Euro-iszlám és “vezérkultúra” Az európai muszlimok identitásának dilemmái

Muszlimok Nyugat-Európában Ország Muszlimok száma Lakosság %-a Franciaország 6.000.000 10.0% Hollandia 980.000 6.0% Dánia 270.000 5.0% Ausztria 385.000 4.7% Svájc 330.000 4.3% Belgium 400.000 4.0% Svédország 351.000 3.9% Németország 3.300.000 3.9% Nagy-Britannia 1.600.000 2.7% EU 14.300.000 3.1%

Muszlimok Délkelet-Európában Ország Muszlimok száma Lakosság %-a Törökország 73.000.000 99.0% Albánia 2.500.000 70.0% Bosznia 2.300.000 42.0% Macedónia 630.000 32.0% Szerbia (Montenegróval és Koszovóval) 2.300.000 22.0% Bulgária 967.000 12.2%

Muszlimok Európában: 4 hullám Andalúzia, Szicília, Észak-Itália, 8-11.sz. Volga-medence, Kaukázus, 13.sz-tól (mongolok) Balkán és Közép-Európa, 15.sz-tól (oszmánok) Nyugat-Európa, főként II. Világháború után

Bevándorlási hullámok 60-as évek: gazdasági boom, kétoldalú egyezmények (Maghreb, Törökország) 60-as évek végétől 1974-ig: recesszió, korlátozások, bevándorlás-ellenesség. Muszlimok célja: letelepedés 70-es évek közepétől 80-as évek közepéig: Nyugat-Európában családegyesítések, Dél-Európába beáramlás 90-es évektől napjainkig: legális bevándorlás csak családegyesítés, de illegális migráció

Kérdések Egységes tömb-e az európai muszlimok? Az iszlám mennyire befolyásolja identitásukat? Euro(pai)-iszlám vagy iszlám Európában? Muszlim kisebbség vs. “őshonos” többség - a radikalizálódás veszélyei Civilizációs-kulturális vagy/és társadalmi-gazdasági-politikai törésvonalak Integráció vagy szeparáció (“gettó-iszlám”, párhuzamos társadalom/társadalmak)? Az iszlám szerepének növekedése akadálya-e az integrációnak?

Differenciáltság Nem monolit csoport, igen tagolt Különbségek: Etnikai (arab, török, kurd stb.) Származási hely szerinti (vidék, város stb.) Szektariánus (szunnita, síita) Vallásjogi iskola (málikita [Fr.o.], hanafita [Német o.] stb.) Generációs (első, második, harmadik) Szocio-politikai Befogadó társadalomhoz való viszony Modernizáció, akkulturáció Valláshoz való viszony Kétharmaduk vallását nem (intenzíven) gyakorló Növekvő vallásosság Identifikáció: elsősorban muszlimság

Identitás Kollektív identitások erősödése Rezisztens, projekt-identitás (Castells) “többes” identitások, de: elsődleges identitás nagy szerepe Közel-Kelet (Lewis): Leszármazás (törzs, nemzetség, család, etnikum) Hely (település, szomszédság, tartomány, ország) Vallási közösség

Iszlám hatóköre Kétféle értelmezés 1 Kétféle (szakértői) értelmezés 2 Vallás Civilizáció Kétféle (szakértői) értelmezés 2 “totalizáló erő”, mindent átfogó jelleg Inkább egyéni pietizmus Kétféle (“belső”) értelmezés 3 Fundamentalista/iszlamista Liberális/modernista (intézményes, népi) Kétféle hagyomány Ortodoxia Racionalizmus

Európai diaszpóra iszlám Kisebbségi iszlám Dár al-iszlám része? Igen (iszlamisták) Korábban dár al-ahd Khomeini fatvája (1989) Második generáció felnőtté válása - állampolgárság Valódi iszlám közösség - saría alkalmazható Dzsihád nem (politikai vezetés felé) Nem (liberálisok)

Állampolgárság Franciaország, Nagy-Britannia: 3/5 Németország: 15-20% + 10% már kérvényezte + 50% szándékozik (több mint 2 millió új állampolgár) Olaszország, Spanyolország: 10% Skandinávia: 15-30%

Európai iszlám Nincs monolit iszlám - differenciált, eltérő interpretációk Nincs egységes “európai iszlám” Nincs párhuzamos iszlám társadalom Muszlim közösségek Iszlám különböző interpretációi Identitások eltérő hierarchiája

Re-iszlamizáció Vallásosság növekedése, de Muszlim vallásosság kifejezési formáinak pluralitása Individuális iszlám Neokommunitárius iszlám Nyilvánossághoz való viszony “pszeudo-umma” Radikális iszlamista iszlám

