó válság-veszély A lehetőségektől elmaradó gazdasági növekedés A meghozott intézkedések az egyensúlyi problémát kezelik, ugyanakkor a növekedési lehetőségek tovább szűkülnek Eddigi intézkedések hatása Egyensúlyi probléma kezelése, megvalósulás esetén nincs forintválság Jelentős gazdasági visszaesés ( ), és hosszabb távon is lassabb növekedés

Hogyan sikerült a kettős problémát kezelni? Probléma Külső és belső egyensúlytalanság, fokozódó válság-veszély A lehetőségektől elmaradó gazdasági növekedés A növekedési probléma kezelése nélkül a szükségesnél nagyobb áldozatot kell hozni az egyensúly megteremtéséért és kétséges, hogy az egyensúly javulása tartós lesz-e. Eddigi intézkedések hatása Egyensúlyi probléma kezelése, megvalósulás esetén nincs forintválság Jelentős gazdasági visszaesés ( ), és hosszabb távon is valószínűleg lassabb növekedés Kockázatok Nincsen érzékelhető pozitív visszacsatolás (növekedés-élénkítő hatás) Nincs lehetőség enyhítésre, (nincs ami kiváltsa az intézkedéseket) mert az egyensúlytalanság újratermelődik. Jelentős és hosszan tartó jövedelem -csökkenés a társadalom fontos csoportjaiban (állami alkalmazottak) Növekvő igény a szigor enyhítésére Megvalósítási kockázat

Az állami alkalmazottak átlagos nettó fizetésének alakulása ( , 2005=100) A bérbefagyasztás és a járulékemelés együttes hatásaként az állami alkalmazottak átlagos nettó bére a 2002-es szint közelébe esik vissza 2008-ra Forrás:KSH és saját kalkuláció

Kitörés az ördögi körből – a CEMI tanulmány javaslata A tartós sikerhez az egyensúlyi és a növekedési problémát egyaránt meg kell oldani, ehhez pedig mind a hiány, mind a foglalkoztatás problémáját kezelni kell… Alacsony növekedés Kiadás csök- kentés Magas költségve- tési hiány Munkát terhelő adók csökkentése Nem munkát terhelő adók növelése Magas adóteher Alacsony foglalkoz- tatás Aktív foglal- koztatás növelés

A cél: a magas növekedést lehetővé tevő kör beindítása …úgy, hogy egy új, ezúttal önmagát erősítő pozitív kör induljon be Foglal- koztatás növelése GDP növekedés Csökkenő hiány Adóterhek csökke- nése ▪Az EU átlagot megközelítő foglalkoztatási szint ▪A régió elejéhez tartozó növekedési ráta ▪A kínálati oldalt lényegesen kevésbé terhelő adórendszer ▪A mainál lényegesen alacsonyabb, fenntartható hiány

Foglalkoztatottság, egyensúly és növekedés összefüggései A foglalkoztatottság növelése fontos kapocs, hiszen egyszerre gyorsítja a növekedést, és gyógyítja a költségvetés sebeit Foglalkoztatottság Egyensúly Növekedés 100 ezer új munkahely milliárddal kisebb hiány 100 ezer új munkahely Több, mint 1 százalékkal magasabb életszínvonal

Az egyensúlytalanság és az alacsony növekedés egyik fő oka, hogy alig több mint 3 millió ember tart el 7 milliót Forrás:KSH A népesség megoszlása Magyarországon 2005-ben (közelítő számok, ezer fő) Magán- szektor- ban dolgozók Állami szektor- ban dolgozók Foglal- kozta- tottak Aktí- vak Nyug- díjasok Tanu- lók Teljes népes- ség Eltar- tottak Munka- nélkü- liek GYES GYED Gye- rekek 0-14 év Magán- szektor- ban dolgozók Egyéb Inaktí- vak

Az SZJA befizetők eloszlása (2004, százalék) 1,9 millió 2,0 millió 426 ezer Havi Jövedelem (ezer Ft) százalék 666 mrd 429 mrd 22 mrd Az SZJA 98 százalékát 2,4 millió fő fizeti be és közülük 800 ezer fő állami alkalmazott A tényleges terhek döntő része a magánszektorban dolgozók 1,6 milliós csoportjára hárul, mert közel 2 millióan a minimálbér közeli jövedelem után fizetnek adót és járulékot Forrás:APEH

Lehetséges további lépések a fennmaradt aránytalanságok megszüntetésére Aránytalanságok A jövedelem-visszafogás politikájának alternatívája a meglévő aránytalanságok felszámolása Teendők Alacsony foglalkoztatottság, kevesen tartanak el sokakat Szűk adófizetői bázis, növekedést visszafogó adórendszer Foglalkoztatás növelése, eltartottak számának (nem jövedelmének!) csökkentése Adóreform: átalakítás első fázisban változatlan GDP-arányos bevétel mellett Lehetséges lépések Nyugdíjasok Korhatáremelés Nyugdíjba-menetel effektív időpontjának kitolása Rokkantnyugdíjazás rendszerének szigorítása További létszámleépítés az állami szektorban Felsőfokú helyett fókusz a középfokú képzésen Államilag támogatott hallgatók számának jelentős csökkentése Középfokú végzettség megszerzésének támogatása (hátrányos régiók, romák) A foglalkoztatást terhelő adók súlyának csökkentése, a többi adó súlyának növelése Magas adó és járulékráták kiváltása fix összegű járulékokkal Foglalkoztatás terhelő (marginális) adók és járulékok csökkentése Fix összegű egészségügyi járulék (csak az kap TB kártyát, aki fizet) Az adórendszer egyszerűsítése

A bruttó hazai termék alakulása az egyensúlytalanság kezelésének különböző formáinál * A leértékelődés forgatókönyv növekedési ütemét Spanyolország (minimum) és Magyarország (maximum) növekedési adatai alapján számítottuk, az akkor bekövetkezetthez hasonló növekedési ütem visszaesést feltételezve **Előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekedési ütem Forrás: CEMI Kínálat oldali költségvetési konszolidáció Leértékelődés* GDP növekedés**, százalék Bejelentett csomag Foglalkoztatás-növelő intézkedések és adóreform Foglalkoztatás-növelő intézkedésekre és a hatékonytalan adórendszer reformjára van szükség, hogy a növekedési áldozat ne legyen a szükségesnél nagyobb