Az iszlám az Európai Unióban

Az előadások a következő témára: "Az iszlám az Európai Unióban"— Előadás másolata:

1 Az iszlám az Európai Unióban

2 Civilizációs konfliktus?

3 Iszlám-Nyugat Két civilizáció kapcsolatrendszerének eltérő olvasatai
Átszakralizált, vallási, transzcendens Szekularizált, világi, érdekek, erőviszonyok “muszlim háborúk kora” (Huntington) Okok politikaiak, nem ontológiaiak Fundamentalizmusok összecsapása

4 Iszlám vs. Nyugat Frontvonal iszlám és Nyugat közt (“civilizációk összecsapása”) Értékek kibékíthetetlen ellentéte (“Az ellenszenv akadályozza a megértést”) Frontvonal iszlám világon belül Fundamentalisták – mérsékeltek Frontvonal iszlám és a Nyugat fundamentalistái közt

5 Iszlám esszencialista felfogása
Iszlám mint vallási/kulturális rendszer meghatározza a muszlimok viselkedését Fő szereplők nem a muszlimok hanem az iszlám “iszlám kontinuum”: az iszlám a muszlim történelem meghatározó tényezője “individualista” Nyugat vs. “kollektivista” iszlám Nyugat: pozitív értékek, iszlám: negatív értékek

6 Sami Zemni Nyugati vs. iszlám civilizáció – “feleség-verés”

7 Iszlám “szekuláris” felfogása
Iszlám mint “zárt rendszer” utópia – “elképzelt iszlám” Iszlám világ tényleges gyakorlata ennek sohasem felelt meg Iszlám civilizáció: lokális kultúrák Iszlám örökség: változatlan tradíciók helyett olyan diskurzus- és interpretáció-készlet, amely az adott kor igényeit tükrözi Iszlám helyett muszlimok vizsgálata

8 Az iszlám Európában legnagyobb kihívás kölcsönös radikalizálódás
kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi tényezők összefonódása asszimiláció, integráció, multikulturalizmus idegenség és európaiság európai identitás, “keresztény(zsidó) [iszlám?] gyökerezettség”

9 Európa iszlamizációja?

10 Bat Ye’or

11

12

13 Bernard Lewis

14 "Europa wird am Ende des Jahrhunderts islamisch sein"
Europa wird Teil des arabischen Westens sein, des Maghrebs. Dafür sprechen Migration und Demografie. Europäer heiraten spät und haben keine oder nur wenige Kinder. Aber es gibt die starke Immigration: Türken in Deutschland, Araber in Frankreich und Pakistaner in England. Diese heiraten früh und haben viele Kinder. Nach den aktuellen Trends wird Europa spätestens Ende des 21. Jahrhunderts muslimische Mehrheiten in der Bevölkerung haben.

15 Eurábia?

16

17

18

19

20

21 Muszlimok Európában: 4 hullám
Andalúzia, Szicília, Észak-Itália, 8-11.sz. Volga-medence, Kaukázus, 13.sz-tól (mongolok) Balkán és Közép-Európa, 15.sz-tól (oszmánok) Nyugat-Európa, főként II. Világháború után

22 1. Andalúzia, Szicília, Észak-Itália
711. július 25-26: Tárik ibn Zijád 781 éven át, 1492-ig Ibériában 9-11.sz.: Szicília, Dél-Itália 10.sz.: Európa legfejlettebb része Ibéria Írástudás Főváros: 27 iskola, kötetes könyvtár Legfejlettebb gazdaság Conviviencia: három vallás együttélése szimbiózis

23 2. Volga-medence, Kaukázus
13. sz.: mongolok Aranyhorda - tatár csoportok Krím, Kaukázus Kereskedelem, katonáskodás

24 3. Balkán és Közép-Európa
Oszmán expanzió 1453: Konstantinápoly Türk népek - Bulgária, volt Jugoszlávia, Románia, Görögország Albánia, szláv népek Oszmán uralom alatt tömeges áttérések