Európai muszlimok identitása Tradicionalista: Lewis-i (közel-keleti) hármas (leszármazás, hely, vallás) Modernitás hatása individualizáció Vallásosság individuális és nem kollektivista megélése Globalizáció kettős hatása Szupranacionális rekommunalizáció - ummával való identifikáció Euro-iszlám identitás helyett (nyugati kultúra + iszlám ortopraxis) származási ország, illetve etnikum (főleg arab) hagyományaihoz fordulás Liberálisok: kísérlet az iszlám elhelyezésére a modernitás terében Aktivista iszlamisták: kísérlet az iszlám “jelentésteli terének” uralására

Euro-iszlám, Leitkultur (Bassam Tibi, 1998)

Europäische Leitkultur Európai “vezérkultúra” Állampolgári közös identitás + laicizmus Felülírja a vallási identitást Európai értékeken alapul (felvilágosodás, racionalizmus) Konszenzus közös értékekről és normákról “Euro-iszlám”: felvilágosult, racionalista, európai értékeket elfogadó Multikulturalizmussal szemben

Euro-iszlám: európai iszlám-diaszpóra európai identitása Alap: Europäische Leitkultur értékei: Pluralizmus Nincs daava - muszlimok is a pluralista egész részei Tolerancia Több mint dhimmí, a másként-gondolkodás átfogó szabadsága Szekularizmus Mint francia laicizmus, vallás és politika különválasztása Demokratikus civil társadalom Köz- és privát szféra különválasztása Individuális emberi jogok

Identitás

Identitás 2

Identitás 3

Identitás 4

Muszlimok - nem muszlimok

Eltérő megítélések Rossz viszony okai Iszlám és modern társadalom kompatibilitása Muszlimok integrációs hajlandósága

Rossz viszony

Iszlám extremizmus

Radikalizálódás Kölcsönös általánosítások Ellenségkép “mássággal” szembeni intolerancia Idegen-ellenesség, idegengyűlölet (xenofóbia, iszlamofóbia) A másik (főleg iszlám) negatívabb megítélése 2001. szeptember 11. hatásai Terrorizmus elleni háború Biztonság vs. szabadságjogok

Iszlám megítélése Németország 2006 Németek 58%-a valószínűsít egy “bekövetkezhető konfliktust a muszlim lakossággal” (kétszeres növekedés 2004-hez képest) 46% tart egy terrorista támadástól 42% gondolja, terroristák rejtőzhetnek muszlimok között Németek egyharmada vélekedik pozitívan az iszlámról (muszlimok kétharmada a keresztényekről)

Veszélyek Radikalizmus felé taszítás Németség meghatározása az iszlám ellenében Török közösség muszlimság-tudatának erősítése “muszlim”-ság általánosítása és kiterjesztése

Hollandia 2004: Theo Van Gogh meggyilkolása (2 évvel korábban: Pim Fortuyn) Gerrit Zalm miniszterelnök-helyettes: háború radikális iszlamizmus ellen 20 támadás muszlimok ellen (iskola, mecsetek) Lakosság 80%-a: szigorúbb intézkedések integrációért Bevándorlás nehezítése

Muszlim radikalizmus 1-2% szélsőséges Többségük itt vált azzá Fiatal, középosztálybeli férfiak, kulturális/szociális sokk, “újjászületett” iszlamisták Okok kétoldaliak (Európa “taszítása”, iszlám “vonzása”) Európai társadalom nem fogadja be, integráció hiánya - “gettóizáció”, párhuzamos társadalmak Szekularizmus, materializmus taszítása Személyes krízis Deklasszálódás, marginalizálódás, periferizálódás Reiszlamizáció Menekvés, védelem, szolidaritás, útmutatás: radikális iszlamizmus - radikális közösségek

Muszlimok lehetőségei Asszimiláció Szekularizált, csatlakozik (beolvad) az “őshonos” lakossághoz Viszonylag szűk réteg Integráció Csendes többség Politikai integrálódás, kulturális, vallási tradíciók megőrzése Szeparáció/szegregáció Párhuzamos társadalmak Marginalizálódás, periferizálódás Elidegenedés mind európai, mind a szülők kultúrájától Radikalizálódás

Etnikai kolóniák: periferizáció, marginalizáció Németország, Berlin: Berlin 6 nyugati kerülete: berliniek 30, “külföldiek” 57%-a Legrosszabb szociális mutatók Munkanélküliség: Berlin 2004: 20%, “külföldiek” 38.4% (16-21 éves törökök: 52%) Társadalombiztosítás: 15-65 éves németek 48.2%, külföldiek 18.9% 5.100 török vállalkozás, 55% családi, 62% csak török munkaerő

Szeparáció - integráció

Szeparáció - integráció Eltérő gyakorlatok (Franciao, Britannia, Német-o) Muszlim enklávék Nyugat-Európában (“gettók”) 2000-es évek: önkéntes és “kényszer”-integrálódás felgyorsítása Kölcsönösen pozitív jelek Befogadó környezet kedvező megítélése Mecsetek, alapítványok, muszlim közösségek támogatása Szociális, gazdasági helyzet javítása Jobb tanulási, üzleti stb. lehetőségek

The desire for integration must also bear upon the integration of Muslims into European space, and upon the integration of non- Muslim European citizens to Muslim reality.