A gyermekek egészségének társadalmi összefüggései

„A gyermekek egészségi állapota és szociális helyzete közötti összefüggés” mikro szinten: 9 településen teljes körben: 250 gyerek, 3 és 5 évesek helyszín: Dél-Somogy és Dél-Heves résztvevők: - OGYEI, SOTE II. sz. Gyermekklinika, MTA Gyerekprogram - települések házi gyermekorvosai, háziorvosai, védőnői, gyermekjóléti szolgálatok munkatársai

Egészségügyi adatgyűjtés: (státuszlap: indikátorok, település szintű kiértékelés, az egyén egészsége eltűnik a makrostat. adatok mögött) - családi, terhességi és újszülött-kori anamnézis - egészségi állapot (betegségek, testi- és pszichomotoros fejlettség) Szociális adatgyűjtés: - jövedelmi, foglalkoztatási, iskolázottsági helyzet - mi van a családok fogyasztói kosarában, adósság portfolió - lakás és felszereltsége - a gyerekek helyzete a családban, büntetés a családban - elégedettség intézményekkel Utókövetés és ismétlés

Anamnézisek a családok 17 %-ban fordul elő mentális betegség, viselkedészavar a terhességek 48 %-a veszélyeztetett, szövődményes vagy titkolt 2500 gr alatti születési súly a gyerekek 11 %-nál fordult elő az anyatejes táplálást a legjobban rászoruló gyerekek nem kapják meg

Soványság, alultápláltság Somogyban: 8 %, Hevesben: 30 % a 2500 gr alatti súllyal születettek körében 6-szoros a soványság esélye Kövérség, túltápláltság Somogyban: 16 %, Hevesben: 6 % a 2500 gr alatti súllyal születettek körében nem volt elhízott

a krónikus betegségek közül az allergia előfordulása a magasabb státuszú családokban nagyobb az egészségügyi intézményrendszer igénybevétele gyakoribb a magasabb státuszú családok esetében ====== az alacsonyabb státuszú családok gyerekei nem jutnak el szükség esetén se az intézményrendszerhez megfelelő arányban

Pszichomotoros és értelmi fejlettség közel minden 4. gyerek (23 %) esetében van elmaradás a pszichomotoros mozgások, az értelmi fejlettség és a beszédfejlődés területeiből legalább kettőben Somogy megyében ez az arány: 5 % Nógrád megyében ez az arány : 42 %

Szociális helyzet az összlakosság 9 %-a került a mintába átlagos családnagyság: 4,7 fő átlagos gyerekszám: 2,5 20 eFt/hó/fő alatti jövedelemből él a családok 23 % a fogyasztói kosár legnagyobb részét az élelmiszer teszi ki legkevesebbet nyaralásra tudnak költeni (ÚH??) a lakások 85 %-a saját tulajdonban van a televízióval való ellátottság 100 % (Renátó és Kerri)

A gyerekek 40 %-nak nincs saját szobája 14 %-nak nincs saját ágya 13 %-nak nincs új cipője 21 %-nak nincs saját biciklije 16 %-nak nincs mesekönyve 20 %-nak nincs kirakós játéka 4 %-nak nincs saját babája vagy mackója mindezek megléte az anya iskolai végzettségével mutat szoros összefüggést

Elégedettség intézményekkel 1. helyen: védőnők 2. helyen: óvónők, szakorvosok 3. helyen: házi gyermekorvosok, gyermekjólétisek 4. helyen: kórházi ellátás

Komplex egészségügyi hátrány (alacsony születési súly, rövid ideig tartó anyatejes táplálás, pszichomotoros fejlődési elmaradás) nincs hátránya a gyerekek 20 %-nak 1 területen van hátránya a gyerekek 43 %-nak 2 területen van hátránya a gyerekek 30 %-nak 3 területen van hátránya a gyerekek 7 %-nak

Alapkörülmények százalékban ÁCs K anya 8 ált. alatti végzettségű romák aránya (becsült adat) eFt alatti egy főre jutó jöv anya állt munkaviszonyban anya gyermeket gondoz éppen Tünetek veszélyezt. terhesség /+szöv.+titk.) gr alatti születési súly fejlettségi elmaradás 2 esetben** túltáplált gyerekek alultáplált gyerekek

Összetett hátrány: kistelepülés foglalkoztatási és intézményi hiányokkal, alacsony jövedelemszint, már többgenerációs iskolázatlanság, a gyermekek táplálási-táplálkozási anomáliái, elmaradó fejlesztési szükségletek

(fotó: Beszkid A.) Lala és Dávid is kapjon esélyt!