25 Iszlám hatása Európára
Kihívás, fenyegetés - európai válaszok Pirenne: keresztény Európa születése Két rivális, univerzalizáló vallás és civilizáció Keresztes háborúk vs. dzsihád Szellemi megtermékenyítés Hellenizáció, iszlám racionalizmus Hellén örökség áthagyományozása Felvilágosodás és reneszánsz előestéje

26 4. Az iszlám és az EU

27 Bevándorlási hullámok
60-as évek: gazdasági boom, kétoldalú egyezmények (Maghreb, Törökország) 60-as évek végétől 1974-ig: recesszió, korlátozások, bevándorlás-ellenesség. Cél: letelepedés 70-es évek közepétől 80-as évek közepéig: Nyugat-Európában családegyesítések, Dél-Európába beáramlás 90-es évektől napjainkig: legális bevándorlás csak családegyesítés, de illegális migráció

28 Muszlim kisebbségek Nyugat-Európában
Különösen második világháború után Újjáépítések, gazdasági fejlődés, munkaerőhiány 60-as évek gazdasági fellendülés Muszlim munkaerő beáramlása Kevésbé preferált munkatevékenységek Olcsó, képzetlen munkaerő Vidékről (otthon) városokba (Európában), ipari övezetekbe - nagy koncentráció Jóléti állam zavarai - problémák

29 Nyugat-Európa 2 70-es évek: recesszió, korlátozások
70-es, 80-as évek: családtagok: nők, idősebbek Muszlim közösségek szociális és politikai dinamikája változott 80-as, 90-es évek: menekültek (Afganisztán, Irán, Irak, Libanon, Jugoszlávia, Szomália) Szakképzettek, városokból 80-as évek végére: felnő bevándorlók gyermekeinek első generációja Európában akkulturálódtak Fogékonyabbak radikális ideológiák iránt Öntudatosak, tisztában vannak jogaikkal

30 Egységes tömb-e az európai muszlimok?

31 Differenciáltság Nem monolit csoport, igen tagolt Különbségek:
Etnikai (arab, török, kurd stb.) Származási hely szerinti (vidék, város stb.) Szektariánus (szunnita, síita) Vallásjogi iskola (málikita [Fr.o.], hanafita [Német o.] stb.) Generációs (első, második, harmadik) Szocio-politikai Befogadó társadalomhoz való viszony Modernizáció, akkulturáció Valláshoz való viszony Kétharmaduk vallását nem (intenzíven) gyakorló Növekvő vallásosság Identifikáció: elsősorban muszlimság

32 Sokan azt gondolják, hogy a muszlimok közösségében mindenki ugyanúgy gondolkodik. Ezzel szemben nagy a diverzitás és az egyet nem értés.

33 Legnagyobb közösségek
törökországiak: Dánia, Németország, Hollandia, Ausztria marokkóiak: Belgium, Spanyolország; második helyen Franciaország, Hollandia algériaiak: Franciaország etnikai sokszínűség Törökország: török és kurd Marokkó: arab és berber Pakisztán: kasmiri, pundzsabi, patán stb.

34 Főbb körzetek Németország: Berlin, Köln, Frankfurt, Stuttgart, Dortmund, Essen, München, Hamburg - 1/3 Ruhr-vidék Hollandia: Amszterdam, Rotterdam, Utrecht Franciaország: Ile-de-France, Provence-Alpes, Cote d’Azur, Rhone Alpes, Nord-Pas-de-Calais - 1/3 Párizs Britannia: London, West Midlands, West Yorkshire, Greater Manchester, Lancashire, Skócia nyugati part - 2/5 London Marseille: 25%, Malmö: 20%, Brüsszel, Birmingham, Párizs: 15%, London, Amszterdam, Rotterdam, Hága, Oslo, Koppenhága: 10%

35 Európai iszlám Nincs monolit iszlám - differenciált, eltérő interpretációk Nincs egységes “európai iszlám” Nincs párhuzamos iszlám társadalom Muszlim közösségek Iszlám különböző interpretációi Identitások eltérő hierarchiája

