Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője Dr. Fazakas Szabolcs Az Európai Számvevőszék elnökségének tagja 49. Közgazdász-vándorgyülés Pécs 2011.Szeptember.
KILÁBALÁS - NÖVEKEDÉS október VARGA MIHÁLY.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
Nemzetgazdaságunk aktuális kérdései – európai összefüggésben 2012 Harkány 2012 március 2 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár
A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Pénzügyi alapismeretek NKI, március 6 Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
A válság és ami utána következik….
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer. Alapvető fogalmak Nemzetközi monetáris rendszer Nemzetközi pénzügyi rendszer Lehetetlen hármasság Tőkeliberalizáció.
A keynes-i gazdaságpolitika vége? Barcza György. USA gazdasági ciklusok 2.
FOLYTATÁS, VAGY ÚJRAKEZDÉS? FOLYTATÁS, VAGY ÚJRAKEZDÉS? VARGA MIHÁLY Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
Makrogazdasági kilátások ALUTA konferencia november 12.
Görögország és az euró Artner Annamária április 15. MTA VKI 1.
EU alapismeretek E-Learning.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR II. A magyar gazdaság „kórképe” - a diagnózis Szeged, február-május Belyó Pál „G A Z D A S Á G P O.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Rácz Margit MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgató Szeptemberi helyzetkép az eurózóna válságáról.
Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató Válság és válságkezelés az eurózónában.
Közgazdasági és Befektetéselemzési Főosztály Gazdasági kilátások.
A növekedés esélyei jelentés az Eurozónából Havas István XX. Vezérigazgató Találkozó Sárvár, 2010 szeptember 29.
Gazdaságpolitikai kilátások és kihívások 2009 Hamecz István.
Latin-Amerika. Alapadatok 21 millió km² 560 millió lakos 20 ország.
Mikor legyen Magyarországon euro? A magyar gazdaság felzárkózási kilátásai Simor András május 19.
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Külső egyensúlyi folyamatok a revízió tükrében Antal Judit Pénzügyi elemzések 2009 Szeptember 30.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
A költségvetési politika a fenntartható növekedés szolgálatában
A felzárkóztatás buktatói Riecke Werner. A régió.
Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár kutatásvezető, GKI Zrt. Fejlesztéspolitika válságban és válság után.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
A fiskális és monetáris politika követelményei a fenntartható növekedésben Járai Zsigmond közgazdász véleménye.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
Fordulatok Európában és a magyar gazdaságban Lillafüred, 2013 október 24 Bod Péter Ákos
Összehasonlító gazdaságtan
Magyar államadósság és a kötvénypiac
GKI Zrt., A válság: veszély és esély Balatonfüred, október 8. EGVE Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Republikon november 24. P alócz Éva A magyar gazdaságpolitika mozgástere a válság után Republikon november 24. P alócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt.
Felzárkózás helyett távolodás az eurós követelményektől Varga Mihály, április 21.
A gazdasági válság mint lehetőség Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő RMDSZ, ENP Nagyvárad, szeptember 24.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
Kiútkeresés az adósságválságban Hol tartunk most? Csermely Ágnes Bankok Magyarországon – 2012 Dr. Gáspár Pál Közgazdaságtudományi Emlékalapítvány konferenciája.
Kibontakozás helyett gazdasági káosz Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának csődje.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Az MNB feladata és eszközei május Az előadás menete célok és feladatok az inflációs célkövetés rendszere transzmissziós csatornák a monetáris.
ICEG Európai Központ 1118 Budapest, Dayka G. u 6/B. Telefon: (1) Fax: (1) honlap:
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
A hazai fiskális politika általános kérdései és kihívásai 42. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, augusztus
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője.
Magyar gazdaságpolitika a nemzetközi kilátások tükrében Kopits György Magyar Közgazdasági Társaság 47. Vándorgyűlése Zalakaros, szeptember 25.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Európa regionális földrajza
Fizetési mérleg jelentés
Fenntartható növekedés – Banki kockázatok (makro körkép) Hornok Attila OTP Banka Srbija VMKT konferencia május 18.
Pénzügyi folyamatok és monetáris politika Csermely Ágnes szeptember 26.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Az euró Előadó: Halm Tamás.
GAZDASÁGPOLITIKA 2002 és 2010 között.
A konvergencia kritériumok teljesülése az euro-zónán kívül
Első vállalati tapasztalatok az EU felvétel után
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Fordulatok után / fordulatok előtt
Előadás másolata:

Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Japán, az USA és az EU a szuverén adósságválság szorításában

Tartalom Japán USA GMU Összefoglalás, következtetések A szuverén adósságválság fő vonásai Japán USA GMU Összefoglalás, következtetések

A szuverén adósságválság fő vonásai Egy-másfél éves késéssel követik a pénzügyi-gazdasági válságokat. A pénzügyi válságok következménye. Szuverén adósok (államok) fizetőképessége kerül veszélybe. Oka: recesszió, anticiklikus fiskális politika, állami bankmentés. Rövid távú (adott esetben sikeres) válságkezelés hosszabb távú következménye.

