Magyarország hosszú távú versenyképessége: kihívások és lehetőségek Vértes András március 26.

Az elmúlt év egészében… …Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások exportja nálunk nőtt a leggyorsabban, a magas és közepesen magas technológiai termékek aránya 75%, a termékek egységértéke (unit value) elérte a világátlagot (Csehországban és Észtországban is). Ennek alapján elkezdődött a felzárkózás az EU- átlaghoz.

3 Az export volumene néhány kelet-közép-európai országban, 2005 (1995 = 100) Forrás: KSH

4 Gazdasági fejlődés néány EU-tagországban, (PPS, EU25 = 100) Gazdasági fejlődés néhány EU-tagországban, (PPS, EU25 = 100) Forrás: Európai Bizottság

Termelékenységi szint (GDP/foglalkoztatottak száma) Termelékenységi szint (GDP/foglalkoztatottak száma) EU=100% Forrás: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006

A munkatermelékenység éves átlagos növekedése (%) Forrás: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006

De más a helyzet ban! Minden KKE-i ország árukivitele gyorsabban nő, mint a mienk. A szubjektív versenyképességi rangsorokban hátrébb kerültünk. Több KKE-i országban szerkezeti reformokat indítottak be, mi csak most kezdjük. Nálunk súlyos makroegyensúlyi (főleg államháztartási) hiányok. A fejlettségi szintben ( = versenyképesség!) Észtország utolért, Szlovákia pedig rövidesen utolér minket. Súlyosan figyelmeztető jelek!

Új versenyképességi modell a)Karcsúbb, hatékonyabb, hatásosabb és igazságosabb állam b)A tudásgazdaság és az innovációs erőforrások jobb hasznosítása c)Legálisabb és magasabb foglalkoztatás d)A gazdaság fehéredését és a befektetések növekedését előmozdító adórendszer e)Kedvezőbb üzleti környezet Nem a költségvetési kiigazítással érintett a fő kérdés, hanem a as perspektíva!

Tudásgazdaság és innováció Vállalatokból induló (cég-kutatás-oktatás-állami fejlesztési ügynökség) hálózatok, klaszterek. Intenzív kapcsolatok, vállalat - kutatóhely közötti hazai és nemzetközi mobilitás. Felsőoktatás piaci szelekció alapján történő minőségileg differenciált fejlesztése. Régiós tudásközpontra alapozott decentralizáció. Értelmes verseny, transzparens döntéshozatal. Van tudásgazdaságunk, de döntően nem piaci, s van piacgazdaságunk, de döntően nem tudásalapú! Tudás + információ => tudásgyár => nemzeti innovációs rendszer

Az innováció finanszírozási forrásai (EU tagországok száma) Forrás: DG ENTR and CPB In: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006

Ajánlások az innovációs politika számára A kockázati tőke mobilitásának könnyítése Nagyobb figyelem az innováció hitelekkel történő finanszírozására Tanulás egymástól, a legjobb gyakorlat (best practice) megismertetése Az alkalmazott eszközök hatásainak rendszeresebb értékelése De ne feledjük: bár a finanszírozási kérdések lényegesek, az innovációt más tényezők is igen jelentősen (hacsak nem még jelentősebben) befolyásolják!

Adórendszer Nincs középtávú előreláthatóság. Az adócentralizáció magas (38%), de ez csak akkor csökkenthető, ha a kiadási oldalon a reformok hatásai már tartósan érvényesülnek! Kihívások: -fehéredés segítése, -legális foglalkoztatás növelése, -helyi adó átfogó reformja és szerepének növelése, -üzleti beruházások, befektetések növelése.

Fő gondolkodási irányok Indokolt-e az adóterhek belső átrendezése? Hol lehet adóalapot szélesíteni, s adókulcsot (határ- adókulcsot) csökkenteni? A legális foglalkoztatás bővüléséért mit lehet tenni az adójóváírás, az eho és a járulékok terén? A beruházások ösztönzése szempontjából melyik a prioritás: az iparűzési adó átalakítása, a szolidaritási nyereségadó mérséklése vagy a bérterhek enyhítése? Az önkormányzati rendszer és finanszírozás reformja milyen helyi adórendszert kíván? Hogyan lehet egyszerűbbé tenni az adóadminisztrációt?

Üzleti környezet Célszerű csökkenteni a vállalkozás indításának és a piacról való kilépésének idő- és költségigényét. Fel kell számolni a felesleges állami feladatokat, az értelmetlen kisadókat. A szabályozásban indokolt mindig a versenyt fokozó megoldásokat előtérbe helyezni. Az ellenőrzésben a büntetés mellett/helyett más eszközöket is mérlegelni lehet (nyilvánosság, kamarai állásfoglalás, pozitív és negatív listák). Mérni lehet a vállalkozások adminisztratív terheit és figyelembe venni a szabályozásnál. A tulajdonhoz, illetve szerződéshez fűződő jogokat komolyabban kell érvényesíteni. A ezer valódi vállalkozásra célszerű figyelni, a félmillió kényszervállalkozás nagy része soha nem lesz versenyképes!

A vállalatok adminisztratív költségei 25%-os csökkentésének hatása a GDP alakulására 2025-ig (%) Forrás: DG ENTR and CPB In: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006

Sok a teendő… A tudásgazdasági erőforrások jobb kihasználásával, az adórendszer finomításával és az üzleti környezet javításával Magyarország a as évtized egészében ismét Európa egyik legversenyképesebb országává válhat. Erre és a bővülő EU-forrásokra támaszkodva a gazdasági fejlődés (PPS-ben) az évtized átlagában 4-5% közé gyorsulhat, ami dinamikus felzárkózást jelentene az EU átlagához. A költségvetési kiigazítás és a reformok szükséges, de nem elégséges feltételei a versenyképességnek!