36 Iszlám hatóköre Kétféle értelmezés 1 Kétféle értelmezés 2
Vallás Civilizáció Kétféle értelmezés 2 “totalizáló iszlám” - mindent átfogó jelleg “szekularizált iszlám” - egyéni pietizmus Kétféle értelmezés 3 Fundamentalista/iszlamista Liberális/modernista (intézményes, népi) Kétféle hagyomány Ortodoxia Racionalizmus

37 Két ellentétes folyamat egyidejűsége

38 1. Európai iszlám dekulturalizálódása
Etnokulturális iszlám dekonstrukciója kulturális kontextus lebontása “tiszta” vallási identitás felépítése “totalizáló” helyett “szekuláris” iszlám Saría szekularizációja alkalmazkodás helyi jogrendszerekhez “angrezi saría” Iszlám deterritorializációja Umma virtuális közösség

39 2. Re-iszlamizáció Vallásosság növekedése, de
Muszlim vallásosság kifejezési formáinak pluralitása Individuális iszlám Neokommunitárius iszlám Nyilvánossághoz való viszony “pszeudo-umma” Radikális iszlamista iszlám

40 Az iszlám mennyire befolyásolja az európai muszlimok identitását?

41 Mennyire fontos az ön életében a vallás?
(%: nagyon) 88 85 68 41 36 23 Francia o.

42 Vallásom a legfontosabb tényező az életemben

43 Fontos része-e a vallás az ön mindennapi életének
Fontos része-e a vallás az ön mindennapi életének? (igennel válaszolók, %) Forrás: The Gallup Coexist Index o.

44 Identitás: minek tartja magát elsősorban
Identitás: minek tartja magát elsősorban? (muszlim és nem muszlim lakosság %-a)

45 A globális muszlim umma részének érzi-e magát?
Muslim views: Foreign policy and its effects. The 1990 Trust, October o.

46 Az iszlám identitás erősödése jó vagy rossz
Az iszlám identitás erősödése jó vagy rossz? (muszlim és nem muszlim lakosság %-a)

47 Muszlimok - nem muszlimok

48 Muszlimok – keresztények
Muszlimok vallásosabbak Pozitívabban ítélik meg a keresztényeket mint fordítva Másként ítélik meg magukat, mint a keresztények őket Sokkal lojálisabbak az ország iránt, hajlamosabbak az integrálódásra mint feltételezik róluk

49 Eltérő megítélések Rossz viszony okai
Iszlám és modern társadalom kompatibilitása Muszlimok integrációs hajlandósága Muszlimok lojalitása

50 Egymás kedvező megítélése: muszlimok – keresztények (a “másik felet” pozitívan megítélők, %)
Forrás: The Great Divide. 13-Nation Pew Global Attitudes Survey, Washington, o.

51 Iszlám és modernizáció

52 Van-e konfliktus a hívő muszlimság és egy modern társadalomban élés között?

53 Ausztria, jan-febr.

54 A demokrácia támogatottsága (teljes mértékben egyetért: a demokrácia a legjobb, %)

55 Az iszlám szerepének növekedése akadálya-e az integrációnak?

56 Az önök országában élő muszlimok szándéka az ..

57 Milyen szomszédságot szeretne?

58 Lát-e ellentmondást aközött, hogy valaki lojális az umma iránt, illetve jó állampolgár, aki jól kijön a társadalom többi tagjával? Muslim views: Foreign policy and its effects. The 1990 Trust, October o.

59 Inkább érzek közösséget a más országokban élő muszlimokkal, mint a britanniai nem-muszlimokkal
Living apart together 38.o.

