Költségvetési irányok Banai Péter Benő

2 Tartalom Tűzoltó munka – a 2010-es költségvetés „örökségének” rendbetétele Szerkezeti reformok – a Széll Kálmán Terv Országvédelmi költségvetés 2012 – a nemzetközi válság hatásainak elhárítása Közpénzügyi horgony az Alaptörvényben

3 A parlamenti ciklusok keresztje – a hiány Intézkedések nélkül

4 A évi hiány kordában tartása Tervezett ESA hiánycél, 2010, % of GDP-3,8 Notifikált hiánycél-4,2 A cél tartása érdekében év közben hozott intézkedések: Július Kiadáscsökkentő intézkedések júliusban0,3 Pótlólagos bevételi intézkedések (bankadón kívül)0,1 Bankadó0,6 Társasági adó kulcs csökkentése az 500 millió alatti nyereséget kimutató társaságoknak-0,2 Október Ágazati különadók októberben0,6 A magánnyugdíjpénztári tagdíjak átirányítása az állami pillérbe0,3 December Befagyasztás0,4 Összesen-6,3 Megj: GDP -0,9% helyett 1,2%-os növekedés – e nélkül 7 % fölött alakulhatott volna a hiány.

5 10 éves eurókötvény hozamok (%)

6 Függés a külső forrásoktól Devizaadósság4 472,66 774,88 466,78 842,89 526,4 Forint11 103, , , , ,5 ebből külföldi3 241,32 458,92 155,52 532,73 894,9 Összesen15 576, , , , ,9 Külföldiek részesedése a magyar állam hitelezői közt 49,5%51,2%56,1%57,4%67,4%

7 Szerkezeti problémák Hasonló országokhoz képest magas inaktivitás Munkára ellenösztönző támogatások hasonló országokhoz képest magas szintje Magas foglalkoztatást, fizikai- és humántőke beruházást visszafogó TÁSA és Szja kulcsok Alacsony gazdasági növekedés – hosszú távon növekvő/lassan csökkenő adósság Az államháztartási kiadások rossz struktúrája (magas szociális, közszolgáltatási és kamatkiadások) Átmeneti szükségintézkedések kiváltása tartós szerkezeti reformokkal

8 Forrás: Eurostat Foglalkoztatási ráta, 2010

9 Lassú elmozdulás: főbb funkciók szerint (GDP%)

10 A Széll Kálmán Terv és költségvetési hatásai, Mrd Ft Foglalkoztatás és munkaerőpiac Nyugdíjrendszer reformja Közösségi közlekedés Felsőoktatás Gyógyszerkassza Állami és önkormányzati finanszírozás Az államadósság csökkentő alap befizetései (elektronikus útdíj bevezetése, bankadó és tása kulcs csökkentés elhalasztása) Összesen Megjegyzés: az intézkedések nélküli pályához viszonyított javulás

11 Segélyek Közmunkával szerezhet ő jövedelem Munkajövedelem Középpontban a munkára ösztönzés

12 Makropálya tény prognózis GDP-6,71,21,91,5 Háztartások fogyasztási kiadása-8,1-2,10,70,2 Bruttó állóeszköz felhalmozás-8,0-5,6-2,03,2 Export-9,614,18,88,4 Import-14,612,07,78,1 Fogyasztói árszínvonal változása, évi átlag, %4,24,93,84,2 Foglalkoztatottak száma-2,50,00,71,5 ebből: versenyszféra-3,6-1,01,50,9 ebből: közszféra0,62,9-1,63,2

13 Országvédelmi Költségvetés 2012: Öt cél A nyugdíjrendszer átalakításának befejezése Az egészségügyi alap „saját lábra állítása” Az arányos adózás általánossá tétele és az adózásban még meglévő kiskapuk bezárása Segélyek világából a munka világába való visszaáramlás megindítása Az euró-válság negatív hatásainak elhárítása

14 Sarokszámok 2,5%-os GDP arányos államháztartási hiány 300 milliárdos tartalék 750 milliárd forintos egyenlegjavulás új intézkedésekkel* – Bevételi oldalon milliárdos növekmény, – Kiadási oldalon 300 milliárdos csökkenés. *Széll Kálmán Terv és az erre épülő Konvergencia Program intézkedései nélkül (Stabilitási Alap törlése; bér, dologi, szociális, családi támogatások nominális szinten tartása)

15 Kiadásoldali intézkedések A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok, vagyon-kiadások csökkentése (249,3 milliárd forint ) Helyi önkormányzatok által folyósított szociális támogatások átalakítása (28,4 milliárd Ft) Utazási költségtérítés kedvezményeinek szűkítése, menetrend összehangolás (26 milliárd Ft) DE! Start-munkaprogram jelentős kiadásai Uniós támogatások növekvő összegei (Új Széchenyi Terv) További prioritások megőrzése

16 Bevételoldali intézkedések Személyi jövedelemadó rendszer átalakításának folytatása Áfa-emelés és fordított áfa a mezőgazdasági termékekre Jövedéki adó, cégautó, játékadó emelés Egészségügyi Alap bevételeinek emelése: járulékemelés, baleseti adó bevezetése

17 A legjelentősebb kiadásoldali kiigazítások Európában

18 A kiadásoldali intézkedések szerepe Európai összehasonlításban is igen jelentős csökkentés Időszak egészében szinte kizárólag kiadásoldali a kiigazítás Bevételi intézkedések súlyát mesterségesen nagynak mutatja a válság (potenciális GDP-t használva kisebb a bevételi oldal emelkedése időszak elején) Potenciális GDP-hez célszerű viszonyítani az arányokat

19 A kormányzati szektor főösszegei GDP % Konszolidált elsődleges kiadások48,045,744,746,045,544,044,2 Konszolidált bevételek42,644,845,146,145,451,745,7 a potenciális GDP %-ában Konszolidált elsődleges kiadások50,847,846,344,043,542,542,7 Konszolidált bevételek45,146,946,744,043,449,844,1

20 Az adósságcsökkentő politika eddigi sikerei és a további feladatok A görög út elkerülése – de a perifériák kockázata

21

22 Deficitben az EU első harmadában

23 Elsődleges egyenlegben még jobb helyezés

24 CDS felárak az EU periférián

25 A közpénzügyek tartós rendbetétele - Alaptörvény Csak olyan központi költségvetés fogadható el, amely nem eredményezi az államadósság növekedését Amíg a GDP 50% alá nem csökken az államadósság, addig csak olyan központi költségvetés fogadható el, amely az államadósság csökkenését eredményezi Kormány-felhatalmazás a helyi önkormányzati eladósodás korlátozására

26 Hátrányok: Pro-ciklikus szabályok? Az adósságcsökkentés prioritásának demonstrálása Felelőtlen költségvetési politika esetén az EU és a hitelezők nem tolerálják az egyébként indokolt anti- ciklikus gazdaságpolitikát (inercia) Menekülési záradék – korábbi közpénzügyi szabályrendszerben nem volt Új szabályok szerinti megengedhető deficit illeszkedik a maastrichti kritériumhoz és a középtávú célhoz (MTO): nem eredményez pro-ciklikusabb költségvetés-politikát Árfolyam-ingadozás viszont valóban prociklikus többletkiigazítási igényt okozhat az új rendszerben

27 Új Alaptörvény szerinti deficitküszöbök Infláció: 3%

: strukturális javulás (kikerülés a pro-ciklikusság ingájából)

29 Köszönöm a figyelmet!