Biztonságos-e az Ügyfélkapu? Dr. Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó informatikai biztonsági felügyelő Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság Budapest, 2009. 05. 26.

A válaszhoz Miért merült fel a kérdés? Mit értünk biztonság alatt? Hogyan védekezhetünk? Minek a biztonságáról beszélünk? Az azonosítás biztonsága A továbbított adatok biztonsága A szakrendszerek biztonsága Mi „van”, és mi várható? A válasz

Miért szükséges a biztonság? Tény: Az észt közigazgatási rendszer ellen intézett támadás (2007.), majd pár hónappal később egy időben 1000-nél több belorusz cég portálja ellen. „Az azonos időben küldött, interneten feltett kérdések hatására lebénult számos kormányzati oldal, köztük a védelmi, és a külügyminisztérium honlapja, vezető napilapok és bankok oldalai sem voltak elérhetőek.” A világ számos pontjáról egy időben, összehangoltan indult támadás a célként kijelölt szerverek ellen, amelyben fertőzött magyar gépek is részt vettek. Eszköze: zombi-gépek, botnet Minél fejlettebb egy ország informatikai rendszere, és minél nagyobb ezek igénybevétele, annál nagyobb az esélye az adott országot fenyegető informatikai támadás bekövetkeztének.

Miért szükséges a biztonság? Tény: A nemzetközi felmérések szerint a lakossági számítógépek 86%-át érik rendszeresen támadások. Közvetett támadások megjelenése: „social engineering” módszerekkel (Lásd Kevin Mitnick: A legendás hacker c. könyvei) Eszközök: adathalászat (phishing), trójaiak, botnet Ezek eredményessége a lakosság informatikai biztonsági ismereteinek hiányosságaiból adódnak

Nem követni, hanem megelőzni akarjuk a nem kívánt eseményeket! Miért szükséges a biztonság? A világban a kormányzati informatikai alkalmazások ellen egyre nő a támadások száma! Nem követni, hanem megelőzni akarjuk a nem kívánt eseményeket! Alapelv: Zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos megoldások szükségesek

Rendszerekre, szolgáltatásokra Mire kell figyelni? Veszélyek Rendszerekre, szolgáltatásokra Rosszindulatú támadások Adatokhoz hozzáférés kívülről Üzemzavarok Adatokhoz hozzáférés belülről Személyi/személyes adatokra Azonosító adatok eltulajdonítása (személyiséglopás) Bizalmas, személyes információkkal visszaélés „Pénztárcánkra” Banki információk megszerzése (adathalászat, social engineering) Kifizetett szolgáltatások nemteljesítése

Mit értünk biztonság alatt? Bizalmasság (hozzáférhetetlenség - illetéktelenek által megszerzés, betekintés, másolás) Hitelesség (megváltoztathatatlanság - illetéktelenek által, illetve nem szabályozott módon – programhibák, dokumentálatlan operátori beavatkozás, adatátviteli „zaj” felismerése) Sértetlenség (fizikai meghibásodás esetén visszaállíthatóság – mentési rendszerek, katasztrófa-tervek) Rendelkezésre állás (ha mindenkitől elzárjuk, akkor biztonságos (???) – és ha változás van? (meg egyáltalán... akkor minek???)

Hogyan védekezhetünk? Technikai megoldások (DE – a támadók mindig egy lépéssel előbb járnak) Megelőzés (szabályozás, szankciók (Btk.), felvilágosítás/tájékoztatás) Szervezeti teendők Rendszer- és programfejlesztés során Üzemeltetés során „Proaktív” lehetőségek (felhasználók tájékoztatása) Ha beüt a „krach” Felhasználók körültekintése „Gyanús jelek” esetén bizalmatlanság Lehetőleg gyakori jelszóváltoztatás Csak „tiszta forrás” használata (eredeti honlapról belépés) Védjük a gépünket