60 Legalább annyira vagyok azonos véleményen nem muszlimokkal, mint muszlimokkal

61 Forrás: The Gallup Coexist Index 2009
Milyen erősen azonosul a következőkkel (“különösen erősen” és “nagyon erősen” választ adók, %) Forrás: The Gallup Coexist Index 2009

62 Lojalitás

63 Mennyire azonosul országával?
(%: különösen és nagyon erősen) 57 48 46 46 35 36 Francia o.

64 Forrás: The Gallup Coexist Index 2009
Érvényes-e a következő kijelentés: az ebben az országban élő muszlimok lojálisak az ország iránt Forrás: The Gallup Coexist Index 2009

65 Gallup együttélési index
Forrás: The Gallup Coexist Index 2009

66 Milyen szomszédságot szeretne?
Vegyes, az önével azonos és az önétől eltérő etnikai és vallási hátterűekből állót Az önével azonos etnikai és vallási hátterűekből állót Az önétől eltérő etnikai és vallási hátterűekből állót Párizsi muszlimok 3 Franciák 3 Londoni muszlimok 8 Britek 3 Berlini muszlimok 13 5 Németek

67 Állampolgárság Franciaország, Nagy-Britannia: 3/5 Németország: 15-20%
+ 10% már kérvényezte + 50% szándékozik (több mint 2 millió új állampolgár) Olaszország, Spanyolország: 10% Skandinávia: 15-30%

68 Részvétel Alacsony politikai aktivitás
Francia választások: lakosság 92%-a, muszlimok 37%-a Britannia: muszlimok fele szándékozik szavazni Kormányokban, európai és nemzeti parlamentekben alulreprezentáltak (kivétel: Belgium és Hollandia) Iszlám pártok (Britannia: Muslim Party, Islamic Party of Britain)

69 Állami politika Iszlám nacionalizálása
muszlim szervezetek “szekularizálása” és “államosítása” államilag ellenőrzött “egyházasítás” Egyes muszlim szervezetek preferálása Imámok helyi képzése Mecsetek építése (arab szponzorálás csökkentése) Európai értékekhez és normákhoz igazítás Létező struktúráknak megfelelő, államilag életre hívott (támogatott) Németország: Zentralrat der Muslime Franciaország: Conseil Francais du Culte Musulman Nagy-Britannia: Muslim Council of Britain Belgium: Central Body for the Islamic Religion

70

71 Kihívások Demográfia Kétoldali radikalizálódás (terrorizmus vs xenofóbia) Kulturális és szociális polarizáció Integrálódás vs multikulturalizmus (“párhuzamos társadalmak”, “gettóizáció”) Európai identitás - európai “vezérkultúra” Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában Törökország EU csatlakozás

72 Demográfia Őshonos lakosság csökken
EU: 100 aktív munkásra 35 nyugdíjas 2050: 100 munkásra 75 nyugdíjas Olaszország, Spanyolország: 1:1 Gazdasági túlélés: bevándorlás Muszlim kisebbségek: magas népszaporulat Születési ráta 3-szorosa a nem muszlimokénak Muszlimok aránya gyorsan nő 2015-re: muszlim népesség megkétszereződik, őshonos 3.5%-kal csökken 2050: lakosság 20%-a Franciaország 2025: 25%, 2050: 50% (?) Délkelet-európai “őshonos” muszlim népesség utóbbi 20 évben 15%-kal csökkent Törökök Bulgáriából Albánok Olasz-és Görög o-ba

73 A fiatalok aránya a muszlim és nem muszlim népességen belül
muszlimok nem muszlimok Britannia (≤16 év) % % Franciao. (≤20 év) % % Németo. (≤18 év) 33% % Belgium (≤15 év) 33% %

74

75 Demográfiai “időzített bomba”
Egy kultúra fennmaradásához 1.9-es termékenységi ráta sem elég Franciao 1.8, Nagy-Britannia 1.6, Németo. 1.3, Olaszo 1.2, Spanyolo 1.1 Franciao: nem muszlimok 1.8, muszlimok 8.1 Valójában: Szomália 6.6, Afganisztán 6.58, Jemen 6.41 Marokkó 2.57, Algéria 1.82, Tunézia 1.73

76 Muszlim kisebbség vs. “őshonos” többség - a radikalizálódás veszélyei

77 Radikalizálódás Kölcsönös általánosítások Ellenségkép
“mássággal” szembeni intolerancia Idegen-ellenesség, idegengyűlölet (xenofóbia, iszlamofóbia) A másik (főleg iszlám) negatívabb megítélése 2001. szeptember 11. hatásai Terrorizmus elleni háború Biztonság vs. szabadságjogok