A szuverén adósságválság fő vonásai Államcsőd gyenge formája: adott állam nem képes külső és belső forrásokat bevonni az államháztartási deficit és az államadósság finanszírozására. kamatfizetésre vonatkozó moratórium, az államadósság átstrukturálása, a törlesztés feltételeinek módosítása. Megengedőbb változata: az infláció nagymértékű gyorsulása, ennek nyomán a hivatalos fizetőeszköz újradenominálása, a tőkeáramlásokra vonatkozó korlátozások bevezetése, olyan speciális adók kivetése, amelyek megszegik a magánszférában kötött szerződéseket, államadósság tárgyalásos átstrukturálása, átütemezése.

A szuverén adósságválság fő vonásai Államok nem mehetnek csődbe. Árnyaltabb megfogalmazás: adósságrendezés: fizetési feltételek változnak,de nem változik a fizetési kötelezettség jelenértéke. adósságátstrukturálás: az adós jövőbeli fizetési kötelezettségeinek jelenértéke is csökken.

A szuverén adósságválság fő vonásai Reinhart – Rogoff: GDP-dinamika és államadósság/GDP közötti kapcsolat: 90% alatt gyenge, de az alacsonyabb államadósság-rátájú országok gyorsabban növekedtek. 90% fölött erős, lassú növekedés. Ezek statisztikai összefüggések.

A szuverén adósságválságnak való kitettség Néhány ország államadóssága (A GDP %-ában) 2010 2011 2012 Japán 223,1 236,1 242,1 USA 92,0 98,3 102,4 GMU 85,4 87,7 88,5 Belgium 96,8 97,0 97,5 Írország 96,2 112,0 117,9 Görögország 142,8 157,7 166,1 Spanyolország 60,1 68,1 71,0 Olaszország 119,0 120,3 119,8 Portugália 93,0 101,7 107,4 Forrás: Európai Bizottság

A szuverén adósságválsággal kapcsolatos kihívások Politikai korlátok: sok országban választások lesznek a következő fél-egy évben. Globális növekedéslassulás.(Olaszország és Spanyolország problémáit elsősorban ez okozza.) Az államháztartási hiány szinkronizált csökkentése növekedéslassulást, illetve recessziót okozhat.

USA A válságkezelés jegybanki eszköztára kimerülőben (kamatláb-politika, mennyiségi könnyítés, „twist”). Politikai megosztottság a gazdaságpolitika irányát illetően, azon belül az adósságkezelést tekintve. Az államadósság nagyságát törvényben korlátozták: 14,000 milliárd dollár volt a legutóbbi plafon. A 2011 augusztusi kétpárti megállapodás átmeneti megoldás,a hosszú távú kezelés hiányzik.

USA Az S & P például miközben AAA-ról AA+-ra minősítette le az amerikai szuverén adósságot. A leminősítés oka politikai jellegű. 70 amerikai vállalat minősítése kedvezőbb, mint az USA államadósságáé. Az USA államadóssága CDS-felárai nőttek. Egyes amerikai vállalatok CDS-felárai alacsonyabbak, mint az államadósságéi. A vállalatok könyvei jobban átláthatók, mint az amerikai államháztartás.

USA Az ÁHT politikai voaltilitása a pénzáramlásokat is befolyásolja. Ennek ellenére az amerikai kormány olcsóbban jut hitelhez, mint a jobb minősítésű vállalatai. Az S&P általi leminősítést követő turbulencia után az állampapír-hozamok csökkentek, a piac nem minősítette le az USA-t.

USA Megkérdőjeleződik az állampapírok kockázatmentes kamatlába, portfolió-elméleteket újra kell gondolni. Annak fényében, hogy a dollár a világ tartalékvalutája, az amerikai államcsőd valószínűtlen. Túlzott rövid távú fiskális restrikció a globális hatások miatt nem lenne szerencsés. Rövid távú célzott, keresletet generáló fiskális stimulus hosszú távú szerkezeti reformokkal kombinálva. Középtávú infrastruktúra-fejlesztés lehet célszerű.

Japán Az ország több mint két évtizede a lassú növekedés és a növekvő államadósság csapdájában van. Az expanzív fiskális politika nem oldotta meg a gazdaság szerkezeti gondjait. Patthelyzet a politikai elitben: gyenge kormányok, amelyek a problémákat nem oldják meg, hanem görgetik maguk előtt.

Japán A bruttó államadósság meghaladja a a GDP 200 százalékát. A nettó államadósság ennek a fele. 95%-ban belföldi megtakarítások finanszírozzák, emiatt alacsony a külföldi tőkére való ráutaltság, de ez nem mehet a végtelenségig. Demográfiai trendek: elöregedő népesség.