Minek a biztonsága? Milyen kontextusban merül fel a kérdés? Adatok Adatátviteli hálózat Feldolgozó (tároló) rendszer Konkrétan az Ügyfélkapura vonatkozóan: Ügyfélkapus bejelentkezés (azonosítás) Központi Rendszeren keresztül továbbított adatok Szakrendszerekben feldolgozott és tárolt adatok

Az azonosítás biztonsága Elv: A kockázattal arányos, szükséges és elégséges mértékű biztonság garantálása az azonosítás az online banki rendszerekkel azonos biztonságú (személyes megjelenés, „erős” jelszó, változtatás módja – kapcsolódó e-mail cím) – (>760 ezer) elektronikus aláírással regisztrálási lehetőség – (782) a jelszavak még az üzemeltetők számára sem hozzáférhetők Az Ügyfélkapu indulása, 2006. április 1. óta a rendszer több mint 28 millió tranzakciót bonyolított le, és az azonosítás „gyengeségére” visszavezethető biztonsági esemény nem következett be!

A továbbított adatok biztonsága Az azonosítás és az adattovábbítás két különböző funkció! Adattovábbítás: bármilyen elektronikus aláírás (titkosító algoritmus) lehet, ha a hivatal rendelkezik a nyilvános kulccsal (Az ABEV programban az egyedi titkosító (privát) kulcs minden formanyomtatvány része! – ÁNYT/ÁNYK -> KIB ajánlás) 1.A felhasználók személyazonosítás után tudják a különböző alkalmazásokban összeállított dokumentumaikat becsomagolt (titkosított) tartalomként a hatóság postafiókjába küldeni 2. A becsomagolt tartalom a rendszer által továbbítandó, de nem feldolgozandó (nem bontja fel, nem dekódolja – ehhez a kulcs nem áll rendelkezésére) 3. A becsomagolt tartalomhoz a szállító réteg által értelmezhető és értelmezendő leíró adatok (attribútumok) tartoznak (címzett, feladó, hash, stb.) 4. A rendszer ezen leírók alapján végzi el a becsomagolt tartalommal a szükséges műveleteket Attribútumok (feladó neve, kinek a nevében teszi, mit küld, kinek küldi) Tartalom leíró metaadatok Közmű boríték Hitelesítő attribútumok Felhasználói boríték Felhasználó által csomagolt (titkosított) tartalom

A szakrendszerek biztonsága Jelenleg: egyedileg változó – de megfelelő biztonságú (informatikai biztonsági felügyelő ellenőrzési jelentései: KR, APEH, KEKKH, OEP) -> a továbbított dokumentumok >80%-a e szervezetekhez került. A 2006. 05. 01. óta forgalmazott >47 millió dokumentum továbbítása során az adattovábbítás és a szakrendszerek biztonsági hiányosságaira visszavezethető esemény nem következett be!* (*mikre vezethetők vissza a bekövetkezette események?) DE szükségesek: Egységes, „egyenszilárd” biztonsági követelmények Egységes informatikai biztonsági politika kialakítása a közigazgatásban – előkészületben az informatikai biztonságról szóló törvény – AUDITÁLÁS!!! Egységes követelmények és módszertanok – KIB 25. ajánlása (MIBA) és a KIB 28. ajánlásának informatikai biztonsági dokumentumai Hálózatbiztonsági központ (CERT) – (a konkrét veszélyforrások, veszélyhelyzetek figyelése, detektálása, a megelőzés, elhárítás vagy helyreállítás érdekében módszertan vagy intézkedésminták kiadása) A Központi Rendszer „külső” védelme (Pajzs fejlesztések)

Biztonságos az Ügyfélkapu? Biztonságos-e a Központi Rendszer? Ezek után a kérdés ismét Biztonságos az Ügyfélkapu? Biztonságos-e a Központi Rendszer? IGEN!!! A további fejlesztések további erősítést igényelnek, de a kockázattal arányosan biztonságos –> az állítást a gyakorlati adatok és tények támasztják alá

Köszönöm a figyelmet!