78

79

80

81

82

83 Az iszlám tematizálása az ARD és a ZDF műsoraiban

84 Forrás: Kai HAFEZ és Carola RICHTER: Das Gewalt- und Konfliktbild des Islams bei
ARD und ZDF. Universität Erfurt, 2007

85 A viszony a muszlimok és a nyugatiak között

86 Ki a hibás a rossz viszony miatt

87 Nyugat-Európa: xenofóbia, iszlamofóbia
Bevándorlás-ellenesség Franciaország: Jean-Marie Le Pen: 20% Hollandia: Pim Fortuyn Belgium: Flemish Bloc Olaszország: Északi Liga

88 Jean-Marie Le Pen Front national (1972): 2002-2006: 3. párt
Szélsőjobboldali Tradicionális értékek, bevándorlás (muszlimok) ellen 1995: 3 millió “nem európai” “visszaküldése”

89 Hollandia 2004: Theo Van Gogh meggyilkolása
(2 évvel korábban: Pim Fortuyn) Gerrit Zalm miniszterelnök-helyettes: háború radikális iszlamizmus ellen 20 támadás muszlimok ellen (iskola, mecsetek) Lakosság 80%-a: szigorúbb intézkedések integrációért Bevándorlás nehezítése

90 Pim Fortuyn Lijst Pim Fortuyn (2002) Bevándorlás, bűnözés ellen
Szigorú kvóták - muszlim bevándorlás tiltása Asszimilálódás holland kultúrába 2002: meggyilkolják, 2. legnagyobb parlamenti párt 2006: nem jutott be

91 Geert Wilders Mr Wilders says the Qur'an (Koran) is a fascist book which promotes violence and is similar to Adolf Hitler’s Mein Kampf. “The book incites hatred and killing and therefore has no place in our legal order.”

92

93

94

95

96 Jörg Haider Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ, 1956
Pán-germán nacionalista gyökerek 1999: 27%, 2000: Schüssel kormányához - EU szankciók Török EU tagság ellen, állampolgársági törvény szigorítása, bevándorlás korlátozása

97 Muszlim jelképek, szimbólumok korlátozása: minaret-tilalom burka/nikáb-tilalom

98 Muszlim radikalizmus 80-as, 90-es évek: külső eredet
Franciaország: libanoni síiták, Irán, GIA 2000-es évek: európaiak “Londonisztán” - “Hook kapitány” Mecsetek - radikális imámok (Finsbury Park)

99 Abu Hamza al-Maszri

100 Iszlamista erőszak London, 2005 július Madrid, 2004 március
Theo van Gogh meggyilkolása, 2004 november

101 Muszlim radikalizmus 1-2% szélsőséges Többségük itt vált azzá
Fiatal, középosztálybeli férfiak, kulturális/szociális sokk, “újjászületett” iszlamisták Okok kétoldaliak (Európa “taszítása”, iszlám “vonzása”) Európai társadalom nem fogadja be, integráció hiánya - “gettóizáció”, párhuzamos társadalmak Szekularizmus, materializmus taszítása Személyes krízis Deklasszálódás, marginalizálódás, periferizálódás Reiszlamizáció Menekvés, védelem, szolidaritás, útmutatás: radikális iszlamizmus - radikális közösségek

102 Radikalizmus 3 Teljes kulturális szeparálódás - “gettók”
Befelé fordulás, szigorú iszlám normák (iszlám országok többségében enyhébb!) Európa nem a dár al-iszlám része Dár al-iszlám, dár al-harb, dár asz-szulh Szalafisták “Dzsihádisták”: Európa a “háború földje” Erőszak, terror Külső hadszínterek (Csecsenföld, Pakisztán stb.) felkeresése “Sejkisták”: Európa a “szerződés földje” Imámok, sejkek nagy szerepe Terror elutasítása - pragmatikus okok

103

104

105

106 Az iszlám közösség érdekében kész vagyok akár fizikai erőszakot is alkalmazni a hitetlenek ellen

107 Az iszlám közösség érdekében kész vagyok másokat megalázni

108 Igazolható az erőszak, ha az iszlám hit érvényesítéséről van szó

109 Ha valaki az iszlám ellen harcol, meg kell ölni

110

111

112

113 Úgy érzi-e, hogy a “terror elleni háború” valójában az iszlám elleni háború?

