Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár kutatásvezető, GKI Zrt. Fejlesztéspolitika válságban és válság után

A válságkezeléssel kapcsolatos követelmények Kiindulópont: reális helyzetértékelés  a globális válság okainak, jellegének, természetének,  a magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak a meghatározása.

A válságkezeléssel kapcsolatos követelmények  A magyar gazdaságpolitika mely külső eredetű tényezőkre, illetve válságjelenségekre képes hatni és melyekre nem.  Ha képes befolyásolni valamilyen területet, akkor ténylegesen szükség van-e arra, hogy azt meg is tegye.

A válságkezeléssel kapcsolatos követelmények Ahol hatni tud, meg kell határozni:  A befolyásolás jellegét.  A befolyásolás eszközeit.  A befolyásolás lehet elhárítás vagy kárenyhítés.  A fenntartható gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése.

Válságkezelés és reformok  Válságkezelés: belső és külső egyensúlyviszonyok javítása.  Reformok: olyan, a gazdaság működését, eszköz- és intézményrendszerét átalakító intézkedéssorozat, amely hosszabb távon elősegíti a gazdasági növekedést (gyorsabb és fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot), és megakadályozza vagy legalább is fékezi a belső és külső egyensúlyhiányok újratermelődését.

A válságkezelés területei 1. Államháztartás: akkora - reformokhoz nem kötött - kiadáscsökkentés, amely megfelel a válság miatti bevételkiesésnek. 2. Foglalkoztatás: enyhítésre, azaz a válság hatásainak tompítására lett volna, illetve van szükség.

A válságkezelés területei 3. A válság által leginkább sújtottak támogatása (kárenyhítés). munkavállalók, állampolgárok és vállalkozások. Nem indokolt: válogatás nélkül a devizahitellel rendelkezők és a kis- és középvállalkozások támogatása.

A válságkezelés területei 4. Hitelezés: kárenyhítés, a pénzügyi válság következtében nehéz helyzetbe került hitelintézetek megsegítése, a hitelezés előmozdítása.

A válságkezelés a gyakorlatban  A kormányzati intézkedések a fenti követelmények sok elemét tartalmazták, de azok nem voltak összedolgozva, konzisztens rendszerré fejlesztve és megfelelően kommunikálva.  A válságkezelés és a reformok összemosódtak.

Válságkezelés és reformok A reformok rövid távon többnyire nem járnak megtakarítással, éppen ellenkezőleg, az esetek nagy részében növelik az államháztartási kiadásokat, miközben az általuk elérhető megtakarítások jó esetben hosszú távon jelentkeznek.

Nemzetgazdasági tervezés  A piacgazdaságba való átmenet után a politikai elit nem tudta eldönteni: kell-e nemzetgazdasági vagy makrogazdasági tervezés.  Sokféle terv és program: nemzeti fejlesztési terv, konvergencia-program, lisszaboni akcióprogram stb.  A nemzeti fejlesztési tervek az EU-források fogadására szolgának, nem helyettesítik a makrogazdasági tervezést.  Átfogó nemzetgazdasági tervezés hiányában a nemzeti fejlesztési tervek hatékonysága alacsony.

A stratégia szükségessége  Hiányzik a hosszú távra tekintő stratégiai gondolkodásmód.  Átfogó jövőkép.  Különböző időhorizontú és tartalmú tervek, fejlesztési koncepciók, kiigazítási programok és reformok vezérfonala.  A reform nem önmagában vett cél, hanem a stratégia eszközrendszerének része.

A stratégia jellemzői  Politikai elkötelezettséget igényel, nem érdek-semleges.  Az előnyök és hátrányok megosztásának kezelése.  Reális kompenzáció kilátásba helyezése az áldozatokért (nehéz az utóbbi évek ígéretdömpingje után).

A stratégiával szembeni követelmények  Helyzetértékelés  Prognózisok  Koncepciók  Fejlesztési célok, azok rangsorolása  Eszköz- és intézményrendszer  Forrásfedezet  Ütemezés és koordinálás

Hosszú távú nemzeti fejlesztési stratégia  Átfogó felzárkózási, intézménykorszerűsítési fejlesztési politika.  Tartalma tágabb, mint a hagyományos gazdaságpolitikáé.  Hangsúlyai mások (nem piaci alapú infrastruktúrafejlesztés, módosuló állami szerepvállalás, koordináció).  A potenciális kibocsátás növekedési üteme alapján meghatározandók a fejlesztés fő irányai és a fejlesztési forrás nagyságrendje (saját + EU).