A természettudományos alapkutatás minőségi és mennyiségi mérlegelésének néhány lehetőségéről Ésszerű tudománymetria BRAUN TIBOR ELTE, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék és MTA, Kutatásszervezési Intézet, Informatikai és Tudományelemzési Kutatócsoport
A tudományos szakirodalom minden tudás és ismeret tárháza, a tudományos kommunikáció alapvető eszköze, az egyetlen ellenőrizhető forrása a kutatási tevékenységet rögzítő eredményeknek a tudomány minden területén. A tudomány önszervező rendszer, melynek fejlődését információáramlásai vezérlik.
A tudományos alapkutatás működési mechanizmusával törvényszerűségeinek megismerésével foglalkozó szakterület, különösképpen információáramlásainak (a szakirodalom) kvantitatív elemzésével Kvantitatív értékelő tudománymetria TUDOMÁNYMETRIA (Scientometrics, Wissenschaftmetrie, Naukometria)
Lineáris rangsorok Abszolút számok alapján publikációk száma publ./szerző idézetek száma idézet / publ. szintezett idézetek relatív mutatók (idézet / referencia idézet) Százalékos részesedés publikációk %-a idézetek %-a A szakirodalom kvantifikálása alapján kialakítható mutatószámokDimenziók Egy dimenzió lineáris rangsorok idősorok skálák Több dimenzió térképezés kétdimenziós relatív mutatók háromdimenziós relatív mutatók Chernoff arcok
A TUDOMÁNYMETRIAI MÉRLEGELÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGA magas enyhe alacsonyenyhe Kis adathalmazok (kis osztályok, csoportok, egyének) AlapkutatásMérnöki és alkalmazott tudomány Nagy adathalmazok (országok, régiók, nagy egyetemek)
Geopolitikai régiók Földrészek Országok Tudományterületek, alterületek, tématerületek A tudományos szakirodalom kvantifikálása alapján elemezhetők SZINTEK MAKRO MESO MIKRO Egyetemek, karok, tanszékek Kutatóintézetek, ezek alegységei Kórházak Kis kutatócsoportok Egyének Elemzett közlemények, idézetek száma Elemzés statisztikai megbízhatósága
Objektív: - tárgyi - tőlünk független - tárgyilagos Releváns: - valamilyen szempontból szükséges - fontos - elengedhetetlen
A HIRSCH-INDEX TUDOMÁNYOS KUTATÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE
arXiv:physics v2 10 August, 2005 PROCEEDINGS OF THE NATIONAL ACADEMY OF SCIENCES (PNAS) 102 (2005) 16569, 25 November, 2005
A h INDEX AZ EGYÉN OLYAN PUBLIKÁCIÓINAK h SZÁMA, AMELYEK LEGALÁBB h SZÁMÚ IDÉZETET KAPTAK. AZ ÖSSZES TÖBBI PUBLIKÁCIÓJA ÉRTELEMSZERŰEN h- NÁL KEVESEBB IDÉZETET KAPOTT.
LIFE SCIENCES S.H.SNYDER:191 R.C.GALLO:154 B.VOGELSTEIN:151 T.KISHIMOTO:134 D.W.BALTIMORE:160 P.CHAMBON:153 S.MONCADA:143
FIG.2: Histogram giving number of Nobel-prize recipients in Physics in the last 20 years versus their h-index. The peak is at h-index between 35 and 39. Based on typical h values found, I suggest that (with large error bars) for faculty at research universities h ~ 12 should be a typical value for advancement to tenure (associate professor), and h ~ 18 for advancement to full professor. Fellowship in the American Physical Society should occur typically for h ~ 15 to 20. Membership in the US National Academy of Sciences should typically be associated with h ~ 45 and higher except in exceptional circumstances.
Társszerzőség (co-authorship) Önidézetek (self citation) Időablak (time window) Szakterület specificitás (field specificity) A HIRSCH-INDEX KÉRDÉSES VONATKOZÁSAI
EGYÉNEK KUTATÁSI TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRLEGELÉSE TUDOMÁNYMETRIAI MUTATÓSZÁMOK (KONVERGÁLÓ PARCIÁLIS MUTATÓSZÁMOK) IDÉZETTSÉGI SZÖVEGKÖRNYEZET VIZSGÁLATA PEER REVIEW FUTOTTAK MÉG NEVESÍTETT POZITÍV IDÉZETEK NEGATÍV IDÉZETEK NEVESÍTETT NEGATÍV IDÉZETEK
Szilárd:Csak a tényeket írom le – nem azért, hogy bárki is elolvassa, csakis a Jóisten számára. Bethe:Nem gondolod, hogy a Jóisten ismeri a tényeket? Szilárd:Lehet, hogy ismeri, de a tényeknek nem ezt a változatát.