A költségvetési politika a fenntartható növekedés szolgálatában Török Ádám Az MKT alelnöke A Költségvetési Tanács tagja

Adósságválságok és növekedés Az adósságválságok megelőzése nemcsak a pénzügyi károk miatt fontos OECD (Furceri-Zdzienicka, 2010) - 159 ország, 1970-2008 Növekedési veszteség: a GDP 3-5 százaléka 1 év múlva, 6-12 százalék 8 év múlva A háromfajta válság közül az adósságválság rövid távú növekedési hatása a legsúlyosabb Adósságválság: -5.0% Valutaválság: -2.8% Bankválság: -2.0% A 3 válság együtt: kb. -10% Reinhardt-Rogoff (2010): további 0.7-0.8%p-os GDP-csökkenés várható, ha az államadósság/GDP arány 90% fölé kerül

A magyar fiskális politika hitelességi problémája 2001-2002 óta sorozatos fiskális politikai hibák, folyamatos államadósság/GDP növekedés A régióban legmagasabb államadósság/GDP arány A magyar állampapírok kockázati prémiuma csökkenő pályán a választások első fordulójáig, de: kommunikációs meglepetések június elején; a költségvetés transzparenciájának csökkenése pl. állami vállalatok veszteség-elszámolása; mindezek miatt ismét meggyengül a befektetői bizalom A magyar állampapírok kockázati felára újból a legmagasabb a régióban

Bruttó államadósság (maastrichti mutató) 10 20 30 40 50 60 70 80 2004 2005 2006 2007 2008 2009 GDP százalékában Bulgária Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Románia

5

6

Szakmai érvek a szabályalapú magyar fiskális politika mellett 1990-2006 között markánsan jelentkező 4 éves politikai költségvetési ciklusok mind a központi, mind az önkormányzati alrendszerben Befektetői bizalom: az állampapírhozamok a tényekre és a kommunikációra is reagálnak A közlegelő problémája a fiskális politikában gyorsulva emelkedő adósságráta a „fiskális alkoholizmus” miatt Fenntarthatósági problémák: egyre nagyobb deficitek mellett lassuló növekedés (pedig növekedési ígéretek) Átláthatósági problémák: költségvetési elszámolási trükkök, nehezen követhető költségvetési prezentáció (egymás követő években nem összehasonlítható költségvetési és zárszámadási dokumentumok)

A nemzetközi környezet 2010-ben (GR!) a piac sokkal érzékenyebbé vált a kommunikációs hibákra a gyenge fiskális teljesítményre Több eurozóna-tag figyelőlistán (SP, PT, IRL) Egyes új EU-tagokban (H, LV, RO) kisebb bizalom Az intézményi szereplők érzékenysége is nőtt az SGP reformját követelik az EU szigorúbban veszi a 60%-os szabályt független figyelőrendszer! új EU-s szankciórendszer lehetősége nemzeti fiskális szabályrendszerek iránti igény

Intézményi reformok A fiskális politika független ellenőrző intézménye még csak néhány EU-országban működik (eltérő méretek és hatáskörök): B, NL, S, H Szabályrendszerek erősítése: D, PL, RO Független ellenőrző intézmény felállítása (magyar tapasztalatok!) : UK, SLO, RO Ilyen irányú tervek: CZ, IRL, SK, FIN, CY, PT Összesen: 15 EU-tagállam

Az EU stratégiája a tagországokkal szemben A potyautas fiskális politikai viselkedés visszaszorítása A transzparencia és a számonkérhetőség növelése A tagországok „ösztökélése” a fenntartható fiskális politikára – a fenntarthatóság visszaállítására A nemzetközi piacok, a befektetői közösség bizalmának tartós visszaszerzése

Nemzetközi jövőkép A nemzetközi befektetői hangulat javulhat, de mindenképpen igen érzékeny marad kommunikáció transzparencia fenntarthatóság, világos és egyenes irányvonal Az EU-n belül nem enyhül a nyomás a fenntarthatóság iránt A tagállami költségvetések/fiskális politikák szigorúbb ellenőrzése/követése Kettős ellenőrzés: Bizottság (esetleg külön EU-s intézmény is) független nemzeti intézmények

Magyar kilátások Fokozott nemzetközi figyelem a magyar fiskális teljesítmény és átláthatóság iránt több irányból: EU, nemzetközi piacok, hitelminősítők Első próbatételek: 2011-es költségvetés középtávú fiskális stratégia (reáladósság-szabály!) hihetőség/hitelesség, megalapozottság, fenntarthatóság A szabályok következetes betartása tartósan csökkenő adósságpályára állíthatja a gazdaságot

Gazdasági alapfolyamatok 2010-14-ben Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010. augusztus

A költségvetési szabályrendszer érvényesülése 2010-2014 Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010 augusztus

A központi költségvetési alrendszer bruttó adósságának alakulása a GDP %-ában Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010. augusztus

16

Kormányzati lehetőségek („angyali kör”) Érdemes figyelni a fiskális politika fenntarthatósága és átláthatósága érdekében végzett független elemzésekre és javaslatokra Ez támogatja a nemzetközi tárgyalási pozíciókat és segíti a költségvetési tervezést A független „intézményi horgony” léte és működése növeli a hitelességet A reáladósság- és a PAYGO szabály tartós elfogadása Kedvező következmények (önmagukat és egymást erősítik): gyorsabb és fenntartható növekedési pálya nagyobb KMT-beáramlás alacsonyabb kockázati kamatfelárak kamatszint-csökkenés (a Monetáris Tanács közreműködésével) csökkenő adósságteher az új EU-követelmények szerint

Köszönöm a figyelmet!