114 Kisebbségpolitikák Asszimiláció: egyoldalú beolvasztás a domináns kultúrába Integráció:két- vagy többirányú összeolvadás, egységes nemzeti keret Szegregáció: “gettóizáció”, “párhuzamos társadalmak” (teljes kulturális elkülönülés) Multikulturalizmus: sokféleség előnyei, de elsődleges lojalitás a társadalomhoz, másodlagos “kulturális örökséghez”

115 Multikulturalizmus ellentétes értelmezései
Pozitív Asszimiláció ellentéte: megakadályozza domináns kultúra asszimilációs törekvéseit Pluralitás elismerése Demokratikusabb, nyitottabb közös kultúra Negatív Integrált társadalom ellentéte – dezintegrál, fragmentál Értéksemlegesség (Tibi), nincs összekötő kapocs Kultúra = etnikai identitás Kulturális különbségek fetisizálása – kulturális fundamentalizmus Egyes kultúrák negatív megnyilvánulásai

116 Európa: multikulturalizmus kudarca?
Eddig nincs megoldás muszlim problémára Multikulturalizmus (ein Leben nebeneinander) vs. kulturális pluralizmus (ein Leben miteinander) - Tibi Multikulturalizmus vs. integráció Multikulturalizmus = gettóizáció Integráció = asszimiláció Közös értékek, közös társadalmi mező

117 Muszlimok lehetőségei
Asszimiláció Szekularizált, csatlakozik (beolvad) az “őshonos” lakossághoz Viszonylag szűk réteg Integráció Csendes többség Politikai integrálódás, kulturális, vallási tradíciók megőrzése Szeparáció/szegregáció Párhuzamos társadalmak Marginalizálódás, periferizálódás Elidegenedés mind európai, mind a szülők kultúrájától Radikalizálódás

118 Etnikai kolóniák: periferizáció, marginalizáció
Németország, Berlin: Berlin 6 nyugati kerülete: berliniek 30, “külföldiek” 57%-a Legrosszabb szociális mutatók Munkanélküliség: Berlin 2004: 20%, “külföldiek” 38.4% (16-21 éves törökök: 52%) Társadalombiztosítás: éves németek 48.2%, külföldiek 18.9% 5.100 török vállalkozás, 55% családi, 62% csak török munkaerő

119 Euro-iszlám, Leitkultur: Bassam Tibi

120 Európai muszlimok: Tariq Ramadan

121 Ayaan Hirsi Ali

122 A “Leitkultur”-vita

123 Németország Nincs gyarmatosító múlt Kultúrnemzet-fogalom
Állampolgárság etnikai származáson (jus sanguinis) és nem születési helyen (jus soli) Ausländer – Deutschen Két történelmi egyház: római katolikus, evangélikus “köztestületi” státus – kedvezmények Muszlimok még nem kapták meg

124 Bassam Tibi, 1998

125 "Wir brauchen eine europäische Leitkultur"
Die Linie verläuft nicht zwischen Europa und dem Islam, sondern zwischen allen offenen Gesellschaften und ihren Feinden… Die Leitkultur besteht aus der Identität als Bürger, der an der Zivilgesellshaft teilnimmt, plus Laizismus.

126 “Das friedliche Zusammenleben von Menschen erfordert die rationale Bewältigung der Unterschiede und das Vorhandensein eines Konsenses über einen Normen- und Werte-Katalog… Ich nenne diesen Katalog Leitkultur.” “Innerer und sozialer Friede innerhalb Europas erfordern ein Einverständnis über Gemeinsamkeiten. Dies nenne ich »Leitkultur«.” “Innerhalb Europas wird eine mit den Migranten zu teilende Leitkultur benötigt; außerhalb Europas eine internationale Moralität. Die erste muß europäisch, die zweite kulturübergriefend geprägt sein.” “Die Werte für die erwünschte Leitkultur müssen der kulturellen Moderne entspringen, und sie heißen: Demokratie, Laizismus, Aufklärung, Menschenrechte und Zivilgesellschaft.”

