46. Közgazdász-vándorgyűlés, 2008. június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
Advertisements

Az állam szerepe az öko- marketingben Tátrai Miklós helyettes államtitkár március 17.
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Dr. Nyikos Györgyi. ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Az EU többéves pénzügyi kerete
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
A Lisszaboni Stratégia célja 2000-ben ambicionáltuk: « a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
44. MKT Vándorgyűlés , Nyíregyháza 1 „MAGYAR HELYTEREMTÉS EURÓPÁBAN” Informatika a modern magyar gazdaságért avagy a GKM teendői.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
A spanyol gazdaság jelenlegi problémái Éltető Andrea - MTA VKI április 15.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
2008. november 20. Az európai uniós integráció és a magyar gazdaság; avagy esélyek és kockázatok a magyar gépjármű szektor beruházási lehetőségeiben Dr.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
 Római szerződés: 1957március 25.  Európai Ipar fejlődése  1973 olajválság  es évek legnagyobb problémája  80 – s években Amerika és Japán.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Civil Európa – civilek Európában
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
Dr. Nagy Katalin Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének korábbi tanácsosa XVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szeged, november
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
A határtérség.
Európai Uniós ismeretek
Korai iskolaelhagyás és társadalmi következményei
Előadás másolata:

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, június 27.

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 2/17 Témakörök 1.Versenyképesség az EU szintjén 2.A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai 3.A megújított Lisszaboni Stratégia következményei a vállalati versenyképességre

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 3/17 1. Versenyképesség az EU szintjén

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 4/17 A koncepció  Célja: életszínvonal növekedése és az EU tagországokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése  Fókusza: növekedés – termelékenység és foglalkoztatottság  Szintjei: Európai Unió – tagországok - régiók

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 5/17 Értékelése Viszonyítási pontok  USA ill. Japán és az EU átlagértékei (EU15, EU25, EU27)  EU átlagértékek és a tagországok  A legjobb értéket elért tagország és a tagországok Mérése  Makrogazdasági mutatók  Pl. GDP növekedési ütem, termelékenység alakulása, foglalkoztatottság, K+F és innováció  Üzleti működési környezet és vállalkozási tevékenység

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 6/17 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 7/17 Az eredeti szándékok, 2000 és Az Európai Unió „váljon a világ  legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává,  képessé a fenntartható gazdasági növekedésre,  amely több és jobb munkahellyel és  nagyobb társadalmi kohézióval jár.” 2010-re Pillérek

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 8/17 1. Tudásalapú gazdaság és társadalom 2. Az EU társadalmi modelljének modernizálása 3. Fenntartható fejlődés (2001.) az információs társadalmat és a K+F-et szolgáló jobb politikák a versenyképességet és innovációt támogató strukturális reformok fokozása a belső piac megteremtésének befejezése az emberekbe történő invesztálás: oktatás és képzés aktív foglalkoztatás politika a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem klímaváltozás hatásaival való megbirkózás fenntartható közlekedés közegészségügyi kihívások: élelmiszerbiztonság, kémiai anyagok, járványok kezelése ill. hatásai természeti erőforrások fenntartható használata 4. Egészséges gazdasági kilátások és kedvező növekedési lehetőségek fenntartása megfelelő makrogazdasági politikák alkalmazása új, nyitott módszerek és koordináció bevezetése a tagállamok támogatására a szükséges források mobilizálása

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 9/17 Mérföldkövek március Lisszaboni Európai Tanács Göteborg fenntartható fejlődés Költségvetési ciklus: 2000 – Költségvetési ciklus: 2007 – Brüsszel A Lisszaboni Stratégia félidei eredményeinek áttekintése: növekedés és foglalkoztatás fenntartható növekedési stratégiával Első lisszaboni ciklus EU és tagországok Brüsszel Tudás s innováció; üzleti potenciál; emberekbe befektetés és munakerőpiac; energia/klíma változás Új ciklus EU és tagországok Enterprise Policy Scoreboards

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 10/17 Foglalkoztatás és növekedés A megújított Lisszaboni Stratégia, 2005-től Középpontban: növekedési potenciál Emberekbe történő befektetés és munkaerőpiac modernizálás Az üzleti lehetőségek, különösen a kkv szektoré, növelése Tudásba és innovációba való befektetés Energia és klímaváltozás Közösségi (EU) és tagországi szintű feladatok Globális gazdaság és a globalizáció jelensége

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 11/17 3. A megújított Lisszaboni Stratégia következményei a vállalati versenyképességre

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 12/17 Emberekbe történő befektetés és munkaerőpiac modernizálás Új „Társadalmi Menetrend” (Social Agenda) Az oktatás, a migráció és a demográfiai trendek figyelembevételével A végzettségek átláthatóságának, elismerésének és összehasonlíthatóságának erősítése A nyugdíj és más társadalmi jogosultságok EU-n belüli mobilitása EU szintű munkaerő-piaci és képzettségi trendek és szükségletek előrejelzése EU szintű közös politika az EU munkaerőpiacához igazodó bevándorlásra Munkaerő szabadabb áramlása, rugalmasabb munkaerőpiac – képzettebb és olcsóbb munkaerő

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 13/17 Az üzleti lehetőségek, különösen a kkv szektoré, növelése A kkv-k életciklusához igazodó elvek és konkrét javaslatok (European Small Business Act) Az „acquis Communautaire” kkv szempontú áttekintése az adminisztratív követelmények csökkentése érdekében 2012-ig a vállalatokat terhelő adminisztratív terhek 25%-kal történő csökkentése Egységes piac – különösen a szolgáltatások és a pénzügyi szolgáltatások területén Nagyobb belső piac (termékek, szolgáltatások, tőke) Kisebb adminisztrációs költségek és egyszerűbb ügyintézés A kkv-k mozgásterének növelése

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 14/17 Tudásba és innovációba való befektetés „Ötödik szabadság” – a tudás szabad áramlása: Európai kutatási övezet Innováció feltételeinek javítása, különösen a kockázati tőke és a szelleme jogok területén Kutatás, innováció és oktatás kapcsolatának EU szinten történő erősítése – együttműködés, mobilitás European Institute of Innovation and Technology Kedvezőbb forráshoz jutás az innováció finanszírozásához Az immateriális javak felhasználásának és védelmüknek javítása EU szintű K+F projektek és kutatási kapacitások Innováció finanszírozási lehetőségek EU szabadalmi rendszer

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 15/17 Energia és klímaváltozás EU szintű energia piac – verseny az áram és a gáz piacon Kibocsátási normák betartása – megújítható energiaforrások Fenntarthatóbb termelés és fogyasztás: EU szintű piac az energiatakarékos és környezetbarát eredményes technológiákra és a környezetbarát termékekre Egységesülő energiapiac Szigorodó környezetvédelmi normák Energiatakarékos és környezetbarát technológiák és termékek

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 16/17 Eszközök EU szintű  Egységes szabályozás  Direktívák  Prioritások, politikák, elvek  „Legjobb gyakorlat” megosztása  Források  Monitoring Tagországok  Adaptálás – jogszabályok, politikák, elvek  Tanulás más tagországoktól  Források EU prioritásokhoz igazodó felhasználása

46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 17/17