Japán Kedvezőtlen gazdasági növekedési kilátások. A Moody's AA3-ról AA2-re rontotta az a japán szuverén adósság minősítését 2011 augusztusában. Erős jen. 1000 milliárd dollár devizatartalék.

Gazdasági és Monetáris Unió A GMU GDP-arányos államadóssága kisebb, mint az USA-é és Japáné. A válságkezelés belpolitikai okok miatt lassú és tétova volt. A határozatlanság miatt nőttek a válságkezelés költségei.

Gazdasági és Monetáris Unió A GMU három tagadásra épül: Nincs kiválás a GMU-ból. Nincs kisegítés vagy kimentés (no bail-out). Nincs államcsőd. A válság hatására egyre inkább bebizonyosodott, hogy a háromból egyszerre csak kettő érvényesíthető. A válságkezelés során eddig a ki nem segítést adták fel.

Gazdasági és Monetáris Unió Kiválás: Erős tagországok: Németország, Finnország, Hollandia, Ausztria Gyenge tagállamok: Görögország, Írország, Portugália, Ciprus (a görög kitettség miatt) Költség: Német GDP 20-25%-a. Görög GDP 40-50%-a.

Gazdasági és Monetáris Unió Kimentés: Az LSZ rendelkezései alapján történt, eddig ez dominált. EU, IMF pénzügyi csomag Görögországnak 2010 májusában EFSF (250 milliárd euróról 440 milliárd euróra nő a forrása) Kicsiknek elég, de Olaszország és Spanyolországé kisegítéséhez kevés. EFSF bankká minősítése? ESM (az EFSF utódja lesz).

Gazdasági és Monetáris Unió Kimentés: „Tűzfal” a fizetőképes országok (Spanyolország, Olaszország) köré (pl. 1000 mrd euró? Német és francia szuverén adósságok leminősítése? De mi lesz Belgiummal és Franciaországgal? Eurókötvény, azaz minden egyes GMU-tag adósságát a többi is támogatja? Megoldás az EFSF hiányosságaira. Csak akkor megoldás, ha fiskális és egyéb reformokkal párosul.

Gazdasági és Monetáris Unió Kimentés: Az ECB mint végső mentsvár? (Vásárolja a nehézségekkel küszködő GMU-tagok állampapírjait a másodlagos piacon.) Belpolitikai korlátok a tagállamokban. Időnyerés, amíg a szuverén adósságválság által érintett bankokat feltőkésítik. Az EU nem transzferunió. A végtelenségig nem lehet finanszírozni Görögországot és a déli perifériát. A támogatás feltételeinek való megfelelés (további fiskális restrikció) a recessziós nyomást erősíti. A nagyobb áldozatvállalás minden GMU-tagnak érdeke.

Gazdasági és Monetáris Unió Államcsőd: A ki nem segítési klauzulából következik. Túlságosan költségesnek tartották. Rendezett „államcsőd”, vagy a piac kényszeríti ki? Az EU a ki nem segítés és az államcsőd klauzula felpuhítására törekszik.

Gazdasági és Monetáris Unió A válságkezeléssel szembeni követelmények: Eldönteni, hogy mely EU-országok illikvidek, de nem fizetésképtelenek (Spanyolország és Olaszország) és melyek fizetésképtelenek (Görögország). A tagállamok bankjainak feltőkésítése, hogy túléljék a szuverén adósságválságot (200-300 milliárd euró). Az EU-ra vagy a GMU-ra kiterjedő betétbiztosítási rendszer.

Gazdasági és Monetáris Unió A válságkezeléssel szembeni követelmények: c) Egyoldalú restriktív fiskális politikák erőltetése helyett növekedésbarát gazdaságpolitika kidolgozása. (Olaszország és Spanyolország problémái a lassú növekedésből is adódnak.) d) Új jogi és intézményi feltételek kialakítása – hosszabb távú feladat.

Összefoglalás, következtetések A szuverén adósságválság megoldásának szűk keresztmetszete mindenütt politikai jellegű. A tétovázás eddig is nagy károkat és költségnövekedést okozott, főleg az EU-ban, de másutt is. Az USA leminősítésével megkérdőjeleződött az állampapírok kockázatmentes kamatlába, emiatt a portfolió-elméleteket újra kell gondolni. Szinkronizált államháztartási konszolidáció recesszióhoz vezethet, ehelyett globális koordináció.

Összefoglalás, következtetések Hogyan kezeljék a növekedés és az egyensúly dilemmáját? Nagyobb hangsúlyt a növekedésre! A kiválás költségei nagyobbak, mint Görögország, Írország és Portugália kimentésének költségei. A GMU felbomlása nem zárható ki, de kis valószínűségű esemény.