127 Europäische Leitkultur meghatározó értékei
Pluralizmus Nincs daava - muszlimok is a pluralista egész részei Tolerancia Több mint dhimmí, a másként-gondolkodás átfogó szabadsága Szekularizmus Mint francia laicizmus, vallás és politika különválasztása Demokratikus civil társadalom Köz- és privát szféra különválasztása Individuális emberi jogok

128 Deutsche Leitkultur Német nyelv
Alkotmányban rögzített alap normák és értékek Férfiak és nők egyenlő jogai Emberi jogok Szekularizmus Németország történelmének bizonyos ismerete

129 Főbb vitapontok Kultúra, Leitkultur értelmezése
Tibi: “európai” - CDU: “német” Ki és mi tekinthető németnek? Politikai kampánycélok Kultúrák hierarchiája Kényszerű integrálódás? Leikultur vs. multikulturalizmus Alkotmány elegendő Vita szükségessége “keresztény Nyugat” értékei Amerikanizáció: német Leitkultur = amerikai

130 Civilizációs konfliktusok?

131 Civilizációs különbségek – eltérő diskurzusok – értékek ütközése
A Mohamed-karikatúrák vs. sajtószabadság A pápa kijelentései Hidzsáb, burka, nikáb viselete illetve tilalma Jelentések és értelmezések különbsége

132 Hidzsáb

133 Dzsilbáb

134 Nikáb

135 Nikáb

136 Burka

137

138 Muszlim női divat

139 Divatos hidzsábok

140

141

142

143

144

145

146

147 Civilizációs különbségek
A Mohamed-karikatúrák vs. sajtószabadság Mohamed mint “körforgalmi kutya” A pápa kijelentései Jelentések és értelmezések különbsége

148 2005. szept. 30: Jyllands-Posten

149

150

151

152 Mohamed mint “körforgalmi kutya”

153

154 Faith, Reason and the University Memories and Reflections
LECTURE OF THE HOLY FATHER Aula Magna of the University of Regensburg Tuesday, 12 September 2006

155 Byzantine emperor Manuel II Paleologus
“… he addresses his interlocutor with a startling brusqueness on the central question about the relationship between religion and violence in general, saying: ‘Show me just what Mohammed brought that was new, and there you will find things only evil and inhuman, such as his command to spread by the sword the faith he preached’.”

156 Kulturális és szociális polarizáció
Vallási/kulturális és szociális aspektusok összefonódása (lásd franciaországi események) Kulturális szeparálódás, szociális marginalizálódás és periferizálódás Alulreprezentáltság (“külső” és “belső” okok) “gettóizáció” Törésvonalak nemcsak őshonos és muszlim lakosság között, muszlimokon belül is

157 Euro(pai)-iszlám vagy iszlám Európában?

158 Euro-iszlám, Leitkultur (Bassam Tibi, 1998)

159 Euro-iszlám: európai iszlám-diaszpóra európai identitása
Felvilágosult, racionalista, európai értékeket elfogadó Multikulturalizmussal szemben Alap: Europäische Leitkultur értékei: Pluralizmus Tolerancia Szekularizmus Demokratikus civil társadalom Individuális emberi jogok

160

161 Konklúziók Iszlamofóbia, rasszizmus, xenofóbia
Migránsokkal és kisebbségekkel szembeni ellenségesség kontextusában Negatív sztereotípiák Diszkrimináció, marginalizáció: foglalkoztatás, oktatás, lakás Megnyilvánulások: verbálistól fizikai atrocitásokig Alul-dokumentált, adatok, információ hiánya Politikai döntéshozók alulinformáltsága mind EU mind nemzeti szinten